Még egyszer a nyelvi relativizmusról
Ha a bőröndöt felrakom a polcra, az ülés fölé, akkor a polcon, az ülés fölött van. De ha leveszem a polcról, honnan veszem le?
„A világ nem olyan, amilyen, hanem olyan, amilyennek a nyelvünk látni engedi” – nyilatkozta a minap Bencze Lóránt nyelvész, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet (MANYSI) igazgatója a 444-nek, írtuk néhány napja. Akkor elméletileg közelítettük meg a kérdést, most egy egyszerű gyakorlati példán keresztül mutatjuk be, miért nincs igaza Benczének.
A magyarban (majdnem) megvan a következő két névutósor:
felett felé felől fölött fölé *fölől
Látható, hogy a fölől alak, mely szabályosan illeszkedne a sorba, hiányzik. Ha az alakokat jelentésük szerint rendezzük, ha jelentés szerint rendezzük, akkor van egy sor, amely azt jelöli, hogy a vertikálisan magasabb térben, és van egy sor, amelyik azt jelöli, hogy valaminek a közelében van:
felett ~ fölött fölé ? ? felé felől
Láthatjuk, hogy a fölé és a felé szavak csak egy magánhangzóban különböznek, ez különbözteti meg, hogy függőleges viszonyításról, vagy egyszerűen közelségről van-e szó. Ez azonban csak a valaminek az irányában történő mozgás esetében igaz, a valahol levés és a valaminek az irányából történő mozgás esetében nem. A felett és a fölött jelentése ugyanaz. Kétféle hiány van, de különböznek. A felé – fölé különbség alapján a felettnek azt kellene jelentenie, hogy valaminek a ’táján, környékén, közelében’ – de ebben az esetben legalább más szavakkal (például táján, környékén, közelében) ki tudjuk fejezni az adott jelentést. Azt azonban hogy ’a valami felett elhelyezkedő térből’, nemhogy egy szóval (fölől?) nem tudjuk kifejezni, de körülírni is nehezen tudjuk, inkább teljesen mást mondunk: a bőröndöt az ülés fölé rakjuk, az ülés fölött (vagy felett) tartjuk, de a polcról, vagy egyszerűen föntről (fentről) vesszük le. (Időnként előfordul a felettről ~ fölöttről alak.)
(Forrás: Wikimedia Commons / SuperJet International)
Ha igaz lenne, amit Bencze állít, akkor a magyarok nem tudnák elképzelni, hogy a valami felett található térből jön valami, vesznek el valamit stb. Ez azonban nem igaz, csupán az, hogy ezt nehezen írják körül. (Ha igaz lenne, egy magyar anyanyelvű meg sem tudta volna írni ezt a cikket. És nem, nem annak köszönhetően, hogy megtanult más nyelveken, hiszen ha nem tudta volna elképzelni, azt sem tudta volna megtanulni, hogyan kell ezeket a gondolatokat más nyelven kifejezni.)
De ha még ez igaz is lenne, meglehetősen naiv elképzelés az, hogy ezt a problémát egy nyelvstratégiai intézet meg tudja oldani. Mégis, hogyan? Kiadják rendeletben, hogy a felett ezután nem azt jelenti, hogy fölött, hanem azt, hogy ’környékén’? Vagy bevezeti a fölől névutót, és az újságoknak olyanokat kell írniuk, hogy hideg légtömegek érkeznek a Kárpátok fölől?
(Forrás: Wikimedia Commons / Daniel Somogyi-Tóth, www.legifotok.hu / GNU-FDL 1.2)
Természetesen az ilyen hiányokat a nyelvek igyekeznek betölteni. Mint arra rendszeres kommentelőnk felhívja a figyelmet, az angolban nincs ’hányadik’ jelentésű szó vagy kifejezés. Ez igaz, de nem jelenti, hogy az angolok ne tartanák számon a sorrendiséget, vagy azt, hogy ki, mi hányadik valamilyen sorban. Ezt bizonyítja, hogy alkalmilag hoznak létre olyan szerkezeteket, melyek ezt jelentik, így például előfordul a how manyeth – de ez koránt sem vehető bevettnek. Az English Language and Usage tanácsadó oldalon például egy sor olyan szerkezetet szedtek össze, mellyel a kérdés kiváltható:
What number president is Obama?
Hányas számú elnök Obama?Which president count does Obama have?
Obama hányas számot viselő elnök?What's the chronological number of Obama as a president of America?
Mi Obamának a sorszáma amerikai elnökként?Where does Obama fall in the sequence of US presidents?
Hova esik Obama az Egyesült Államok elnökeinek sorában?In the numerical listing of Presidents of the United States, what number was Obama?
Az Egyesült Államok elnökeinek számozott sorában hányas számú lenne Obama?If George Washington was the 1st President of the United States, and John Adams was the 2nd, what number president is Barack Obama?
Ha George Washington volt az Egyesült Államok első elnöke, John Adams pedig a második, hányas számú Barack Obama?What ordinal number represents the position of Barack Obama in the succession of US presidents?
Milyen sorszámnév mutatja Barack Obama helyzetét az USA elnökeinek sorában?Including Obama, how many presidencies have we had?
Hány elnökünk volt eddig Obamát is beleértve?How many presidencies preceded Obama?
Hány elnök volt Obama előtt?
Hasonló a helyzet az olyannal, mint a magyar sokadik: ilyenkor egyesek használják a manyeth alakot, de bevettnek ez sem mondható. Mindenesetre a példák azt mutatják, hogy annak ellenére, hogy egy nyelvben valamire nincs bevett forma, nem jelenti, hogy a fogalom is ismeretlen a beszélői számára.
Ez azonban persze nem jelenti, hogy a nyelv egyáltalán ne hatna gondolkodásmódunkra. A tolószék vagy tolókocsi kifejezés például azt sugallja, hogy a mozgássérült képtelen az önálló közlekedésre, tolni kell – nem csoda, ha a kerekesszékesek nem szeretik. Vannak, akik a teknősbéka kifejezést tartják helytelennek, mert azt sugallhatja, hogy kétéltűről, nem hüllőről van szó. Ezek a kifejezések azonban nem determinálják gondolkodásunkat, a gondolkozást nem korlátozza teljesen a nyelv.
Amíg például nem volt nyelvstratégiai intézet, és nem ilyen név, sőt hasonló sem, addig is el tudtuk volna képzelni, hogy ott mivel fognak foglalkozni. Igaz, most, hogy van, el nem tudjuk képzelni...
Nem fölől?
⊺𐑋ᛕⴲ ⊺𐑋϶ⴲ ϶⊺⊺ᛕ⊪ᛕⴲ ᛋ϶⊪ᛕⴲ
϶⊪ᛋ⊪ᛕⴲ ᛋ϶ᛐ϶⊪ᛕⴲ
϶⊪ᛋ⊪϶ⴲ/϶⊪ᛕ⊪϶ⴲ ᛋ϶⊪϶ⴲ
⊺ᚾᛐᛩᛝ ᚷᑔᛅ ⊺϶ʍ⊪϶ʍ
ٌ𐑋ᛋ⊪϶ʍ ⊪ᛕ⊪϶ⴲ
ᛏᚾ𐑋ᛋᛐ϶ᛝꄩ ⊪ᛕᚺ⊪ᛋ⊪϶ⴲ
ᛒᛞᛞ⊪϶ʍ 𐑋ᛋᛐ϶ᛝꄩ ⊪ᛋ⊪϶ⴲ
Nekem pl az "eladták a házát a feje fölül" momdat teljesen rendben van.Nem is tudnám a "felettről" szóval mondani.
www.portfolio.hu/ingatlan/retail/eladja_a_hazat_a_feje_folul_az_aig.
Nem tudom kapcsolódik-e ide, egy másik furcsaság:
Ha van rajtam ruha, akkor a ruhát le tudom venni és le tudom vetni.
Ha viszont nincs rajtam ruha, akkor csak felvenni tudom, felvetni meg nem. Kérdést tudok csak felvetni.
@Fejes László (nyest.hu): >>Nekem teljesen rossz a „Levette a bőröndöt az ülés fölül” mondat<<
Nekem viszont eleve ez jutott eszembe, amikor a bevezető kérdést olvastam, és érdekelt,h mi is lehet az igazi kérdés, hiszen ez a névutónk nyilván van.
Aztán amikor a "Kárpátok föfől"-t próbáltam az általam (és környezetem által) rendszeresen (honnan irányú jelentéssel) használt "fölül" névutóval kicserélni: "Kárpátok fölül", akkor úgy éreztem,h na ez már nekem sem stimmel. Nem tudom miért. Az,h "Leveszem a bőröndöt a polcról, az ülés fölül." azt teljesen korrektnek érzem, azt,h "hideg légtömegek érkeznek a Kárpátok fölül" azt meg nem...
Szóval létezik ez a fölé-fölött-fölül hármas az én agyamban, de az utolsót valóban szűkebb körben érzem természetesnek.
-A "*fölől" megfelelője az "alá" (a valami felé ellentétes iránya valami felől, a valami fölé ellentétes iránya a valami alá)..:)
-A felett és a fölött bár ma ugyanannak tűnnek, mégsem ugyanazok voltak valamikor szerintem:
A késztetés-eredmény párok:
/fele(s)zt(e)/ feledte (kimondva=felette, vagyis "már nem emlékszik rá, "el-feledte")
//fölö(s)zt(e)/ fölödte (kimondva=fölötte, vagyis "föl-ette a fölét")
Ma is mondjuk, hogy "A falánk kulya mindent "föl-zabált" megzabált helyett.)
Nem egyedülálló úgy gondolom, hogy "eredmény ige" határozói szerepbe került, csak az a furcsa, hogy mindjárt két változatban is..
@Sultanus Constantinus: „Nem egészen ehhez kapcsolódik”
De, végre valami, ami a cikk témájához kapcsolódik.
@gorilla: @Fejes László (nyest.hu): A "fölül" nálam is azt jelenti, hogy 'felül, fent'.
Nem egészen ehhez kapcsolódik, de pl. a spanyolban van ige arra, hogy 'leül' és 'meg-/leáll', de arra nincs, hogy 'ül' és 'áll/feláll', ezeket csak nyakatekert szófordulatokkal képesek kifejezni. Viccesen hangzik, de pl. azt, hogy 'Állj fel!', vagy úgy mondják, hogy 'kelj fel' vagy pedig 'helyezd magad lábra' (de az utóbbi már nagyon erőltetett).
@gorilla: Egészen más szempontból volt szó róla.
Nekem teljesen rossz a „Levette a bőröndöt az ülés fölül” mondat, de el tudom képzelni, hogy vannak, akiknél ez (pl. a mögül mintájára) kialakult. Nálam a fölül csakis ’fent’ jelentésben működik, és azért a magyar nyelvhasználók jelentős többsége így lehet ezzel, nem vélettlen, hogy olyan alakokkal próbálkoznak, minta felettről ~ fölöttről.
Erről már egyszer volt szó (www.nyest.hu/hirek/egyszer-fentre-egyszer-lentre) .
Ott is leírtam, hogy a megoldás: "fölül" (vö. mögül). Néhány Google kereséssel kiderül, hogy valóban használatos (pl. keressünk arra,hogy "feje fölül").