Helytelen-e a teknősbéka?
Szerencsére nem minket, hanem egy újságíró kollégát kritizált az a kommentelő, aki szerint a teknősbéka szó helytelen. De vajon igaza volt-e? És mi a helyzet az ebihal, a cethal vagy a svábbogár esetében?
A Galga-patakban talált aligátorteknősről szóló hírhez kapcsolódó kommentjében az egyik olvasó azt állította, hogy „a teknősbéka egy nagyon helytelen kifejezés”. Mint megjegyezte, a teknős hüllő, a béka pedig kétéltű. Ebben kétségtelenül igaza van. Pikírt módon azt is megjegyezte, hogy ez az általános iskola hetedik osztályában is tananyag, középiskolában pedig a második osztályban újra előkerül. Ezt az állítását nem ellenőriztük, az azonban érdekes kérdés, hogy tényleg helytelen-e a teknősbéka.
A kommentelő abból a feltételezésből indul ki, hogy egy összetett szó feltétlenül valami olyasmit jelent, mint az utótagja. Ez az esetek jelentős részében igaz is: a gyümölcsfa egyfajta fa, a könyvespolc egyfajta polc, a karosszék egyfajta szék stb. Ez azonban nem mindig igaz: a feketerigó például egyfajta rigó, de a sárgarigó nem. (Abszurd módon ezért a feketerigót a szabályzat szerint külön kell írni: fekete rigó, a sárgarigót viszont egybe.)
A kommentelőéhez hasonló indokokkal szokás kifogásolni a cethal kifejezést is: állítólag ez is helytelen, hiszen a cethal nem hal, hanem emlős. Sokan úgy gondolják, hogy a helyes elnevezése bálna, csakhogy a bálna egyáltalán nem rendszertani elnevezés, a magyar szakterminológiában egyáltalán nem használatos. Maradna még a cet elnevezés, csakhogy ez a szaknyelvben a delfinekre is vonatkozik, míg a köznyelvben nem. Míg a cethal elnevezést szokás hibáztatni, addig az ebihal kifejezés (mely szintén nem halat jelent, hanem a kétéltűek lárváját) nemhogy elfogadott, de szaknyelvi terminus.
(Forrás: Wikimedia Commons / Fbiole / CC BY-SA 2.5)
Az okoskodók másik kedvelt áldozata a bogár: ha valaki legyeket vagy szúnyogokat nevez bogaraknak, rögtön előhozakodnak rendszertani ismereteikkel: ezek ugyan rovarok, de nem bogarak, hiszen nincsen kemény fedőszárnyuk. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a svábbogár (ill. általában a csótányok) sem bogár. A teknősbékához pedig leginkább talán a sündisznó hasonlítható, mely szintén nem disznó, bár ezt sem szokás hangsúlyozni. Érdekes, vagy talán nem is annyira érdekes módon azt senki nem szokta kifogásolni, hogy a fakutya nemhogy nem kutya, de nem is állat, vagy hogy a vasmacska nem is macskaféle, de még csak nem is élőlény. Pedig ennek az okoskodásnak éppen annyi értelme lenne, mint a teknősbékával kapcsolatosnak.
Két dologra mindenképpen fel kell hívni a figyelmet. Először is: a hibásnak kikiáltott szavak általában hamarabb voltak meg köznévi jelentésükben, mint a szaknyelviben. Éppen ezért ha valakit hibáztatni lehetne, akkor éppen a biológusok lennének azok: miért foglalták le a béka terminust a kétéltűek egy csoportjára, ha egyszer ez a szó a hüllők egy csoportjára is használatos volt? Persze gyorsan fel is menthetjük őket a vád alól: azért, mert tisztában voltak vele, hogy a nyelv nem így működik, és hogy nem probléma, ha a szaknyelvi jelentés eltér a köznyelvitől.
A másik fontos dolog, hogy ha műveltnek és tájékozottnak szeretnénk látszani, akkor nem elég, ha az egyes szaktudományokban vagyunk járatosak. Az is legalább olyan fontos, hogy megértsük anyanyelvünk, illetve általában a nyelv működését. Legalább azon a szinten, amelyen másokkal szemben kritikát szeretnénk gyakorolni.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (33):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
Kecskedarázs, közönséges ÚTONÁLLÓ (darázsféle), gombaGOLYVA (légy), macskacápa, dunai galóca (hal), balin, őn, szélhajtó küsz,
FENÉKJÁRÓ KÜLLŐ (hal) - ZÖLD KÜLLŐ (harkály)
Most már nemcsak elment az eszetek. A teknősbékába is belekötni szemtelenség. Pofátlan nyelvrontás!
Nyelvész papírkukac fogja megmondani, hogy a magyar hogyan nevezze teknősbékáját? Micsoda álszentség!.
Legalább 2000 növény és állatnevet már úgyis kidobáltatok az írott magyar nyelvből, hogy a többségi városlakó még ne is tudjhasson róluk. A növény és állatismertetőkből. Mert ti nem vagytok ám nyelvművelők, hanem sokkal karakánabbak - nyelvkidobálók.
Azokat a szavakat szórtátok ki, amelyeket a mai magyarból már nem lehet, csak a többi gyöknyelvből visszkeresve lehet megérteni. De pont az volt a cél, hogy nem értsük meg őket soha többé.
Nincs olyan, hogy ezt nem szándékosan csinálták a nyelvészek.
S akkor minek csinálták? Azért, hogy ezt a jó kétezer magyar szó a héber, az arab, a szanszkrit-dravida nyelvekből soha többé ne jusson eszébe senkinek beazonosítani és könnyedén megmondani az értelmét. Hogy újra a miénk legyenek.
@Fejes László (nyest.hu): "többször is kifejtettük azon álláspontunkat, hogy a nyelv nem logikus, és nem is lehet rajta ilyesmit számon kérni."
Ez az álláspont téves. A nyelv nem minden tekintetben logikus, de alapvetően mégiscsak az. A héten hallottam pl. az egyik rádió reggeli híreiben a következő mondatot (Franciaországról és Németországról volt szó):
"A két ország vezetője... (ilyen és ilyen....) kérdésekről egyeztetett.
Na most ez egy teljesen logikátlan fogalmazás, mert a mondat így azt jelenti, hogy a két országnak van egyetlen vezetője, aki (valaki mással, nem derül ki, hogy kivel) ilyen és ilyen kérdésekről egyeztetett.
A két országnak azonban nyilvánvalóan két vezetője van, nem pedig egy, ezért többes számú főnévre és vele egyeztetett igére lenne szükség a logikus fogalmazáshoz, a gondolat helyes kifejezéséhez. Aki ilyet mond, nincs tisztában az anyanyelve alapvető sajátosságaival.
@adela: >> Ez a faj neve, pont. <<
.
Megemlítendő, hogy Gozmány László a Vocabularium nominum animalium Europae septem linguis redactum (Európa állatvilága - Hétnyelvű szótár), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979. c művében, amely a jelenlegi magyar állanti nevezéktan és helyesírás szempontjából az összefoglaló alapmű, a <Testudines> címszónál hozza a magyar <teknősbékák> szinonimát a <teknősök> és a <teknőcök> mellett. Tehát még a rendszertani irodalmat tekintve sincs igazad.
.
És meg kell jegyezzem, nemcsak egy diszciplínában sikerült a fenti rövid mondattal tévállítást tenned, hanem rögtön többen is. A nyelvi valótlanság mellett ugyanis a biológiailag (rendszertanilag) is nonszensz a tartalma. Bárminek is nevezzük ugyanis ezt a rendszertani egységet, az nem faj (species), hanem rend (ordo).
.
A harmadik bakid filológiai. Kibukott: el sem olvastad a hírt, amelynek a reflexiójára reagálsz. A konkrét fajnév ugyanis ott <aligátorteknős> volt, nem <*aligátor-teknősbéka>.
@adela: " A szaknyelv hivja cetnek, a koznyelv balnanak. Mindketto tudja, hogy mire gondol a masik."
"de ha nekem azt mondja valaki, hogy vett egy teknosbekat, szerintem jogos a kerdes, hogy most akkor teknost, vagy bekat?"
Úgy érted, hogy tök komolyan nem tudod mire gondolhat aki "teknősbékát" mond? Pl. megkér valaki, hogy egy kecskebéka és egy ékszerteknős közül válaszd ki a "teknősbékát", akkor komolyan elbizonytalanodsz?
@Sigmoid: Az a tizenegy eves gyerek, amelyik kineveti a tarsat, (akarmirol is legyen szo), nem aranyos, hanem gonoszkodni akar. Ami egy kicsit a kisiskolasok eletevel egyutt jar.
Ha valaki teged huszevesen kinevet a teknosbeka miatt, az valoban rohejes, de az meg ennel is rohejesebb, ha ez a valaki - anelkul, hogy kinevetne - kijavit, te pedig elkezded magyarazni a tevedesed. ...
Persze, az eletben vannak ennel nagyobb problemak is, de ha nekem azt mondja valaki, hogy vett egy teknosbekat, szerintem jogos a kerdes, hogy most akkor teknost, vagy bekat?
Azert ez nem egeszen igy mukodik. Lehet, hogy a koznyelvben elobb emlegettek a teknost bekanak, de ez csak azert fordult elo, mert a beka (a kigyokhoz hasonloan) a kozhiedelem szerint egy undort kelto, nyalkas leny. A teknosokhoz meg ranezesre nem vonzodik az atlag ember, mert nem szoros es pihe-puha, hogy simogatni lehessen. Tehat azonositottak a "nyalkas" bekakkal (az megint mas kerdes, hogy mennyire nyalkas).
A fekete es sargarigoval, vagy a svabbogarral ervelni egy akkora baromsag! Meg ugy altalaban. Ez a faj neve, pont. El kell fogadni, nem pedig megmagyarazni, hogy "de hat ha a teknosbeka nem helyes, akkor a cethal meg a vasmacska... " A vasmacska egy targy. Ez a neve. A postas is levelet hoz, megsem farol szedegeti, sot, a villanykortet sem erdemes megenni... Olvastam itt egy-ket kommentet is. Nem kell a vizilovat, a tengerimalacot, a lotetut, lodarazsat (plane) itt emlegetni. Igy neveztek el a fajtakat.
Nade visszaterve a cethalra: A szaknyelv hivja cetnek, a koznyelv balnanak. Mindketto tudja, hogy mire gondol a masik. A delfin meg delfin. Mar ha fajrol es nem rendrol beszelunk. Rend - a szobamban is rend van, meg a cet is egy rend. WOW!!
Itt megint arrol van szo, hogy egy hulye valamit rosszul tud, es ha kijavitjak, akkor elkezd okoskodni, hogy de akkor is neki van igaza. Ismerjuk a mondast: nem mindegy, hogy az okos hulyeskedik, vagy a hulye okoskodik....
Ez a magyar nyelv szepsege. (Na, nem mintha mas nyelvben nem lennenek hasonlo szepsegek.)
Akkor homokos kavics, na, elírtam, a lényeg érthető volt, a szaknyelv követelményei vs. a köznyelv. Megyek, homokot szórok a fejemre.
@Pesta: ha már kákán is csomót: az homokos kavics az építészeknek. javasolt tájékozódás: www.betonopus.hu/notesz/notesz-tart-abc.htm
@Szalakóta: Igen? Étkezési szempontból?!
TE AZT baz MEGESZED?%!
Hát én elmondom neked hogy én megeszem a halat, a békán elgondolkodnék, de hogy basszameg a rohadt dög lárváját meg nem zabálnám se sülve se főve, az egyszer atyaúristen hétszentség!
Szóval nem tudom miféle logika szerint számít halnak, de az én logikám szerint aztán egész biztosan nem!
>>A matematikusnak "négyzetrácsos", a népnek kockás. Az építésznek "kavicsos homok", másnak sóder. A nyelvész a nyelv "működéséről" beszél, mi meg a nyelv "logikájáról". :)<<
Tévedés. :) A matematikus is mond kockást, és a hüllőkutató is mond teknősbékát.
Ez a fajta szőrszálhasogatás egyetlen helyen állja meg a helyét a világban, az pedig az általános iskola.
Ott sem nyelvművelési célzatú ráadásul, hanem az a célja, hogy a gyerekeket ráébressze az egyes szaknyelvi fogalmak közti különbségre.
Szóval ha valaki tizenegy évesen kineveti a másikat mert "teknősbékát" mond, holott az nem is béka, az aranyos.
Ha valaki húsz évesen teszi ugyanezt, az röhejes.
Bölömbika, földikutya, lótetű, repülőkutya, tengerimalac, vízidisznó, víziló...
@Pesta: Ezzel nem lenne semmi baj, ha nem lenne teljesen félrevezető. Abból, hogy a nyelvész palatálist és velárist, a laikus magas és mély hangrendűt mond, nincs félreértés. Ha a nyelv logikájáról beszélünk, az viszont mindenféle feltételezést, félreértést, tévhitet indukál, mint az számos olvasó kérdésből, hozzászólásból stb. kiderül.
@Roland2: Fogalmam sincs, mennyire elfogadott, a Zaicz-szótár bizonyára ezt is a TESz.-ből másolja. Ha pedig a TESz-ben ez van, és azóta nem kérdőjelezték meg, akkor ez tekintendő a konszenzusos etimológiának. Illetve érdemes még megnézni, az Etymologisches Wörterbuch der Ungarischen Sprache mit ír.
@Fejes László: "...Lényegtelen, hogy a cikk nem így fogalmaz, pepitában ugyanezt fogalmazza meg a konklúzió."
Idézem magamat, mert így volt teljes a mondandóm.
A matematikusnak "négyzetrácsos", a népnek kockás. Az építésznek "kavicsos homok", másnak sóder. A nyelvész a nyelv "működéséről" beszél, mi meg a nyelv "logikájáról". :)
@Roland2: A kérdés szempontjából lényegtelen, hogy így van-e. Az _ebi_ ma a magyarban nem jelent semmit, ezért nehéz az _ebihal_-at összetett szónak tekinteni. (Ugyanez a helyzet Bloomfield _cranberry_-jével.)
@Fejes László (nyest.hu): Az interneten több helyen is azt olvasni,és a Zaicz-szótár ( másra nem tudok hivatkozni ) is azt írja,hogy az ebihal szó 'ebi' előtagja az eb ( kutya ) szó -i melléknévképzővel ellátott alakja ,és az eb rossz,negatív jelzőként jelenik meg ( vó 'ebadta' ) . Állítólag néhány nyelvjárásban kutyahalnak nevezik a békalárvát. Mennyire elfogadott ( szélesebb körben ) ez az etimológia ?