Nem kacsa! Kacsa!
Magyarországon még nem engedélyezték az egyneműek házasságát, de vannak, akik tojnak erre: mi több, tartós édeshármasban töltik napjaikat.
A nyest.hu nem közöl kacsákat,vagy ha igen, azok valóban kacsák.
Itt a tavasz, újra szól a rigófütty, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kertjébe végre visszaérkezett a mellékelt képen látható, különös család (két gácsér és egy tojó).
S ha már a kacsákról esik szó, megemlítjük a vadkacsákra vonatkozó legfőbb nyelvi tudnivalót. Hivatalos nevük tőkés réce, hivatalosan két szóba írva, számunkra érthetetlen okból. Azt persze mi is tudjuk, hogy a szabályzat szerint az ilyen szerkezeteket akkor kell egybeírni, ha a kapcsolat által jelölt faj nem tartozik az utótag által megjelölt kategóriába, függetlenül attól, hogy hogyan ejtjük. Ennek azonban olyan következményei lesznek, hogy a sárgarigó egybe írandó (mert nem rigóféle, hanem sárgarigóféle – ???), a fekete rigó viszont külön (mert az rigóféle). Csakhogy az egyszerű nyelvhasználó nem ornitológus, így az efféle szabályok csak arra jók, hogy helyesírásversenyeken ezzel szívassák a gyerekeket.
A Nyelvtudományi Intézet récéi rendkívül népszerűek, még Facebook-oldaluk is van.
Gondolom, most az jön, h a fehérbor nem bor, azér kell egybeírni?! Az egész egy baromság egyébként, mi az, hogy "az XY az egy Y", vagy hogy "az XY az nem egy Y"? Van ez egy precíz eszköz? Van ez egy módszertan? Például mi az, hogy "a felsőház nem egy ház"? Gondoljatok csak bele, ha a felsőház nem lenne ház, akkor nem lehetne azt mondani, hogy egyes parlamentekben két ház van, meg ilyesmi. A felsőház igenis ház, a "ház" szónak abban az értelmében, hogy egy parlament egyik háza. És, mint Fejes L. is írja, az egy baromság, hogy a "cethal" azért van egybeírva, mert nem hal, a sárgarigó azért, mert nem rigó: a cethal igenis hal, a sárgarigó igenis rigó, nem rendszertanilag, hanem nyelvileg, és ez az, ami számít, az egybeírásban meg annak kellene számítani, hogy hány főhangsúlya lehet a szónak, az emberek intuíciójának ez felel meg, ezér nem képesek megjegyezni a barom szabályokat.
@Falvay Dóra: Ami a cikkben levő kérdőjeleket illeti: "a sárgarigó nem rigóféle, hanem sárgarigóféle" kb. úgy hangzik, mintha azt mondanánk, hogy "a kadarka nem borfajta, hanem vörösborfajta". Persze lehet azt mondani, hogy "igen, mert a vörösbor az bor, de a sárgarigó(féle) az nem rigó(féle)", de akkor ott vagyunk, ahol kiindultunk.
A baj ott van, hogy a magyar "rigó" szó a Oriolidae (sárgarigófélék) és a Turdidae (rigófélék) közös neve. Egyébként mindkettő a Passeri (verébalkatűak) alosztálya. Rendszertanilag biztos jó ok van megkülönböztetni a kettőt, de a nyelvek nem rendszertani alapon osztják fel a valóságot. A magyarban tehát a feketerigó és a sárgarigó egyaránt rigó (bármelyik fütyül, mondhatjuk, hogy fütyül a rigó), és sokkal értelmesebb megoldás lenen, ha a helyesírást a nyelv határozná meg, nem a másféle ismeretek.
(Valószínűleg a teknősbékát senki nem nevezné békának, de a cethalat azért előfordul, hogy halnak nevezik, függetlenül attól, hogy rendszertanilag nem hal...)
@Angry Bird: Analógiának szántam, ESDEKLEK.
Látom, túl bonyolult lett, kifejtem tehát: úgy nem rigó a sárgarigó - ámbár rigónak nevezik -, mint ahogy a cethal nem hal - ámbár halnak nevezik -, valamint a teknősbéka nem béka - ámbár békának nevezik.
És nem is vártam volna el senkitől, hogy ezt tudja, éppen csak arra válaszoltam vele, hogy a cikkben ez van írva: "mert a sárgarigó nem rigóféle, hanem sárgarigóféle" és utána kettő vagy három kérdőjel, mintha ez valami nagy értelmetlenség volna.
@Falvay Dóra: Azt mindenki tudja, hogy a cethal és a teknősbéka nem rigó. De azt, hogy a sárgarigó nem rigó, csak a madárszakértők tudják.
Csak azért, mert a sárgarigó nem rigó. Úgy, mint pl. a cethal vagy a teknősbéka.
ez a cikk már régen váratott magára!