Hűtlenek és hangosak
A köviveréb-tojók és -hímek össze-vissza csalják egymást – minél többet csalják őket, annál többet lépnek félre, és annál többet csiripelnek.
A kövi veréb hímek énekének üteme, hangmagassága és hangereje árulkodik párzási sikeréről – fedezték fel német ornitológusok több mint kétévnyi kutatást követően. A Bajorországban található seewieseni Max Planck Madártani Intézet kutatói a francia Alpokban követték nyomon a kövi veréb (Petronia petronia) viselkedését. A faj éneke egyszerű, egyetlen hangot ismétel. A szaporodásban sikeres, többnyire idősebb hímek magasabb hangon és lassabban csiripeltek, mint a fiatalok – írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása.
Az idősebb hímek párjai gyakrabban léptek félre, ők maguk azonban még többször csalták meg a tojót, így összességében a szaporodás terén ők voltak a legsikeresebbek. A megcsalt hímek, amelyek fészkében több idegen apától származó fióka volt, hangosabban énekeltek, feltehetően partnerük távollétének következtében – írták Erwin Nemeth és kollégái a Plos One című folyóiratban közzétett tanulmányukban.
A hangosabb énekkel a hímek valószínűleg megpróbálják – hiábavalóan – jobban magukhoz kötni hűtlen társukat. Az idősebb hímek apaságuk hiányát a saját fészekben több mint elégségesen tudják pótolni más fészkekben, az egyévesek fiataloknak azonban nem marad más, minthogy megvárják a következő évet.