Mi a baj az Yvette-tel?
Yvette tönkretette a napomat. Vagy inkább az Yvette tette tönkre? Van-e különbség a kettő között? És ha van, mi?
Dani nevű olvasónk a Facebookon írja:
a következő főcímet olvastam a mai index címlapon:
"Milliós károkat okozott az Yvette"
- a cikkben végig névelőzik az Yvette-et, így pestiesen, vagy mert ciklon, vagy hurrikán vagy mi.
szóval "az" Yvette egy viharos szél, nem is találják rá itt a megfelelő szót - de amikor azt írom, hogy "a Svejk közlegény" vagy "a Böbe baba", az nem egészen olyan mint "a Svejk" vagy "a Böbe".
tessék mondani, nyelvtannáci vagyok?
Nem egészen értjük, pontosan mi is Dani problémája. Az tény, hogy az ország egy részében a személynevek elé sosem szokás névelőt tenni, máshol viszont igen: használták a Nyugat szerzői, és Arany Jánosnál is találunk rá példát. Az sem igaz, hogy „pesties” lenne: inkább az az igazság, hogy a keleti országrészben nem jellemző, máshol igen. De ha pesties is lenne, miért probléma, ha egy Budapesten szerkesztett honlap „pesties” nyelvi jelenségeket mutat?
(Forrás: Wikimedia Commons / Alex Proimos / CC BY 2.0)
Ráadásul olvasónk is megjegyzi, hogy itt az Yvette nem személynév, hanem egy időjárási jelenség neve. Márpedig azt a legelvetemültebb nyelvművelők sem szokták hibáztatni, ha a személynév elé olyankor kerül névelő, amikor nem személyt jelöl: Megnéztem a Bánk bánt. Elolvastam a Hamletet. A Kossuth Lajos kikötött. Olvasónk Švejkre és Böbe babára vonatkozó példáit sem értjük – az biztos, hogy a névelőhasználatban nem jelent különbséget az, hogy kiegészül-e a tulajdonnév egy köznévi elemmel, vagy sem. Sőt, ilyenkor az irodlami nyelvben akár megkülönböztető szerepe is lehet a névelőnek. Az Ismered Švejket? kérdés csakis a személyre vonatkozhat, míg az Ismered a Švejket? a műre. (A személynevek előtt névelőző változatban is van különbség: ugyan az utóbbi is vonatkozhat személyre, de egyben arra is utal, hogy egy a beszélőhöz közel álló vagy közismert személyiségről van szó.) Semmi szempontból nem kifogásolható tehát, ha egy vihar (ciklon, hurrikán stb.) neve elé névelő kerül – sőt, tulajdonképpen a névelő hiánya lenne furcsa.
Nyelvtannáci-e olvasónk azért, mert furcsának talál egy olyan nyelvi jelenséget, mely egyébként teljesen általános. Természetesen nem. Nyelvtannáci nem attól lesz valaki, hogy valamilyen nyelvi formát vagy elemet nem kedvel vagy furcsáll. Nem is attól, hogy ezt szóvá teszi. Nyelvtannácivá akkor válik valaki, amikor másokat nyelvhasználatuk alapján elítél, kiközösít, megszégyenít vagy más módon hátrányba hoz, illetve mások nyelvhasználatát ilyen eszközökkel meg akarja változtatni. Reméljük, olvasónknál ilyesmiről szó sincs.
Talán a Józsi kenyere típusú összetételekre gondolt a levélíró, csak nem volt világos a számára, h ott miért is lehet a névelő a személynév előtt (már ha elfogadjuk, h egyébként nem).
Én sem igazán értettem a problémát. Ha egy tulajdonnév nem személyre vonatkozik, mindig használjuk a névelőt.