Két olvasónk azon vitatkozik, ki minősül trollnak. Vajon ketten mást-mást értenek a szón, vagy másban különbözik a véleményük? Elgondolkodhatunk azon, hogy mi is egy szó jelentése.

Mi közük van a Krisztináknak a krémekhez vagy a Vörös Hadsereghez? Névnapi köszöntőnkben a „kereszt(y)én(y)” szó történetét bogozgatjuk, ellátogatunk Svájcba és Oroszországba, miközben egy pillanatra felbukkan a „boszorkány” és a „járgány” is.

Olvasónk kérdésére keresztültekintjük, mit tudunk két hasonló jelentésű szó használatának különbségéről. Bár senkinek sem akarjuk áthúzni a számításait, néhány kérdést keresztül kell gondolni.

Olvasónk egyelőre nem kikéri magának, csupán választ kér szakértőnktől a „kikérem magamnak” kifejezés eredetével kapcsolatban. Ezúttal maga Kazinczy Ferenc siet a nyelvész segítségére.

Tudta, hogy van olyan szó, amit bármire lehet használni? Sőt, ha használja, egyben új jelentéssel is ruházhatja fel. Az angol „SWAG” betűszónak objektíve is sok feloldása lehetséges, most arról nem beszélve, hogy szinte bárhogy feloldható...

Mi a helyes megnevezés: emberiség, vagy emberiesség elleni bűntett? A kérdés nem egyszerű – úgy tűnik, a magyar nyelv függetlenségi harcot folytat, és szembemegy a nemzetközi tendenciákkal. A komor témát tüskéshátú barátunk igyekszik oldani.

Egy alig ismert tájszóról hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy „parasztos”. Ha azonban utánajárunk történetének, kiderülhet, hogy kiterjedt nemzetközi rokonsága van, és nagyon is „előkelő származású”.

Felfigyeltek egy magyar szóra azok, akik a lefordíthatatlan – de legalábbis annak mondott – kifejezéseket gyűjtik. Ezt a szót a magyar anyanyelvűek jelentős része sem ismeri, pedig nem egy régies nyelvjárási szóról van szó, hanem egy nagyon is friss ...

A magyar siketek nem egyformán jelelnek, mégis megértik egymást! Ugyanarra a jelentésre néha párhuzamosan több forma is kialakult, mivel a jelnyelvnek több változata létezik (földrajzi terület, életkor, műveltség szerint). Kevés olyan jel van, amit a...

A szavakat gyakran egészen különböző értelemben használjuk a hétköznapi és a jogi nyelvben. Házi szakértőnk ezúttal jogi szövegek tanulmányozására kényszerült. Ennek köszönhetően azt is megtudhatjuk, mi a csuda az az áteresz.

Házi szakértőnk olvasónk kifogásainak engedve elismeri: a „legoptimálisabb” lehet helytelen. Fenntartja viszont véleményét a nyelvvel kapcsolatban.

Honnan ered a pizza? Magyar találmány-e a szalámi? Finomak-e a kukacocskák? Mi köze a sünöknek egy kötetlen zenedarabhoz? Hol létesült az első gettó? Vajon hogy lehet, hogy az angol ’bugyi’ szó egy szent nevét viseli? Olasz jövevényszavak között tall...

Gyakran érezzük, hogy érzéseinket nem tudjuk kifejezni: nem találjuk azt a szót, mely pontosan leírná lelkiállapotunkat. De lehetséges-e, hogy a keresett szó megvan, csak egy olyan nyelvben, amelyet nem ismerünk?

Miért nem azt mondjuk, hogy „tavaszban”, „őszben”, „éjben”, „napban” a helyett, hogy „tavasszal”, „ősszel”, „éjjel”, „nappal”? A kérdésre nincs egyszerű válasz, szakértőnk azonban elmondja, amit el lehet mondani...

Egy feledésre ítélt történelmi eseményről szóló, csaknem elfelejtett regényt veszünk a kezünkbe. Természetesen nyelvi, nyelvészeti vonatkozású elemeket keresünk a műben.

Az eszperantót sokan kritizálják mesterséges mivolta miatt. A nyelvi jelek természetes nyelvekre is jellemző kettős tulajdonsága, az állandóság és a változás azonban Saussure szerint az olyan mesterséges eredetű nyelvet sem kerüli el, mint az eszpera...

Mi a közös a clunyi szerzetesekben, a tőzsdeügynökökben és a siketekben? A jól informált olvasók bizonyára kitalálták, hogy mindhárom közösség valamiféle jelelési rendszert használ(t). Van-e vajon bármi közös vonásuk ezeknek a jelnyelveknek? Miért ol...

A nyelvek között folyamatosan áramlanak szavak. Többször is megérkezhetnek ugyanabba a nyelvbe, időben vagy térben más-más útvonalon. Eközben addig alakulnak, amíg felismerhetetlenné válik korábbi kapcsolatuk, vagy éppen azonosságuk. Ki gondolta voln...

Olvasónk az iránt érdeklődik, hogy mi a különbség tartalmilag két mondat között. A válaszhoz szakértőnknek előbb azt kell tisztáznia, mit is jelent az, hogy „tartalmilag”. Írásából az is kiderül, hogy Arisztotelész nem azt nevezte alanynak és állítmá...

Két szerelmes dalt vizsgálunk meg, mindkettőről kiderül, hogy egyik sem az, aminek látszik. Múlhat-e egyetlen szó értelmezésén a teljes szöveg értelmezése? Mondhat-e többet maga a szerkezet, mint a szavak? Igyekszünk megmutatni, hogy a válasz mindkét...

A kettlebell magyarországi népszerűsödése nem csupán népegészségügyi, de nyelvészeti szempontból is igen érdekes. Sok egyéb mellett kiderül, hogy a kettlebellt és a sajtburgert nem csupán energia-háztartásunk szabályozásában betöltött szerepük kapcso...

Aki angolul kezd tanulni, hamar megtanulja, hogy a „they” jelentése: ’ők’. Ez azonban nem mindig így van. Van olyan eset, amikor úgy tűnik, hogy a szónak ’ő’ a jelentése. Ha azonban alaposan körbejárjuk a problémát, kiderül, hogy önmagában meg sem tu...

Mitől lesz kétértelmű a szöveg? Megfér-e egymás mellett két értelme ugyanazon soroknak? Mielőtt bemutatnánk, hogy miként működik ez az igazán mesteri szövegekben, arra mutatunk példákat, hogy mi mindenen bukhat meg egy ilyen kísérlet.

A bibliai személynevek gyakran jelentenek valamit, de vajon mit? Bemutatjuk a leggyakoribb héber névfajtákat, és kiderül, hogy a szomszédos, vagy akár távolabbi népek is gyakran hasonló módszerrel adnak nevet gyermekeiknek. Van, aki Báál embere, van,...