Ki a troll?

Két olvasónk azon vitatkozik, ki minősül trollnak. Vajon ketten mást-mást értenek a szón, vagy másban különbözik a véleményük? Elgondolkodhatunk azon, hogy mi is egy szó jelentése.

Olvasónk erős kritikával illette cikkünket, kritikájára válaszul írtunk egy cikket. Ez a cikk felkerült a Facebookra, egy másik olvasónk elolvasta. Ő talán túlságosan keménynek tartotta első olvasónk szavait, és a következő kommentet írta:

Látom, már a Nyest cikkeket kommentelők is trollkodnak. Szomorú.

Egy harmadik kommentelőnk erre ezt válaszolta:

A trollkodás nem itt kezdődik. Ez is lehetne egy nyelvi vizsgálódás tárgya: hogyan felejtjük el 1-2 év alatt, mit értettünk valójában ezen az akkor újonnan bevezetett kategórián (és hogy ez milyen gyakran megtörténik a nyelvben)

Igaza van olvasónknak, tényleg érdekes kérdés, hogy mit jelent egy szó, és hogyan, miért változik a jelentése.

A trollok eredetileg a skandináv mitológia alakjai. Emberszerűek, magyar szövegben gyakran manóként hivatkoznak rájuk. Családjaikkal barlangokban, sziklákban, hegyekben, az emberektől távol élnek. Általában nem túl barátságosak, időnként ellenségesek is az emberrel szemben. A fényt kerülik, egyes mesék szerint ha napfény éri őket, kővé válnak, de a villámoktól is tartanak. Állítólag a trollok azért tűntek el Skandináviából, mert nem bírték az állandó harangozását – előtte viszont még romba döntöttek néhány félig kész templomot, illetve gördített köveket a már elkészültekre.

Egy eredeti troll
(Forrás: Wikimedia Commons / John Bauer)

Ennyiből bizonyára érthető, hogy miért vitték át az elnevezést azokra, akik közösségromboló módon viselkednek az internetes közegben. Az angol nyelvű Wikipédia így definiálja a troll fogalmát:

In Internet slang, a troll (/ˈtroʊl/, /ˈtrɒl/) is a person who sows discord on the Internet by starting arguments or upsetting people,   by posting inflammatory,  extraneous, or off-topic messages in an online community (such as a forum, chat room, or blog), either accidentally  or with the deliberate intent of provoking readers into an emotional response or of otherwise disrupting normal on-topic discussion.

A magyar Wikipédiában lényegében ennek szó szerinti fordítását találjuk:

A troll az internetes szlengben olyan személy megnevezése, aki provokatív, ingerlő módon, tárgyhoz nem tartozó üzenetekkel bombáz egy online közösséget (például internetes fórum, chat, blog, levelező lista), vagy személyes hitbeli meggyőződését ellentmondást nem tűrő, pökhendi erőszakossággal sulykolja, azzal a konkrét szándékkal, hogy más felhasználókból heves reakciókat provokáljon ki, vagy egyéb módon zavarja, lehetetlenítse el a témába vágó eszmecserét.

Igazán jelentős különbségnek azt tarthatjuk, hogy a magyar szöveg szerint csak a szándékos provokátor minősül trollnak, ellenben az angol szöveg szerint az is, aki üzeneteit nem azzal a céllal fogalmazza, hogy provokáljon, mégis hasonló hatást ér el. Ez a különbség – legyen bár szándékos vagy szándéktalan – azért érdekes, mert gyakran eleve nehéz eldönteni, hogy valaki szándékosan viselkedik-e rombolóan, vagy sem. Ha például valaki egy olyan oldalon fejti ki véleményét, ahol a többség várhatóan radikálisan más nézeteket képvisel, akkor vélhetjük provokátornak – ám elképzelhető, hogy ő annyira meg van győződve igazáról, hogy biztos benne: lehengerlő érveivel sikerülni fog meggyőznie álláspontjáról.

Az sem egyértelmű, hogy mi számít az eszmecsere megzavarásának. A különböző kommentelhető oldalakon, fórumokon gyakran kialakul egy törzsvendégekből álló közösség. Számukra az a természetes, ha a társaság bensőségességét próbálják megőrizni, ha utalnak korábbi közös dolgaikra, és azt is természetesnek érzik, hogy mondjuk egy divatról szóló bejegyzés alatt recepteket cseréljenek vagy a legutóbbi Forma-1-es futam eseményeit vitassák meg. Ezzel egymást nem ingerlik, sőt, viszonyuk ezáltal még bensőségesebbé válhat. A kívülről jövők számára viszont ez bosszantó, hiszen ők a törzskommentelőket vagy törzsfórumozókat nem ismerik – ők a tárgyról fejtenék ki véleményüket, de úgy találják, hiába, mert úgysem olvasná el senki, ha pedig valaki válaszolna is rá, egy halom oda nem tartozó bejegyzésen kellene átrágniuk magukat, hogy észrevegyék.

Vagy vegyünk egy másik példát. Tegyük fel, hogy valaki olyan netes közösségbe keveredik, ahol az övétől eltérő élettapasztalatú vagy tudású emberek vannak – tételezzük fel, hogy Karcsi bácsi nyugdíjas korában ismerkedett meg az internettel, és olyan fórumra keveredik, ahol főleg fiatalok vannak. Éppen ezért úgy érzi, hogy minden témánál érdemes megjegyeznie, hogy az ő fiatalkorában hogy volt. Egy ideig még sikere is van ezzel, hiszen olyan dolgokat oszt meg a többiekkel, amilyenekről ők nem tudnak. Egy idő után azonban mindenkinek kezd kissé unalmassá válni, hogy mindennel kapcsolatban kiderül, hogy az Karcsi bácsi gyerekkorában hogy volt... Karcsi bácsi pedig igyekszik minél érdekesebb dolgokat megosztani, hogy vissza nyerje kezdeti népszerűségét, ám minél jobban igyekszik, annál inkább azt gondolja mindenki, hogy egy troll. Ő viszont aligha gondolja így magáról.

Láthatjuk tehát, hogy a troll fogalma erősen szubjektív. Vannak persze szélsőséges esetek, amikor valaki egyértelműen troll – jó esetben még gyakrabban mondhatjuk, hogy egyértelműen nem az. Olvasónk azonban arra kíváncsi, hogy miként változott a troll jelentése. A legérdekesebb persze az, hogy nem tudjuk, szerinte olvasónk erős hangú kritikája miért nem minősült – vagy néhány évvel ezelőtt miért nem minősült volna – trollkodásnak. De azt sem, hogy miért nevezte másik olvasónk ezt a kommentet trollkodásnak.

Kérjük, ne etesse a trollokat – azaz észre se vegye a kellemetlenedőket, ne reagáljon kommentjeikre
(Forrás: Wikimedia Commons / Sam fentress / GNU-FDL 1.2)

Igazán azonban egyre gyanakodhatunk komolyan: a vita arról folyik, hogy az erős szavakkal megfogalmazott kritika vajon trollkodás-e, vagy sem. Az kétségtelenül tény, hogy a sértegetés ritkán segíti elő a problémák érdemi megvitatását, viszont gyakran téríti el az eszmecserét a problémák tárgyszerű boncolgatásától a személyeskedés és az indulatok felé. Másfelől azonban bizonyos mértékig érthető, ha valakiben bizonyos témák érzelmeket váltanak ki, és ezeket az érzelmeket szóválasztással hozza mások tudomására. Az azonban, hogy mi és mikor, milyen körülmények között engedhető meg, már jelentős részben egyéni megítélés kérdése.

Úgy véljük tehát, hogy olvasóink véleménye nem abban tér el, hogy miként határozzák meg a troll fogalmát: valószínűleg könnyen meg tudnának egyezni abban, hogy troll az, aki a közösség normáinak nem megfelelően, rombolóan viselkedik. Abban viszont már vita lenne közöttük, hogy mi minősül nem megfelelő, romboló viselkedésnek. A szavak nem csupán egymással vannak kapcsolatban, hanem a valósággal is.

A szótárak a szavak jelentését igyekeznek definíciószerűen megadni, és ezért hajlamosak vagyunk úgy hinni, hogy a szavak jelentései valóban ilyenek. Az ilyen definíciók azonban legfeljebb a szavak egymáshoz való viszonyát tudják tisztázni, a valósághoz való viszonyukat nem. És mivel egyik szó valósághoz való viszonyát sem tudjuk definícióval megadni, az ilyen definíciós rendszerek (mint például egy szótár teljes anyaga) nem köthetőek a valósághoz.

A nyelv elsajátításakor, illetve a nyelvhasználat során is igen gyakran  a szavak jelentését a gyakorlatból, a használatból sajátítjuk el.  A szavak jelentésének gyakran nincsenek éles határai, ezért tudunk vitatkozni azon, hogy valami zöld-e vagy kék, bátorság, vakmerőség vagy egyszerűen ostobaság, még demokrácia vagy már diktatúra. A szavaknak nem valamilyen elvont jelentését tanuljuk meg, hanem a használatukat: erre azt mondják, kék, arra azt, hogy zöld, ez alapján már sejtjük, hogy a harmadik melyik lesz – legfeljebb tapasztalataink (újabb megfigyeléseink és mások visszajelzései) alapján módosítunk. Bár a két olvasó bizonyára hajlandó lenne megegyezni a troll szó definíciójában, ettől még másképp fogják használni őket. Azt viszont, hogy pontosan mikor mire melyiket használják, nyilván a maguk számára sem képesek megfogalmazni.

A kérdés tehát az: mi a szó jelentése? Ez a definíciótól függ. Vagy a használattól. Felfogás kérdése – de egyik sem tökéletes megoldás.

Felesleges tehát azon vitatkozni, hogy egy-egy szó mit jelent: bármilyen fájdalmas, mindenkinek egy kicsit mást. Ehelyett sokkal érdekesebb azt vizsgálni, hogy a valóság jelenségeit miért értékeljük másképp. Ne azon vitatkozzunk tehát, hogy súlyosabb kifejezéseket használó olvasóink trollok-e, hanem hogy milyen stílusban illik és célszerű megvitatni nézeteltéréseinket.

Kapcsolódó tartalmak:

• A magyar megnyitás
• „Teljesen kikészültem tőle”
• Prototipikus madarak, prototipikus magyarok
• Fő a közérthetőség!
• Olyan-e a nyelv, mint az úszás?
• A legjobban azt,
  ami a legrosszabb

Hasonló tartalmak:

• Az oroszok már a kommentek közt vannak
• Nőnek álcázta magát – megjárta
• A földönkívüli operációs rendszertől a gyilkos lámpaoszlopig
• A deviszont viszontagságai
• A Google a veszélyeztetett nyelvekért

Hozzászólások (12):