Nem kétséges, hogy a munka lehet kín, szenvedés, ha annak, aki végzi, nem a kedvére való, és főleg ha kényszerből végzi. A nagyobb európai nyelvek között körülnézve azt találjuk, hogy szép számmal van köztük olyan, amelyben a ’munka’ értelmű szó ered...

„Menj a francba!” – küldjük el egymást melegebb éghajlatra. De vajon hol a francban van ez a franc, hogy a franc essen belé?! Házi szakértőnk ennek járt utána.

Azon is sokat gondolkoztam, hogy miért hatnak rám ennyire taszítóan az ilyen újítások, miközben semmilyen más újítástól, még az egy-egy rétegre jellemzőktől sem idegenkedem, sőt, vidáman használom is őket. Alap. Akkor ezek miért taszítanak? Elmondom,...

Gyors internetes kereséssel találunk ugyan kb. 4% rizset és kb. 25% rozsot előfordulást, de ezek nagy része a „helyes” alakot firtatja. Mi okozhatja a bizonytalanságot?

Egyes esetekben a szavak jelentése attól is függhet, hogy hangsúlyosak vagy hangsúlytalanok-e a mondatban. Nagy hibát követünk el, ha egy hangsúlytalan szón azt a jelentést kérjük számon, mely hangsúlyos használatakor fordul elő.

Ha egy szerkezetről vagy szóról, melyet nap mint nap hall és használ, valaki azt mondaná: nem helyes, hinne-e neki? Ha igen, rosszul tenné...

A nyelvvédők gyakran úgy gondolják, hogy ha van egyszavas (általában képzős) ige, amely hasonlót jelent, akkor az igés szerkezet használata „felesleges”, „indokolatlan”, „csúnya”. Ezen az alapon azt is követelhetnék, hogy ha valamire van két szótagos...

Egy kifejezés stílusbeli megítélése attól is függ, használtuk-e már korábban. De attól is, milyen más kifejezéseket használunk az adott környezetben. Egészen kis közösségek is kialakíthatják sajátos zsargonjukat, melyben a szavaknak más értékük lesz,...

A német és az angol nyelvben a zöngétlen és a zöngés zörejhangok között elsősorban a fortisz és a lénisz képzéssel tesznek különbséget. Nem véletlen, hogy a német vagy az angol zöngés zörejhangokat gyakran egyáltalán nem is halljuk zöngésnek (mert gy...

Nem mindig a mi hibánk, ha valamit nem értünk. Tudományos eredményeket lehet ábrázolni akkor is, ha nincsenek mögöttük tudományos kutatások – vagy éppen nem tudjuk, milyenek. Pedig az eredmény gyakran egyszerűen attól függ, hogyan számolunk. Bár vann...

Mi a különbség a „többek között” és az „a többi között” között? Olvasónk nem érti, mi az oka, hogy kijavítják. Házi szakértőnk több nyomós okot is felsorol.

A legtöbb -ny végű szó -n végű idegen szavak átvételéből keletkezett. Mivel következetes [n] > [ny] hangváltozás nem zajlott le a magyarban, ezeknek az esetében mindig felvethető, hogy nem lehet-e, hogy az átvétel után képzős szót „láttak bele” ezek...

Miért nincsenek „...országok” Európán kívül? – teszi fel a kérdést olvasónk. Az viszont igaz, hogy egészen távoli országok neve nem szokott -ország végű lenni. Házi szakértőnk erre próbál meg magyarázatot adni.

Nincs is egyszerűbb dolog, mint egy szó eredetének utánanézni, az ember felüti a TESz.-t, és kimásolja, amit ott talál, vagy amit abból fontosnak gondol. Házi szakértőnk azonban nem híve az egyszerű megoldásoknak...

Tibor nevű olvasónk olvasónk gyermekeinek már igen fiatal korukban jelentkeztek evéssel kapcsolatos problémái. Jól tette, hogy házi szakértőnkhöz fordult.

Házi szakértőnk először rámutat, hogy olvasónk melléfogott, majd válaszában elismeri, hogy csak kritizálni tud, válaszolni semmire sem. Aztán cáfol.

A nyelv igen sajátos rendszer. Ha egyáltalán van szabályrendszere, az akkor sem olyan, mint mondjuk a jogé vagy a sportoké: nincs „kodifikálva”, leírva.

Házi szakértőnk ismét egyik kedvenc témájáról nyilatkozhat meg, ráadásul két olvasói kérdés kapcsán. Kiderül, honnan jön a kutyák elnevezése az indoeurópai nyelvekben, és miért szól róluk annyi mondás.

A hangváltozások során a hangoknak egy-egy tulajdonsága változik meg. Ha egy nyelvcsalád különböző ágaiban egy alapnyelvi hangnak más-más tulajdonsága változik meg, egészen különböző hangok is megfelelhetnek egymásnak.

Zsemje vagy zsemlye? Jó érveink vannak az utóbbi mellett, de a helyesírási szótárak egyiket sem ismerik el. Házi szakértőnk most néhány tippet ad: mikor tudhatjuk, hogy j vagy ly, és mikor nem?

Olvasónknak a köztársasági elnök újévi beszédével kapcsolatosan akadt értelmezési problémája. Házi szakértőnk igyekezett ezen segíteni, de más kérdések is felmerültek benne az idézet kapcsán.

Előfordul, hogy szerződésekben a szerződő feleket átkereszteljük – például Szerződő Feleknek nevezzük őket. Az ilyen eljárást házi szakértőnk magában továbbiakban-szerkezetnek keresztelte, olvasónk kérésére pedig megvizsgálta, milyen nyelvi jelensége...

Mettől meddig tart a hajnal? A névelő az miben különbözik a mutatószótól? Valakit valamik nagyon idegesítenek, házi szakértőnk pedig elmagyarázza, igazából miért felesleges ezeken dühöngeni. Sőt: istenigazából.

Házi szakértőnk ezúttal különösen örül, hiszen olyan kérdést kap, mely önmagában is igazolja azt, amit a nyelvről gondol.

Vajon segítenek-e az iskolában tanult nyelvtani ismeretek más nyelvek nyelvtanának megértésében, illetve a nyelvtanulásban? Házi szakértőnk szerint nem, sőt, a megértést meg is nehezíti.

Közös farkasnak ordas a háta? Vagy mi köze lehet az orda nevű sajtféleségnek a farkasokhoz, a hazugságokhoz, az utcalányokhoz és egyéb szörnyűségekhez?

Az ember jellemző tulajdonsága, hogy esztétikai ítéleteket alkot: van, ami tetszik neki, és van, ami nem. Egészen természetes feltevés, hogy az ember által beszélt nyelvben is fel lehet lelni esztétikai szempontokat. A tapasztalat azonban azt mutatja...

Az igekötők és az igék változatos vonzalmaiba vezet be minket házi szakértőnk egy olvasói kérdésre válaszolva.

Olcsó árnak híg a leve? Egy olvasó érdeklődik, házi szakértőnk pedig megvédi a kifejezést.

Az őszi esőzések idején igencsak aktuális problémával keresték meg házi szakértőnket. Hányja-e a sarat a sárhányó, és ha igen, honnan hova?