Bizonyára akármennyit fogunk írni a nyelvhelyesség kérdéséről, mindig lesznek olvasóink, akik meg fogják írni, hogy de... Nekünk pedig nem marad más hátra, mint újból nekifutni a magyarázatnak, hogy segítsünk legyőzni olvasóinknak azokat az előítélet...

A szólásokra éppen az a jellemző, hogy nem szó szerint értelmezzük őket. Érdemes tehát matematikai elemzésnek alávetni őket? Csakis akkor, ha be akarjuk bizonyítani, hogy használóik egytől egyig (vagy öttől ötig?) tökkelütöttek.

Sokszor fogalmunk sincs, honnan eredhet egy szó, máskor a bőség zavarával küszködünk, mert több elfogadható, sőt, kézenfekvőnek tűnő megoldás is van. Házi szakértőnk ezúttal a majom nyomába ered, és addig követi, míg el nem tűnik az idők ködében...

Az összetett szavaknak megvan az az előnyük, hogy tagjaikból ki tudjuk találni, mit is jelenthetnek. Ez azonban nem mindig van így, sőt, az összetételek többértelműségéből következhet, hogy különböző beszélők különbözőképpen értelmezik őket.

Amikor a nyelvi változások okairól beszélünk, akkor inkább úgy értjük, hogy mi segíthette az adott irányú változást, nem pedig arra, hogy minek következtében lett a változás elkerülhetetlen. Pontos kiváltó okot ugyanis sosem nevezhetünk meg, mindig t...

Olvasónk az „elért” szó jelentése iránt érdeklődik. Levele házi szakértőnkben ifjúságának emlékeit is felkavarta. Múltba révedése azonban sokkal régebbi korokat is elért...

Nem véletlenül mondják, hogy a szó veszélyes fegyver: nem csak az számít, hogy mit is jelent, hanem az is, hogy mit társítunk hozzá. A beszélő különböző érzelmeket válthat ki a hallgatóban szóválasztásával, még akkor is, ha tartalmilag ugyanazt mondj...

Szokása ellenére szakértőnk fogalmazási problémákról nyilatkozik. Kiderül, hogy egyes kifejezéseket teljesen különböző módon értelmezünk, ha a mondat más-más részébe kerülnek, és az is, miért baj, ha egyetlen mondatba akarunk sűríteni mindent, amit e...

Feleslegesek-e az iskolában a humán tudományok, és elég lenne írni, olvasni tanulni? Tanítják-e őket egyáltalán, vagy csak úgy tűnik? Lehet-e a humán tudományokat egzaktnak tekinteni, és milyen esetekben? Hol húzódik a humán és a természettudományok ...

Olvasónk figyelmetlenül olvas, és ennek köszönhetően szakértőnknek lehetősége nyílik ismét visszaérni egy igen érdekes kérdéshez. Valóban súlyos bajok vannak a magyar helyesírással? Nos, igen, de nem úgy, ahogyan azt a kérdező – vélhetően – gondolja.

Mi az a magyartalanság? Érezzük, vagy érvekkel is alá tudjuk támasztani, hogy egy szerkezet magyartalan? És mit tehetünk, ha nem akarjuk megmondani, hogy egy tettet ki követett el?

Amikor a politikusok kinyitják a szájukat, fogalmuk sincs, szavaik milyen következményekkel járhatnak. A fellángoló munkahelyi vitákat komoly tudósoknak kellene megoldaniuk, de közöttük sincs egyetértés. Az eset tanulsága talán az lehetne, hogy által...

A nyelvi jelenségekre különböző elemzéseket adhatunk. Azt tartjuk a legjobb elemzésnek, amely a legkevesebb feltevéssel, a lehető legegyszerűbben magyarázza a tapasztalt jelenségeket. Az egyes jelenségek azonban különböző magyarázatokat sugallnak, és...

Hasonlít-e a helyesírási szabályzat egy porszívóhoz? Nos, igen, pedig sokkal jobb lenne, ha meghagyná a morzsákat a nyelvhasználóknak. A helyesírással kapcsolatban amúgy is az az aranyszabály, hogy mindenki a maga portája előtt seperjen.

A szavak egyes alakjai igen ritkán jelennek meg, s mivel nem tudjuk, hogyan is kellene mondani őket, ki kell találnunk a megfelelő alakot. Hogyan találhatjuk ki? Hát a hasonló alakok alapján! De mi van, ha nincsen eléggé hasonló alak?

Mi határozza meg, hogy milyen toldalékot teszünk egy szóhoz? Hogyan alakul a betűkkel jelölt változók sorszámnévi alakja? Lehetséges, hogy egy svájci mondta meg legpontosabban, mi is történik a magyarban? Kivel ért egyet Kálmán László? Léteznek-e nye...

Van-e iránya a horgadásnak? Mit mondtak erről a görögök? Lehet-e három résztvevője egy párbeszédnek? Nagyra becsülte-e Szókratész a nyelvvel való foglalkozást? Lehet-e valami egyszerre helyes is, meg helytelen is?

A generatív nyelvészetről már mindenki hallott. Mindenki tudja, hogy Chomsky szerint a nyelv nem más, mint egy nagy transzformátorház. Mások viszont azt hallották, hogy a nyelv olyan, mint az elefánt ormánya. Szakértőnk most összefoglalja, mi mindent...

Hová tűnt az -n a magyar nyelv olyan jövevényszavainak végéről, mint az instrukció vagy a passzió? Házi szakértőnk nyomozásba kezd, és kiderül, hogy a „baleset” nem ott és nem akkor történt, mint a bejelentő véli.

Nyelvtanból megtanultuk, hogy három idő van: jelen, múlt, jövő. De vajon a jelen idejű igét tartalmazó mondat mindig a most folyó dolgokra utal, a múlt idejű ige mindig a már lezárultakra? Mi befolyásolhatja a nyelvtani idő által sugallt jelentést? H...

Az angol háttérbe szorítása nem önmagában probléma: az ezt alátámasztani kívánó érvelés mutatja meg igazán, mi a baj a magyar oktatásszemlélettel. Szakértőnk látszólag aktuálpolitikai kérdésekről szól, valójában a magyar társadalom gondolkozásmódjána...

A pillanatok, mint a homokszemek, kiperegnek kezünkből. Ám a nyelv képes arra, hogy megállítsa a pillanatot, sőt, többre is: ugyanazt az eseményt folyamatában vagy pillanatképként megragadni. Legalábbis ez a látszat. A nyelvi forma és az idő viszonya...

Vannak szavak, szóelemek, amelyek alakjukat tekintve is nagyon hasonlóak, jelentésükben sem találunk éles különbséget, mégsem cserélhetjük fel őket – legalábbis a helyesírásban. Szakértőnk a v történetéről mesél, miközben az is kiderül, mi van, ha ne...

Bizonyára többeknek van olyan emlékük énekórákról, kóruspróbákról, amikor egy vicces kedvű diák megkérte a tanárt, mutassa be, hogyan is kéne együtt énekelni a szólamokat, a tanár pedig visszaszellemeskedett, hogy ha ő ezt meg tudná tenni, akkor bizo...

Miért van egy amerikai növénynek a magyarban szláv neve? Van-e köze a növénynek a 'nagyon' jelentésű tökhöz? Lehet-e egy szónak két eredete?

Furcsa hatással van szervezetünkre az időjárás: ki gondolta volna, hogy a nagy meleg még a szavak eredete iránti érdeklődésünket is felkeltheti? Olvasónk kérdésére szakértőnk olyan frappánsan válaszolt, hogy nem csak a rekkenő szó eredetén gondolkozh...

Nem tudjuk, milyen elvetemült nyelvművelő ijeszthetett rá olvasónkra, szakértőnknek ugyanis még arra sem sikerült rájönnie, mi indokolhatta a kérdését. Reméljük, olvasóink közül valaki megfejti, milyen kifogások merülhetnek fel a kérdéses szókapcsola...

Egyes igéinket bizonyos jelentéseikben tárgyasan ragozzuk, pedig ezekben a jelentéseikben sosem kaphatnak tárgyat. Olvasónk egy ilyen kifejezés eredetére kérdez rá, szakértőnk pedig legjobb tudása szerint igyekszik válaszolni. Nincs könnyű dolga: a s...

Nyelvtani szabályokat megállapítani, a jelenségek okát kutatni csak nagy mennyiségű nyelvi adat alapos vizsgálata után lehet. Ha csupán néhány adatból kiindulva messzemenő következtetéseket szeretnénk levonni, könnyen luftot rúghatunk, mint levélírón...

Ha a két különböző tárgyat elveszítünk, nem gondoljuk, hogy feltétlenül ugyanott fogjuk megtalálni őket. Ha találunk két hasonló alakú és jelentésű szót, az sem jelenti, hogy feltétlenül ugyanonnan származnak.