A „patvar” szó ma már régiesnek hat, de a „perpatvar” még őrzi a nyomát. A mai magyarban is létezik azonban a „pitvar” szó. Olvasónk azt kérdezte, mit is jelentett a „patvar”, és hogy a „patvar”-nak van-e köze a „pitvar”-hoz. Igyekeztünk válaszolni.

Mire való a vessző? A túl sok vessző használata valóban zavarja az olvasást? Hol kellene vesszőt használnunk? Házi szakértőnk egy olvasói kérdés kapcsán elmélkedik.

Ha a rendszer megadja a választás lehetőségét, a nyelvhasználók választanak. De miért lenne bármelyik döntés rossz?

Világos, hogy az „anyanyelv” kifejezés nyelvek széles körében elterjedt. De tényleg „apanyelvük” van-e a lengyeleknek, és ha igen, miért? Olvasónk kérdez, szakértőnk válaszol... vagy mégsem?

Olvasónk azt kérdezte tőlünk, miért írják sokszor vessző nélkül a „több, mint” szerkezetet. A válaszunk az, hogy azért, mert a „több(,) mint” kapcsolat két használata nehezen különíthető el egymástól. Amit mi ajánlhatunk: egy módszer annak eldöntésér...

Házi szakértőnk asztalát ellepik a panaszlevelek. Ő azonban csak akkor ad igazat olvasóinknak, ha és amennyiben egyetért velük.

Sérti-e a nők egyenrangúságát, ha foglalkozásnevükhoz hozzátesszük a -nő utótagot? Másmilyen verseket ír egy költőnő, mint egy költő? Másképp takarít egy takarító, mint egy takarítónő? Mi dönti el, hogy melyik forma a helyes? Ismét házi szakértőnk vá...

Olvasónk megfigyelte, hogy „a tavalyi évben” kifejezést mind gyakrabban használjuk a „tavaly” kifejezés helyett. Miért szeretjük a szószaporítást? Nem fölösleges kétszer mondani ugyanazt? A nyelv változik? És hol van már a tavalyi évi hó?

Házi szakértőnk nem árul petrezselymet, csak úgy özönlenek hozzá a kérdések. Például magáról a petrezselyemről. Ismét a dolgok gyökeréig kell leásnunk: mi helyes és mi nem? Ki az, aki zöldet jelez?

A nyelvnek két alapvető funkciója van: leíró és kifejező. Az előbbi arra szolgál, hogy helyzeteket, eseményeket ábrázoljunk, akár valóságosak azok, akár egy képzeletbeli világ részei. A kifejező funkcióval pedig belső állapotunkról, érzéseinkről tájé...

Hogyan rekonstruáljuk az alapnyelvet? Miként lehet a mai alakokból kikövetkeztetni az eredetit? Egyáltalán: rekonstruálható-e mindig pontosan az eredeti? Bár a nyelvtudománynak van válasza ezekre a kérdésekre, az tény, hogy a feltételezéseinket csak ...

Ősi hitvilág emlékét őrzik a nyelvek? Vagy a természetet személyesítik meg? Szakértőnk leszámol a romantikus elképzelésekkel, és kiderül: bizonyos dolgokat azért fejezünk ki, mert ki kell fejeznünk. A kérdés már csak az, hogy honnan származik a kénys...

Házi szakértőnk ismét olvasói kérdésre válaszol: nem a levegőbe beszél, hanem a levegőről – pontosabban arról, hogy honnan ered a magyar „levegő” szó. Kiderül az is, mely más szavakkal áll kapcsolatban.

Mitől függ, hogy milyen gyorsan tanul meg a gyerek egy nyelvet? A válasz bonyolult, de a fő meghatározó tényező minden bizonnyal nem a nyelv „bonyolultsága”. Sokkal inkább meghatározó az, hogy a gyerekkel mennyi nyelvi játékot játszanak.

Hogy hívják az Egyesült Államokban az ausztráliai őslakos bevándorlókat? Sértő-e a magyarban a néger szó? Sárgák-e az ázsiaiak? Szakértőnk olvasói kérdésekre is válaszol, s eközben kiderül, miért van szükség a politikai korrektségre, és lehet-e egy e...

A „szörnyet hal” kifejezésben a „szörnyet” eredetileg azt jelentette: ’szörnyűt, szörnyen’. De mit jelent ma a kifejezés? Szakértőnk cikkében még egy szörnyűségről lesz szó: a helyesírásról.

Olvasónk azt kérdezte, miért mondunk hosszú [sz]-t a „jössz” igealakban. Nyelvész szakértőnk több különböző tényezőt is felsorol, amelyek közre játszhattak a kivételes alak létrejöttében.

Nyelvtani szempontból sok esetben valaminek a hiánya is jelöl, kifejez valamit. Ezekben az esetekben a nyelvészek hajlamosak úgy tekinteni a semmire, mintha valójában az is valami lenne. És ebből sok bonyodalom származik...

Vannak olyan szavak, amelyeknek ha belegondolunk a szó szerinti jelentésébe, kicsit zavarba jövünk. Ez történt olvasónkkal is, aki azt kérdezi, miért „fal”, a hangfal, amikor a legtöbb esetben egy dobozról van szó.

Az emberi kommunikáció abban különbözik az állatitól, hogy az ember képes arról is beszélni, ami nem tényszerű, sőt arról, ami ellentétben áll a tényekkel. A nyelvek azonban nem csak abban a tekintetben különböznek egymástól, hogy ezeket hogyan fejez...

Mi köze a meggyilkolt kerékpárosnak a menyasszonyhoz és az ex-feleséghez? Miért sértődött meg Jóska és Kati főnöke? Gyerek-e még a logikából megbuktatott fiú? Milyen viszonyban a van a távol levő és a leendő főnök, és mit főznek az ausztráliai bennsz...

Ügyes bajos dolgaink mellett rendszeresen még arra is van energiánk, hogy egymás nyelvhasználatát javítgassuk. Ilyenkor általában abból indulunk ki, hogy egyetlen helyes változat létezik a nyelvben, és ezt a változatot mi használjuk; aki pedig ettől ...

Egy kedves olvasónk azt kérdezte, hogy miért mondjuk azt, hogy „Pécsre megyek”, de azt „Bécsbe megyek”. Szakértőnk pedig utánajárt a kérdésnek: megmutatja, mi a fő szabály, és hogy hogyan ágyazódnak egymásba matrjoskaszerűen a toldalékolási tendenciá...

Ha házi szakértőnk azzal kezdené, hogy a Börzsöny nevének köze van Brazíliához, olvasóink biztos azt hinnék, hogy a Pilis szívcsakrájához méltó elméletet próbál felállítani, vagy ő is az indián–magyar rokonság híve lett. Azért persze erről szó sincs....

Házi szakértőnket joggal fogja el a félsz, amikor teljesen váratlan kérdést kap. Rémültében még az egyetemi nyelvtankönyvet is előszedi. Ki merné azt állítani, hogy ebből nem lesz szalonna?

Az „arcátlan”, „szemtelen”, „pofátlan” szavakat két teljesen eltérő értelemben használjuk: vagy arra, amikor valaki nem adja meg a kellő tiszteletet a másiknak, vagy pedig arra, amikor valaki formálisan ugyan tisztelet mutat, de eközben nyilvánvaló, ...

Ha a közhelyekkel az a baj, hogy elcsépeltek, miért fogadják sokan ellenségesen az éppen divatba jövő közhelyeket? Házi szakértőnk ezek sorsáról elmélkedik, bár jósolni alapból is nehéz, hát még a jövőt!

Az albán olyan indoeurópai nyelv, mely egyben az indoeurópai nyelvcsalád önálló ága. De ez csak nézőpont kérdése. Mondhatnánk azt is, hogy az albán az indoeurópai nyelvcsalád egy ága ugyan, de ebbe az ágba két nyelv tartozik: a toszk és a gég.

Bár már tombol a kánikula és a nyári szünet, olvasóink nem tudnak elszakadni az iskolától, és nyelvtanórát követelnek tőlünk. Házi szakértőnk rendet tesz a vegyes hangrendű tövek között.

Olvasónk szerint a palócok palotákban szolgáltak, ebből ered a nevük. A nyelvtudomány azonban nem egyszerű ötletekre épít, hanem körültekintően vizsgálja meg a szavak történetét. Szakértőnk lerántja a leplet.