Olvasónk majdnem összeveszett kiadójával. Szakértőnk nem vigasztalhatja, egy szerzőnek mindig keményen meg kell küzdenie a szerkesztőjével. Közben azonban olyan izgalmas dolgokról értesülhetünk, mint hogy a szakácskönyveknek saját nyelvük van, vagy h...

A nyelv állandóan változik, mert folyamatosan alkalmazkodik funkciójához. Azaz itt a baj: nem egy funkciója van, és mindhez alkalmazkodnia kellene. Éppen ezért sokszor ellenkező irányú változások mennek benne végbe egyszerre. Néha azonban úgy tűnik, ...

Olvasónknak sok fejtörést okoz, hogy nem találja a javak egyes számát. Útnak indulunk, bejárjuk a világ nagy hegységeit, szemüveget veszünk, és nem sajnáljuk a pénzt sem, koptatjuk a cipőt, a zoknit és a nadrágot, szó esik eljegyzésről és megtorlásró...

Szakértőnk legutóbb olyan kérdést kapott, mellyel kapcsolatban sok mindent el lehet mesélni – ráadásul olyan területről van szó, melyről az iskolai nyelvtanok mélyen hallgatnak. Megtudhatjuk, melyik magyar szó végződik tk-ra; miért sátoros, és nem sá...

A helyesírási szabályzat nem sokat segít az egybe- és különírás tekintetében: homályos szabályokat fogalmaz meg, látszólagos választási lehetőséget ad – valójában azonban egyesével kell megtanulnunk, melyik szerkezetet hogyan kell írni.

Régóta vitatott kérdés, hogy a nyelvművelők képesek-e valóban megváltoztatni az emberek nyelvhasználatát. Úgy tűnik, képesek, de nem biztos, hogy abba az irányba, amelyikbe szeretnék.

A nyelv gyakran változik úgy, hogy ugyanazon szó különböző alakjai minél jobban hasonlítsanak egymásra. Más esetekben viszont a rendhagyó alakok nagyon sokáig megmaradnak. Mi a kétféle viselkedés oka?

Van-e a szavaknak jelentésük, ami meghatározza használatukat, vagy csupán mi szeretnénk a használatukban valamilyen általános elvet felfedezni?

A nyelv folyamatosan változik, de nem mindig tudjuk pontosan megmondani, mi a változás oka. Zoltán olyan kérdést tett fel házi szakértőnknek, melyre maga sem tudja a választ, s talán az egész nyelvtudomány sem. Ám a kommentekben bárki elmondhatja a v...

A nyelvi intolerancia veszélyes kór, időnként megfertőzi a legműveltebb, legnyitottabb embereket is. Egy lerágott csonton vizsgálgatjuk a fognyomokat.

Az igazi nyelvész még a legelszántabb nyelvvédőben is meglátja a jót: a finnyáskodók, kötözködők felhívják a figyelmet az olyan nyelvi változásokra, melyeket a nyelvész magától talán észre sem venne. Persze előfordul, hogy a nyelvvédők évszázadok óta...

Olvasónk észreveszi, hogy egy általa olvasott cikkben nem „helyesen”, azaz nem az irodalmi nyelv normáinak megfelelően használják a mely szót, de eközben rádöbben: maga sem tudja, mikor kell vagy lehet használni. Nyelvész szakértőnk alaposan megszoro...

Egyes igekötők használatát szokatlannak érezhetjük. Mi is egy igekötő jelentése? Hogyan módosítja az ige jelentését? Lehet-e egy igekötős igének új jelentése úgy, hogy sem az igekötőnek, sem az igének nem lesz új jelentése?

Hogyan születnek és terjednek el a nyelvek? Milyen régiek Európa nyelvei? Miért megy végbe a nyelvcsere? Befolyásolhatják-e a genetikai kutatások a nyelvészet eredményeit?

Nem könnyű válaszolni arra a kérdésre, hogy a szerb és a horvát egy nyelv-e, vagy kettő. Tisztán nyelvészeti szempontból nem is lehet rá válaszolni.

Mi a kötelező? A gépjármű-biztosítás, amit váltunk, vagy maga a biztosításváltás? És kell-e kötőjelet írni a hat szótagnál hosszabb többszörös összetételekbe?

A szabályszerűséget tehát valahogy úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a kerekítetlen elölképzett magánhangzók a magyarban annál inkább semlegesek az elölségi harmónia szempontjából, minél magasabb a nyelvállásuk.

Egy nőnek melle van vagy mellei vannak? Miért nem mondjuk: felhúzom a cipőket a lábaimra? S mi a helyes: iker vagy ikrek? Most akkor hogyan is működik az egyes és a többes szám a magyarban? A nyelvész válaszol.

Sok szó esett mostanában az „alapszókincs” fogalmáról. Egy titokzatos telefonáló arról érdeklődött nálunk, hogyan állapítható meg ilyen, és egyáltalán nyelvészet-e, amikor a tudósok ezt próbálják meghatározni. Az nem derült ki, ki volt a telefonáló, ...

Nincs mindig egyszerű dolgunk, ha az angolból átvett jövevényszavakat szeretnénk ragozni. P. László például ott akadt meg, hogy nem tudta eldönteni: ő most vajon „blogol” vagy „blogozik”? A nyelvész megmondja.

Hogyan mondjuk felszólító módban a rejleni igét? Rejljen? És a vedleni igét? Vedljen? Vedledjen? Netán vedeljen? Vannak a magyarban bizonyos igék, amiknek meglehetősen fejtörő a felszólító, illetve a feltételes módú változata. Most hogy is van akkor ...