Könnyen szárnyalhatunk a fantázia világában, különösen, ha azt képzeljük, hogy minden olyan egyszerű, mint... mint... mint mondjuk egy kreol nyelv nyelvtana! Fantáziánknak legfeljebb a valóság szabhat gátat...

Ön szerint a kulturálatlanság jele, ha valaki „kultúrális”-t ír vagy mond? Meg tudná fogalmazni, milyen szabály szerint rövidül a magánhangzó a magyar latin jövevényszavaiban?

Lehet valakinek a húga a nővére, a nővére a nénje? Házi szakértőnk elárulja olvasónknak, hogyan változott a lánytestvérek viszonya a magyar nyelv története során.

Közeledik a kempingszezon. Ne felejtsük el magunkkal vinni a sátrat! Vagy inkább a sátort! Házi szakértőnk segítségünkre siet.

Az iskolai nyelvtanokban a „kopula” ’összetett állítmány igei, főként létigei része’ szakszó talán azért nem szerepel, mert ez a töve a felnőtt tartalmú „kopuláció” ’párosodás, közösülés’ terminusnak.

Nagyon frappánsnak és közérthetőnek kell lennie annak a fecskének, amelyiknek esélye lehet arra, hogy sok-sok további fecske közül legyen az első. Az üzleti etikus fecske nem ilyen.

Nem az a furcsa, amikor egy nyelv valamely szavának nincs pontos megfelelője egy másik nyelvben, inkább az a különleges, amikor van. Ez néhány jelentéstípusnál fordulhat elő.

Nagyítóval is vizsgálhatjuk egy szó eredetét és szerkezeti felépítését, abban, hogy melyik szó helyes, úgyis csak az dönt, hogy a nyelvhasználók melyiket használják.

Bizonyos kérdéseket át kell fogalmazni, hogy szakmailag érdekessé váljanak: „Miért van az, hogy az ilyen kifejezések egyesek számára furcsák, magyartalanok?” Vagy esetleg: „Miért van az, hogy az ilyen, korábban ritka vagy nem létező kifejezéseket egy...

Hogy lehet az, sokan elfogadnak olyan mondatokat – sőt semmi furcsát nem találnak bennük –, melyek nem illenek bele a magyar nyelvi szokásrendszerbe?

Olvasónk besétál a Wikipédia csapdájába. Hogyan kerülhetőek el ezek a csapdák, ha elkerülhetőek egyáltalán? Házi szakértőnk ezt is megvizsgálja.

A szó szerinti fordítást általában hibának tartjuk. Vannak azonban esetek, amikor ezeknek köszönhetjük nyelvünk ízes fordulatait.

Az egész szerkesztőség törte a fejét, hogy megtudjuk, miért nem tarthat semeddig sem a felolvasott szöveg.

A suttogva ejtett mondatok félreérthetőségén alapul az úgynevezett pletyka-játék, aminek során megfigyelhető, hogyan torzul az információ, ha súgva adják tovább. És mi az angol neve ennek a játéknak? Megmagyarázzuk, miért.

A magyar igéknek van egy csoportjuk, egy rétegük, amelynek tagjai megsértik a magyar magánhangzó-illeszkedés szabályait. Mindegyikükre jellemző az idegen eredet, és hogy bizalmas – sőt néha argó, tolvajnyelvi – stílusrétegekbe tartoznak.

Míg más tudományágak esetében az iskolai tananyag 50–100 éves nézeteket tartalmaz, a nyelvtan esetében inkább 200–2000 éves felfogást képvisel a tananyag. A valóság sokkal bonyolultabb, mint ahogy azt a hagyományos nyelvtan sugallja.

Ha két szó egyike a másikból származik, vagy mindkettő ugyanabból a harmadikból, abból semmi sem következik arra nézve, hogy „egy művelt ember” hogyan használja őket. Nekünk van igazunk, vagy nekünk van igazunk?

Nem a macska-egér harc, hanem a sügér-egér harc az igazi. Még nem dőlt el, és talán nem is fog eldőlni soha.

A nyelvek egyik csodálatos vonása, hogy közösségi alkotások, méghozzá igen nagy közösségek alakítják őket anélkül, hogy ehhez bármilyen hatalmi szervezeteket és döntéshozási eljárásokat vennének igénybe. Azt is mondhatnánk, hogy a nyelv a társadalmi ...

Mikor lehet kifejezés használatát biztosan a beszélők „slendriánságának”, hanyagságának tulajdonítani? A hanyagság mindig valamilyen elvárásnak való meg nem felelést jelent, tehát csak olyan esetek jönnek számításba, amikor a beszélőtől elvárják a po...

Vannak idegen városnevek, amiket nem egyszerűen adaptáltak a magyar nyelvben, hanem inkább azt kell mondanunk, hogy van magyar nevük. A többi városnév esetében viszont egyszerűen megtartjuk az eredeti írásmódot, a kiejtést pedig úgy-ahogy utánozzuk, ...

Bármilyen kiváló egy hipotézis, hiába, ha nem tudjuk visszaigazolni? Vagy hiába nem tudunk visszaigazolni egy hipotézist, attól még lehet kiváló?

A „mind” és „mint” szócskáknak az eredete nem teljesen világos. Mindkettőt ugyanannak a mi-/me- névmási tőnek egy -n- képzős alakjából származtatják, amihez az egyik esetben egy -d, a másikban egy -t képző járult. Ki tudja ma már, hogy mit fejeztek k...

A múlt idejű feltételes módúnak nevezett igealakok kilógnak a magyar igeragozás rendszeréből abban a tekintetben, hogy ezek az alakok az egyetlenek, amelyeknek nem a legvégén van az alany személyére és számára utaló toldalék (vagyis a személyrag).

Magyar tudósok azt vizsgálták, hogy megfér-e két dudás egy csárdában. Az adatok azt mutatják, hogy igen. Ráadásul egyik sem játszik hamisan, legfeljebb másképp.

A mienktől eltérő nyelvhasználati szokásoknak semmi közük az illető beszélők elmeállapotához vagy képességeihez. Az ilyen minősítéseket tartsuk fenn azokra, akik zagyvaságokat beszélnek vagy írnak, van belőlük elég.

Vannak a nyelvnek olyan szóalakjai, amelyek elvben előfordulhatnak, a gyakorlatban azonban nemigen találkozhatunk velük. Főleg akkor nem, ha nemigen tudnánk nekik értelmet tulajdonítani.

Házi szakértőnk szívesen Föld körüli útra indulna, hogy olvasónk kérdésével kapcsolatban tapasztalatot szerezzen. Ehelyett ezúttal egyszerre kettő kérdésre is válaszol.

Olvasónk sikertelen merényletkísérlet áldozata lett. Megúszta, és levelet írt nekünk.