Olcsó árak!
Olcsó árnak híg a leve? Egy olvasó érdeklődik, házi szakértőnk pedig megvédi a kifejezést.
A nyelvművelők panaszai, a „helytelen” alakok használatának felpanaszolása általában képtelenség, hiszen a nyelvben minden éppen attól helyes, hogy használják. Helytelennek azt mondhatjuk, ami a nyelvközösség normáinak ellentmond, és ezért nem is használják. (Az persze előfordul, hogy egy kisebb közösségnek mások a normái, mint másoknak, és akkor a kisebb közösség számára „helytelennek” hangzik az, ami másoknak nem, de ez más kérdés.) Ugyanakkor az, hogy mit pécéznek ki és támadnak meg a nyelvművelők, sokszor érdekes jelenségekre világít rá: a nyelvi normák változására, érdekes folyamatok megnyilvánulásaira. Pál nevű olvasónk kérdése is ilyen érdekes jelenségre irányítja rá a figyelmünket:
Engem a legjobban a következő kiírások zavarnak: olcsó árak. Egyszer bementem egy boltba és megkérdeztem, hogy mennyiért adják az árakat? Igazam van, vagy ez helyes kifejezés így?
Kedves Pál, ami a helyességet illeti, arról fent már véleményt mondtam. Az olcsó árak kifejezésnek már így, többes szám alanyesetben is vagy 690 ezer előfordulását találtam az interneten (és nyilván a többi alakja is gyakori). Tehát használják, tehát helyes, legalábbis azoknak a közösségében, akik használják. Ráadásul más nyelvekben ugyanez a helyzet (az olcsó árak szó szerinti angol fordítása, a cheap prices nagyon sokszor fordul elő). Érdekes, hogy a drága árak vagy az expensive prices sokkal ritkább kifejezések, de ezek is bőségesen előfordulnak (4100, illetve kb. 750 ezer).
Pál nyilván pleonazmusnak, vagyis szószaporításnak érzi az olcsó árak kifejezést, mivel az olcsó szó jelentésében már benne van, hogy az ára alacsony valaminek. Olyannak érzi, mint amilyenek mondjuk az ingyen(es) ajándék, vagy mint a DVD-lemez, PIN-kód kifejezések. Én az ingyen(es) ajándékot furcsának találom, tényleg nem értem, miért kell egy ajándéknak még külön hangsúlyozni az ingyenességét, de úgy látszik, annyira elterjedtek az ajándékként hirdetett, mégsem teljesen ingyenes dolgok, hogy mégis sok ezerszer írják így az internetes keresés tanúsága szerint. A DVD-lemez és a PIN-kód esete más: igaz, hogy ezekben a rövidítés már tartalmazza a ’lemez’, illetve ’kód, szám’ jelentésű angol disk, illetve number szavakat, de egyben nagyon sajátos típusú lemezre, illetve számra utalnak: a rövidítéseknek nem a feloldását kell a helyükbe képzelnünk, hanem így egyben címkének tekinthetők.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Ugyanakkor az olcsó árak kifejezés nagyon eltér mind az ingyen(es) ajándék, mind a DVD-lemez jellegű kifejezésektől. Ez ugyanis nem a szó szoros értelmében vett szószaporítás: nem hagyható el egyik szava sem az értelem megtartásával, csak az olcsó szó az alacsony szóval helyettesíthető. Ezért vitatható, hogy egyáltalán pleonazmusról beszélhetünk-e ebben az esetben. Inkább egyfajta metonímiával állunk szemben. A metonímia azt jelenti, hogy egy kifejezéssel másra utalunk, mint a legszokásosabb használataiban szokás, méghozzá olyasvalamire, amivel az nagyon szoros kapcsolatban van (rész–egész, ok–okozat vagy más szoros viszonyban). Az olcsó melléknév a leggyakoribb használataiban egy termékre vagy szolgáltatásra utaló szó módosítója, de metonimikusan alkalmazható ezeknek az árára is, mivel az ár (sajnos) igen szorosan kapcsolódik termékekhez és a szolgáltatásokhoz.
Ha pedig metonímiáról van szó, akkor a pleonazmusnál, a szószaporításnál sokkal szokásosabb jelenségnek tulajdoníthatjuk az olcsó árak kifejezést. Ez a helyességén persze nem változtat, csak azon, hogy mennyire kell rajta meglepődnünk.
@Fejes László (nyest.hu): Annyit nem ér ez az egész, hogy itt rugózzunk rajta. :D
Azért tisztázzuk, Balázs Gézával nem érveltem, bár akár érvelhettem is volna. :D
A "logikai" vitában árnyékra vetődtetek, ahogy most is. Lehet, hogy nem az ideillő, azaz szerintetek "logikus" kifejezést használta nyikimo, de szerintem érthető volt, mit akart mondani. Legalábbis nekem. De szabad a választás: aki nem akarta megérteni, joga van nem érteni... :D
Szóval lehet egy ár harmatos, jóságos, tanulékony, kék-zöld, de nem ezt szoktuk meg. Nyikimo ezt úgy fogalmazta meg, hogy nyelvészetileg logikátlan. Ez is egy logika... :D
Ennek kapcsán eszembe jutott, hogy amikor gyerekkoromban először vásároltunk egy százforintos boltban, nagyon meglepett és elszomorított, hogy a legtöbb termék 200,300,450, 500,525, 600, 700 ,stb. forintba került, nem pedig minden 100 Ft-ba, ahogy a bolt neve ígérte ( mert hát logikusan erre gondolna az ember ). Ez akkora traumát okozott, hogy még ma sem tudom megérteni, miért élnek a százforintos bolt elnevezéssel, amikor a legtöbb cucc több száz ( vagy akár 1000 fölött ) Ft-ba kerül benne ? Miért nem 'többszázforintos bolt ' ? Én ezt érzem zavarónak,ill. megtévesztőnek : gondolom az olcsóságot akarná sugallni a megnevezés,vevőcsalogató, ugyanakkor közel sem biztos, hogy ugyanazokat a termékeket olcsóbban kapjuk meg , mint más bolthálózatoknál.
@mondoga: Ne idézz kontextus nélkül. Ott Goldziher úgy dobta be a finnugrizmus fogalmát, mintha azt a finnugor mozgalmárok használnák. Ők viszont nem használják, és erre utalt, hogy ilyen nincs. Más kérdés, hogy a kérdéstől távol állók használják a finnugrizmus szót, de az külön kutatás tárgya lehetne, hogy mit értenek rajta. (Erős a gyanúm, hogy meglehetősen különböző dolgokat, ami viszont az olcsó árakról nem mondható el. És az olcsó árakat a kereskedők is használják, tehát azok, is, akiket érint, tehát ebben is más a helyzet.)
b) Balázs Gézával érvelni? :D
A pálinkás zsiráfban egyébként nincs semmi logikátlan: jelölhet zsiráf alakú pálinkásüveget, vagy olyan zsiráfot, amelyiknek valami köze van a pálinkához. Akár ha egyszer valami baleset folytán pálinkát iszik egy zsiráf, már akkor is emlegethetik a gondozók úgy, hogy a pálinkás zsiráf.
„Az alacsony ár logikus/illogikus voltával kapcsolatban árnyékra vetődtetek.”
Nem. Ironikusan arra utaltam, hogy a nyelv nem logikus a megszokott szerkezetekben sem, legfelejebb ott nem tűnik fel. Szerintem a legtöbb embernek az olcsó árak esetén sem lett volna feltűnő, csak egyesek elkezdték boncolgatni ezt a szerkezetet.
Szerintem a "PIN-kód" a "legvédhetőbb", én pleonazmusnak sem tekinteném, mert a "number" = 'szám' =/= 'kód'. Nálam a 'kód' nem feltétlenül számot jelent, hanem bármilyen titkos karaktersort, amely valaminek a feloldálásra, hozzáféréséhez szolgál. Ebben az értelemben pedig a "PIN-kód" teljesen "helytálló", mert egy olyan 'kód', amely 'Személyes Azonosító Szám' formájú.
@Fejes László (nyest.hu): Segítek. :D
a) Ilyen állat nincs...
Tudom, más téma, de emlékeztetnélek egy régebbi hozzászólásodra:
" 2 Fejes László (nyest.hu) 2012. december 10. 20:57
@GoldziherOrient: Nincs olyan, hogy „finnugrizmus”." :D :D :D
Szóval csak azért, mert neked - akár joggal, akár nem - nem tetszik, a vitatott kifejezés él, létezik, és nemcsak nyelvészeti szempontból.
Egyébként nyikimo is írta, hogy "elterjedt", tehát van. Mármint a kifejezés. A mögötte levő tartalom kérdéses.
b) Bár a központosítás nem a legsikerültebb, a "...zavaró nyelvészeti szempontból,logikátlan..." részben arra gondolhatott a hozzászóló, ahogy sokan mások: (idézve innen: www.e-nyelv.hu/2008-07-16/olcso-ar-kever...lt-jelzos-szintagma/)
A termék, illetve az áru csak olcsó vagy drága lehet. Az ár pedig alacsony vagy magas. Az olcsó ár szószerkezet a Nyelvművelő kéziszótár szerint “keveredéssel kialakult jelzős szintagma: olcsó áron jutottam hozzá, azaz olcsón, illetve alacsony áron.
A logikátlanság - az ezt kritizálók szerint - a jelzős szerkezetben van, a zsiráf és egy palack is lehet hosszú nyakú, de a pálinkás zsiráf jelzős szerkezet "logikátlan".
Balázs Géza is hozzáteszi: "Bár voltaképpen nem az ár, hanem az áru olcsó, a bizalmas beszélt nyelvben már elfogadható az olcsó ár kifejezés is."
Még Balázs Géza szerint is, bár csak a "bizalmas beszélt nyelvben" - szóval nemcsak létezik, de már elfogadható.
Az alacsony ár logikus/illogikus voltával kapcsolatban árnyékra vetődtetek. Szerintem.
BÚK! :D
@Fejes László (nyest.hu): Sőt, a "jó ár" az meg attól függően magas vagy alacsony hogy vesz vagy elad az ember.
" Én az ingyen(es) ajándékot furcsának találom, tényleg nem értem, miért kell egy ajándéknak még külön hangsúlyozni az ingyenességét,"
Segíthet jogilag megkülönböztetni a beetető "ajándék"-tól hogy telefonon kötött szóbeli szerződések terén kevésbé legyenek becsaphatóak az emberek. És akkor nem kell olyan vicces levelezgetésre pazarolniuk az idejüket amire akkor sem kellene ha a fogyasztóvédelmi hatóság nem olyan bexari kis csinovnyik-gyűjtemény lenne akik a nagy kezdőbetűre sem méltó(a)k.
@nyikimo: „olcsó ár nincs”
Elmegy a paraszt az állatkertbe. Sorba nézi a különböző állatokat, némelyiknél elismerően hümmög, másoknál felhúzza a szemöldökét. Amikor azonban a zsiráfhoz ér, elvörösödik a feje, földhöz vágha a kalapját és elkiáltja magát: Ilyen állat pedig nincs!
„szerintem zavaró nyelvészeti szempontból,logikátlan,bár ez ugye magánvélemény”
Mi a logikus abban, hogy alacsony ár? Arról nem is szólva, hogy az árak hol nőnek, hol meg emelkednek! Akkor most elszakadnak a talajtól, vagy sem? Ha meg nem engedik, hogy változzanak, akkor befagyasztják őket. Hol ebben a logika?
@mondoga: Végre egy jó hír, bár kétlem, hogy jelentős lett volna azok száma, akik az "olcsó árak" szlogen miatt kerülték volna az aldikat...
Remélem a következő a "20% árelőnnyel" eltűnése lesz a reklámokból (ahol sosem adják meg kihez/mihez képest van az a bizonyos előny)...
A biznisz az biznisz...
A nyelvelde meg nyelvelde, az ápolda meg ápolda. Mindenki megy a maga útján... :D
A multi belátta, hogy a nyelvészet lehet megengedő, a kereskedő nem annyira. Ha az egyesek által hibásnak, magyartalannak tartott szlogen miatt elveszít a kereskedő akár csak pár ezer vevőt, akkor érdemes változtatni.
www.napi.hu/magyar_vallalatok/a_magyar_a..._arakkal.675048.html
@nyikimo: Kálmán László meg a nyelvészet szempontjából ír róla, mert ő nyelvész, ez meg egy nyelvészettel foglalkozó portál. Nyelvészeti szempontból pedig teljesen valid dolog a beszélők körében elterjed dolgokat a nyelv részének tartani.
Én ezt a dolgot a praktikum oldaláról nézem,alacsony vagy magas ár van,olcsó ár nincs.Elterjedt de szerintem zavaró nyelvészeti szempontból,logikátlan,bár ez ugye magánvélemény.Én az indoklást tartom furcsának amire hivatkozva helyesnek ítéli meg ezt a kifejezést.
@nyikimo: Azért gondolod így, mert nem tudod, hogy a nyelvészek nem előírják, hogy a beszélők hogyan beszéljenek, hanem megfigyelik ezt és leírják, amit tapasztalnak.
Ahogyan egy etológus sem akarja megmondani az általa vizsgált kutyának, majomnak vagy delfinnek, hogy mit csináljon, hanem megfigyeli és leírja, hogy mit tapasztalt.
Tömören csak annyi hogy kissé elcsodálkoztam a szakértő indoklásán,azért helyes egy kifejezés mert használják meg sok találat van rá a neten?Szerintem ezek nem bizonyítanak nagyjából semmit.
Én a PIN-kódot nem tartom szószaporításnak, hiszen vannak betű-kódok is és számkódok is. Ebből eredően egy "Personal Identification Number" és még plusz a "kód" szó nagyon barátságosan kiegészíti egymást: személyi azonosító számkód.