1000%
A túlzásoknak éppen az a lényegük, hogy elrugaszkodnak a valóságtól. Miért szabna ennek határt az abszurditás?
Nem is nagyon van közönségesebb retorikai eszköz, mint a túlzás. Már óvodáskorban is folyékonyan alkalmazzuk („Te vagy a világ legjobb anyukája!”), és aztán tovább, egész életünkben, amikor az autónkat tökéletes vételnek nevezzük. A sajtó különösen vonzódik a túlzásokhoz, mert a célja a figyelem felkeltése. Olvastam például olyan hírt, amiben valakit, aki olyan balesetet szenvedett el, amiben senki sem sérült meg, a baleset túlélőjének nevezték. A kifejezések használatában bekövetkező nyelvi változásoknak is az egyik leggyakoribb formája a túlzás. Így használjuk a magyar félelmetes szót ’nagyon’ értelemben, és hasonlóan tesznek más nyelvek is. Igaz, hogy az úgynevezett „nyelvvédők”, mint minden újítást, néha a túlzáson alapuló újításokat is ellenzik, de az idő nem nekik dolgozik: a beszélők mennek a maguk feje után.
Ezzel Zoltán nevű olvasónk kérdésére tulajdonképpen már meg is adtam a választ:
Gyakran használják, hogy ezer százalék biztos valami. De ez nem helyes, hiszen ha valami biztos, akkor az száz százalék. Mégis miért terjedt el ez a kifejezés? Nem találok rá sehol sem magyarázatot!
Számomra nyilvánvaló, hogy ugyanazért terjedt az ezer százalék, mert a túlzások nagy családjába tartozik. Értem én, hogy Zoltánnak az a gondja, hogy az ezer százalék, ha valószínűségre alkalmazzuk, értelmetlen, hiszen a valószínűség olyan arányszám, ami csak 0 és 1 közötti, vagy ha úgy tetszik, 0% és 100% közötti értékeket vehet fel. Úgy kapjuk, hogy a vizsgált feltételeknek megfelelő kimenetelek várható számát osztjuk az összes lehetséges kimenetel számával (ha százalékban akarjuk ezt kifejezni, akkor az eredményt megszorozzuk 100-zal). Nyilvánvaló, hogy az első szám kisebb, mint a második, tehát a hányadosuk nem lehet nagyobb 1-nél, illetve 100%-nál. Igen, az ezer százalék ebben a vonatkozásban értelmetlen. Csakhogy a túlzásoknak éppen az a lényegük, hogy elrugaszkodnak a valóságtól, és miért szabna ennek határt az abszurditás?
Hogy egy másik új keletű és igen népszerű kifejezést említsek, itt az ezerrel. Ha mozgó testekre alkalmazzuk ezt a határozót (eltekintve persze a valóban ilyen gyorsan mozgó testektől), akkor egyszerű, nem abszurd túlzáshoz jutunk (feltételezem, hogy ilyenkor km/h-ban értendő az ezerrel). De alkalmazzák ezt a kifejezést mindenféle más esetekre is, amikor nyilvánvalóan értelmetlen a sebesség ilyen kifejezése, például: Persze ezerrel kiposztoltam a képét, hadd röhögjön mindenki. Ezerrel emeli az árait a szemétláda.
Örök kedvenc: Hajdú Péter felkonferálja vendégét.
"Gera Zoltán, a világ legjobb magyar focistája...!"
"Olvastam például olyan hírt, amiben valakit, aki olyan balesetet szenvedett el, amiben senki sem sérült meg, a baleset túlélőjének nevezték."
Ez annyira nem túlzás szerintem, mert azt is simán lehet mondani, hogy "a balesetet mindenki túlélte".
Viszont én már olyat is hallottam, hogy arra mondták, aki ott sem volt a balesetnél, tehát fel sem merülhetett az ellenkezője. Erről nekem egy tv-s szalagcím jutott eszembe, ezzel a szöveggel: "Túlélte a regpülőgép-katasztrófát". Aztán a hírből kiderült, hogy úgy "élte túl", hogy fel sem szállt a repülőgpre. Ez esetben én nem azt mondanám, hogy *túlélte, hanerm azt, hogy "megúszta".