Az egybeírás-különírás mai szabályozása nem azért olyan rossz, mert az előző szabályozás(ok) óta megváltozott a magyar nyelv, hanem mert a szabályozók kezdettől fogva nagyon nem találták el, milyen elvek szerint is kelljen szavakat egybeírni.

A helyesírás hol a kiejtés után megy, hol elemzésre kényszerít minket – időnként olyan szerkezeteket kell kielemeznünk, melyek valójában nem is részei nyelvünknek. Pont az ilyen esetek felelősek azért, ha időnként teljesen indokolatlannak tűnő helyes...

Azt, hogy mi legyen egy szó, és mi kettő, nem a nyelvész kellene rendeleti úton meghatározza, hiszen ő azt nem tudhatja. Azt sem, hogy az ő szabálya találni fog-e az azzal, ami az emberek fejében van, hanem azt a magyaroktól kellene megtudni. Erre ma...

Mi történik sok iskolában a gyerekekkel helyesírás-tanítás címén? Összeállítanak egy tesztet a legképtelenebb dolgokból, amiket egyszer a nyelvészek rosszul szabályoztak. Ha a gyermek nem úgy írja, ahogy kell, hanem ahogy kellene, ha jó lenne a szabá...

Szigorúan nyelvészeti bizonyítékok alapján a szavak és a toldalékok között van egy további, nem teljes önállóságú, de a toldalékoknál mégis függetlenebb elemosztály: a félszók.

Az „ésszerű” elég hülyén néz ki, de ez biztosan nem a magyarokon múlott, és nem ők hibásak azért, hogy a nyelvészek 1954-ben elrontottak valamit, ami addig jó volt. Ha tehát ezt a hibát helyre szeretnénk hozni, akkor ennek az árát nem a magyarokkal k...

A piacnak persze az az érdeke, hogy mindenki dobja el a már nem érvényes szótárát, és vegyen helyette újat, de emberekkel ilyet nem szabad csinálni.

A kiszivárgott információk szerint változni fog a magyar helyesírás – az azonban nem világos, mennyire lesz észszerű, sem az, hogy mikor is lép életbe.

Kutya nehéz kérdéseket kaptunk rendszeres olvasónktól, Mokkától. A válaszhoz budapesti helytörténetet böngésztünk, és eljutottunk a Magyar Tudományos Akadémiáig is Budapest XVII. kerületéből.