Vad rizs vad ételekhez
Mai menünk: vad rizs vad ételekhez vad embereknek. A desszert pedig egy helyesírási szabály, amit ritkán tartunk be.
Mindennapi helyesírás című sorozatunkban arra hívtuk olvasóinkat, hogy küldjenek nekünk olyan feliratokról készült képeket, amelyeken valamilyen helyesírási hiba olvasható. A eddig legvadabb találatot László küldte nekünk a Vad Rizsről, amelyet a csomagolás Vad ételekhez ajánl köretként...
Pedig a két tagból álló összetételek nem is olyan nehezek – ahogy azt mi naivan elképzeljük... Láttunk már példát arra, hogy a két tagot kötőjellel írták, de a klasszik eset persze ez, amikor külön van írva. De miért olyan nehéz eldönteni, hogy akkor most egybe vagy külön?
A vad rizs és a vad ételek esete nagyon hasonló a kötöttáruéhoz. Itt is minőségjelzős szerkezetről van szó, amelyeknek a helyesírásáról az akadémiai szabályzat (AkH.) 107. pontja rendelkezik. A vad rizs különírva minőségjelzős szókapcsolat, amelynek a jelentése ’olyan rizs, amely vad’. A vad étel ugyanígy szókapcsolat, amelynek a jelentése: ’olyan étel, amely vad’. A dobozban található termék azonban nem vad, hanem vadakhoz, vadhúsokhoz ajánlható. Tehát a szerkezet jelentése más, mint a tagjai jelentésének „az összege”.
Éppen ezért kell ezeket egybeírni: vadrizs és vadételek. Ha nem így vannak írva, akkor a vad jelzőt szó szerint kell értünk, és az azért elég vad lenne.
Továbbra is várjuk helyesírási megfigyeléseiket – lehetőleg fényképpel dokumentálva – a szerkesztőség e-mail címére!
Megjegyzem, hogy a biológiai szaknyelvben a <vad> jelző jelentése ’természetben előforduló; nem nemesített; nem termesztett; nem mutálódott’. Így, bár a cikkben lévő eset nyilvánvalóan nem ez, de lehetséges különírt <vad rizs> ’az Oryza nemzetségbeli fajok természetben előforduló, nem termesztett megjelenései’ értelemben. Ahogy don B írta, a <vadrizs> nem az Oryza, hanem a Zizania nemzetségbeli fajok neve.
@El Vaquero: Jó, akkor nem úgy mondom, hogy megszegi, hanem úgy, hogy nem tartja be, mert fogalma sincs róla. Mindezzel csak azt akarom érzékeltetni, hogy a legtöbben nem azért követnek el ilyen hibákat, mert ismerik a szabályt de megszegik, mert szerintük úgy jobban néz ki, hanem egyszerűen azért, mert fogalmuk sincs a szabályról és nem is érdekli őket. Mivel ez sokkal közelebb áll a valósághoz, mint az egyéb belemagyarázások. Az emberek egyszerűen trehányak és igénytelenek az ilyen kérdésekben, eszükbe sem jut arra gondolni, hogy vajon helyes-e ahogy valamit leírtak.
@Sultanus Constantinus: miért ne szegné meg? Csak ajánlás a helyesírás, nem kötelező. Sőt, szerintem inkább folyószövegbe való, hogy a nagy mennyiségű olvasást és szövegfeldolgozást könnyítse. Az, hogy most egy termékre hogy írnak fel 2-3 szót, az nem érdekes helyesírási szempontól.
Vannak táblák is, ahol meg szintén ezért nem írják sem egybe, sem elválasztva, amit egybe kéne, hanem két szó van két sorban, ott a helyspórolás az ok. Sose értettem, hogy az Álljunk meg egy szóra című műsorban is mit fetrengtek annyit a táblákon. A helyükben inkább kerestem volna nyomdahibákat hosszabb, fontosabb szövegekben.
@El Vaquero: Hát, nem tudom, de nekem eléggé abszurdnak hangzik az, hogy ismerek egy szabályt de szándékosan megszegem a dizájn kedvéért. Sokkal logikusabb magyarázat az, hogy nem ismerem a szabályt, mivel a gyakorlat is azt mutatja, hogy az esetek 99%-ban erről van szó, nem másról.
@Sultanus Constantinus: szerintem meg teljesen elfogadható a dizájnolás termékarculat kialakításánál. Csicsáznak minden terméket, hogy jobban eladható legyen. Szerintem jobban néz ki így. A Jóban Rosszban csak hasonló, és folyószövegben is dizájnosan kell leírni, nem helyesen, azért, mert ez a címe. Vagyis pont, hogy ilyenkor a helytelen írásmód a helyes. Teljesen támogatom az ilyesmit, és én magam is meglépném, ha ilyennel foglalkoznék. Hidd el, ilyenkor nem azért írják másképp, mert nem tudnak helyesen írni, hanem szándékos hatáskeltés. Majdnem teljesen ugyanaz, mint a nevek, ha egyszer Gyeörffy valakinek a vezetékneve, akkor úgy kell írni.
Hasonló ahhoz is, mint amikor az USÁ-ban néhány bolt, mozi, színház brit helyesírással írja a nevét, a tábláját, logóját (pl. theatre), ezzel pedig azt célozzák meg, hogy kitűnjenek a tömegből. Jó, mondjuk az angol nyelv esetén nehéz helyesírásról beszélni, de az USÁ-ban az a helyesírási standard, ahogy a szavak a Webster-féle szótárban szerepelnek (amerikai angol helyesírással, theater, color, tire, generalize, stb.). Canadában azt hiszem, hogy a kanadai Oxford-szótár, bár a gyakorlatban ott is az US angol helyesírása dominál a mindennapokban, ahogy az emberek kikerülnek az iskolából. Az angoloknak is biztos megvan a mérvadó szótáruk, talán az Oxford, bár itt többszörösen berezeg a léc, mert utóbbi pl. az organize alakot hozza le elsőnek, és csak másodiknak az organise-t, ennek ellenére sokan csak az utóbbi, konzervatív formát tartják helyesnek.
@El Vaquero: A "dizájnolás" még elfogadható lenne az ilyen művészi alkotásnak tekinthető feliratoknál (mint pl. a Jóban-rosszban sorozaz címénél), de jelen esetben a "Vad ételekhez" feliratnál már nem erről van szó, hiszen az folyó szövegnek tekinthető, a másik baj ezzel pedig az, hogy ezeket a művészi szándékkal hibásan írt alakokat sajnos következetesen hibásan fogják írni a folyó szövegekben is (ld. *Jóban Rosszban, minden újságban így szerepel), ahol viszont nem lenne indokolt.
Erről annak idején heves viták voltak még a Wikipédiában is, hogy a helyesírási szabályok szerint szerepeljen-e egy mű címe a lexikonban, vagy pedig úgy, ahogy az újságokban van. (Én természetesen az előbbire szavaztam, de a többség győzött.)
Szerintem csak dizájnolni akarták, és jobban néz ki két sorban, kötőjelezés nélkül. Ilyen esetben én megengedhetőnek tartom a helyesírástól való eltérést, ahogy márkanevekben is. A folyószöveg már egész más lapra tartozik.
Csak hát a vadrizs ugyan jó vadételekhez, de nem azért hívják vadrizsnek. Hanem mert nem rizs, egy másik növény. (A képen egyébként, ha jól látom, vadrizs-rizs keverék van, ajánlom mindenkinek, finom.)