Fennőtt vagy fenn-nőtt kristály

Olvasónk egyszerűnek látszó kérdése zavarba ejtett minket. Különböző eredményre vezetett a szabályzat és az írásgyakorlat böngészése.

László küldte nekünk a következő kérdést:

Az ásványtanban szereplő fennőtt kristály v. fenn-nőtt kristály a helyes kifejezés és miért? Egy 1984-es MTA által kiadott könyvben a fennőtt szerepel.

László kérdése elsőre könnyűnek tűnt, de aztán jól belebonyolódtunk. Első lépésben igyekeztünk az interneten utánajárni annak, hogy mi is az a fennőtt kristály, akárhogyan is kelljen írni. A Pallas Nagy Lexikonára hivatkozó internetes Kislexikon fennőtt kristály alakban tartalmazza, amiből a helyesírási kérdés nem válaszolható meg egyértelműen, hiszen egy 19. századi szövegről van szó, viszont az kiderül, hogy az összetétel valóban a fenn + nőtt elemekből épül föl. Ezt írja a lexikon: „[a]zon anyag, melyen a kristály fenn van nőve...”; ebből kiderül, hogy mik az összetételi tagok.

Ha viszont valóban a fenn + nőtt tagokból épül föl a szakterminus, akkor az 1984-es (azaz az aktuális) akadémiai szabályzat (AkH.) 62. pontja érvényes rá, amely szerint a kötőjeles írásmód a helyes: fenn-nőtt. Ez ugyanis összetett szó, tehát a következő vonatkozik rá:

62. Ha egy összetett szó előtagja hosszú mássalhangzóra végződik (pl. sakk), utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezdődik (pl. kör), a szóelemző elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. Az összetételt ilyenkor kötőjellel tagoljuk: sakk-kör, balett-táncos, váll-lövés, dzsessz-szerzemény stb. [...]

 

Világos tehát, hogy az ilyen esetekben nem az egyszerűsítő írásmód (AkH. 92–94. pontja) érvényesül, hanem, ahogy a szabály is fogalmaz, a szóelemzés. Nem tudjuk tehát, hogy olvasónk melyik 1984-es MTA által kiadott könyvre hivatkozik, de azt látjuk, hogy nem az AkH.-ra.

Még érdekesebb, hogy a Google-találatok tekintetében szintén a fennőtt alak tűnik gyakrabban használatosnak. Míg az AkH. alapján helyesnek tűnő „fenn-nőtt kristály”-ra csupán 6 találat van, a „fennőtt kristály”-ra 181. Lehet, hogy arról van szó, hogy a 19. századi forrásból származó, ma már szabálytalan alak terjedt el az interneten, de az is lehet, hogy az ásványtanban kialakult egy, a szabálytól eltérő konvenció arra nézvést, hogyan írják ezt a szakkifejezést.

Kapcsolódó tartalmak:

• Elhasznált fénycsőgyűjtő
• Kutya nehéz helyesírás!
• Robbanás-veszély!
• Veszélyes és egzotikus állatbefogás
• A király mindentlátó leánykálya

Hasonló tartalmak:

• 10 éves bringa – szerelési gyakorlattal
• A helyesírás Szkülláján és Kharübdiszén túl
• A leggyakoribb helyesírási hiba, amit senki sem vesz észre
• A nem létező nemlétező
• A szerkesztőségi hűtőmágnes

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)