Házi szakértőnket joggal fogja el a félsz, amikor teljesen váratlan kérdést kap. Rémültében még az egyetemi nyelvtankönyvet is előszedi. Ki merné azt állítani, hogy ebből nem lesz szalonna?

Az „arcátlan”, „szemtelen”, „pofátlan” szavakat két teljesen eltérő értelemben használjuk: vagy arra, amikor valaki nem adja meg a kellő tiszteletet a másiknak, vagy pedig arra, amikor valaki formálisan ugyan tisztelet mutat, de eközben nyilvánvaló, ...

Ha a közhelyekkel az a baj, hogy elcsépeltek, miért fogadják sokan ellenségesen az éppen divatba jövő közhelyeket? Házi szakértőnk ezek sorsáról elmélkedik, bár jósolni alapból is nehéz, hát még a jövőt!

Mielőtt végleg beköszöntene a hideg és a szekrények mélyére kerülnek az úszófelszerelések, házi szakértőnk siet olvasónk kérdésére válaszolni. Eközben kiderül, mit nem tanulunk meg nyelvtanból az iskolában, és az is, miért egyszerűbb az élet monokini...

Az albán olyan indoeurópai nyelv, mely egyben az indoeurópai nyelvcsalád önálló ága. De ez csak nézőpont kérdése. Mondhatnánk azt is, hogy az albán az indoeurópai nyelvcsalád egy ága ugyan, de ebbe az ágba két nyelv tartozik: a toszk és a gég.

A szokatlan meleg házi szakértőnket is könnyelműségre csábítja! Miután egy olvasói kérdésre nem találja a választ a szakirodalomban, maga kezd etimológiát farigcsálni! De vajon délibábosat-e?

Bár már tombol a kánikula és a nyári szünet, olvasóink nem tudnak elszakadni az iskolától, és nyelvtanórát követelnek tőlünk. Házi szakértőnk rendet tesz a vegyes hangrendű tövek között.

Olvasónk szerint a palócok palotákban szolgáltak, ebből ered a nevük. A nyelvtudomány azonban nem egyszerű ötletekre épít, hanem körültekintően vizsgálja meg a szavak történetét. Szakértőnk lerántja a leplet.

Kevés dolog izgatja annyira az egyszerű nyelvhasználót, mint egyes szavak eredete. Nem is csoda, hiszen bizonyos szavak mögött igen kalandos múlt áll. Eretnekség, hamis vádak, szodómia, palatalizáció, házasság és egyéb szörnyűségek házi szakértőnk ír...

Bizonyára akármennyit fogunk írni a nyelvhelyesség kérdéséről, mindig lesznek olvasóink, akik meg fogják írni, hogy de... Nekünk pedig nem marad más hátra, mint újból nekifutni a magyarázatnak, hogy segítsünk legyőzni olvasóinknak azokat az előítélet...

A szólásokra éppen az a jellemző, hogy nem szó szerint értelmezzük őket. Érdemes tehát matematikai elemzésnek alávetni őket? Csakis akkor, ha be akarjuk bizonyítani, hogy használóik egytől egyig (vagy öttől ötig?) tökkelütöttek.

Sokszor fogalmunk sincs, honnan eredhet egy szó, máskor a bőség zavarával küszködünk, mert több elfogadható, sőt, kézenfekvőnek tűnő megoldás is van. Házi szakértőnk ezúttal a majom nyomába ered, és addig követi, míg el nem tűnik az idők ködében...

Az összetett szavaknak megvan az az előnyük, hogy tagjaikból ki tudjuk találni, mit is jelenthetnek. Ez azonban nem mindig van így, sőt, az összetételek többértelműségéből következhet, hogy különböző beszélők különbözőképpen értelmezik őket.

Amikor a nyelvi változások okairól beszélünk, akkor inkább úgy értjük, hogy mi segíthette az adott irányú változást, nem pedig arra, hogy minek következtében lett a változás elkerülhetetlen. Pontos kiváltó okot ugyanis sosem nevezhetünk meg, mindig t...

Olvasónk az „elért” szó jelentése iránt érdeklődik. Levele házi szakértőnkben ifjúságának emlékeit is felkavarta. Múltba révedése azonban sokkal régebbi korokat is elért...

A matematika egzakt tudomány, de amint megállapításait nyelvi formába akarjuk önteni, zavarba kerülünk. Ki gondolta volna, hogy az „50%” nem ugyanaz, mint a „fél”? Egy kifejezés jelentéséből még nem következik, hogy milyen nyelvi szerepeket tud betö...

Nem véletlenül mondják, hogy a szó veszélyes fegyver: nem csak az számít, hogy mit is jelent, hanem az is, hogy mit társítunk hozzá. A beszélő különböző érzelmeket válthat ki a hallgatóban szóválasztásával, még akkor is, ha tartalmilag ugyanazt mondj...

Szokása ellenére szakértőnk fogalmazási problémákról nyilatkozik. Kiderül, hogy egyes kifejezéseket teljesen különböző módon értelmezünk, ha a mondat más-más részébe kerülnek, és az is, miért baj, ha egyetlen mondatba akarunk sűríteni mindent, amit e...

Feleslegesek-e az iskolában a humán tudományok, és elég lenne írni, olvasni tanulni? Tanítják-e őket egyáltalán, vagy csak úgy tűnik? Lehet-e a humán tudományokat egzaktnak tekinteni, és milyen esetekben? Hol húzódik a humán és a természettudományok ...

Olvasónk figyelmetlenül olvas, és ennek köszönhetően szakértőnknek lehetősége nyílik ismét visszaérni egy igen érdekes kérdéshez. Valóban súlyos bajok vannak a magyar helyesírással? Nos, igen, de nem úgy, ahogyan azt a kérdező – vélhetően – gondolja.

Mi az a magyartalanság? Érezzük, vagy érvekkel is alá tudjuk támasztani, hogy egy szerkezet magyartalan? És mit tehetünk, ha nem akarjuk megmondani, hogy egy tettet ki követett el?

Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet szombaton interjút adott az ATV-nek. A hírek szerint az amerikai nagykövetség utólag kifogásolta azt, ahogy a nagykövet egyik mondatát szinkrontolmácsolták. A Nyest olvasóit nyilván foglalkoztatja, kine...

Amikor a politikusok kinyitják a szájukat, fogalmuk sincs, szavaik milyen következményekkel járhatnak. A fellángoló munkahelyi vitákat komoly tudósoknak kellene megoldaniuk, de közöttük sincs egyetértés. Az eset tanulsága talán az lehetne, hogy által...

A nyelvi jelenségekre különböző elemzéseket adhatunk. Azt tartjuk a legjobb elemzésnek, amely a legkevesebb feltevéssel, a lehető legegyszerűbben magyarázza a tapasztalt jelenségeket. Az egyes jelenségek azonban különböző magyarázatokat sugallnak, és...

Hasonlít-e a helyesírási szabályzat egy porszívóhoz? Nos, igen, pedig sokkal jobb lenne, ha meghagyná a morzsákat a nyelvhasználóknak. A helyesírással kapcsolatban amúgy is az az aranyszabály, hogy mindenki a maga portája előtt seperjen.

Azért, mert egy szöveg régebbi, nem biztos, hogy egy régebbi nyelvi állapotot tükröz. Legalábbis óvatosnak kell lennünk, mielőtt egy-egy adatból általánosítunk. Szakértőnk cikkéből kiderül, hogy az egyes nyelvek miként jelölhetik a dolgok többességét...

Nyelvi kérdésekben általában nem lehet ránézésre ítélni. Olvasónknak ötlete támadt, ezért házi szakértőnkhöz fordult – neki viszont szintén olyan szakértőhöz kellett fordulnia, aki járatosabb az adott témában. A szavak eredetének vizsgálatakor ugyani...

Olvasónk ártalmatlannak tűnő kérdéseire szakértőnk válaszol: kiderül, hogy a jó helyesírónak nem csupán a nyelvészethez kellene értenie, de tisztában kell lennie azzal is, milyen márkaneveket jegyeztek be, milyen intézménynek mi a hivatalos elnevezés...

Tényleg azt írjuk le, amit hallunk? Olyan a beszédünk, mint egy gyöngysor? Miben hasonlítanak a betűk a hangokra? Van-e a dolgoknak „mögöttes lényeg”-ük? Miért beszélnek a nyelvészek gyakran fonémákról, miért nem lehet egyszerűen hangokról beszélni? ...

A szavak egyes alakjai igen ritkán jelennek meg, s mivel nem tudjuk, hogyan is kellene mondani őket, ki kell találnunk a megfelelő alakot. Hogyan találhatjuk ki? Hát a hasonló alakok alapján! De mi van, ha nincsen eléggé hasonló alak?