Hét ágra süt a nap
A szokatlan meleg házi szakértőnket is könnyelműségre csábítja! Miután egy olvasói kérdésre nem találja a választ a szakirodalomban, maga kezd etimológiát farigcsálni! De vajon délibábosat-e?
Ezekben a napokban, talán a szokatlanul erős napsugárzás káros hatásaként is, furcsa szólások eredetén gondolkozunk, és hagymázas elképzeléseket fogalmazunk meg róluk. Alább én magam is egy ilyen, szinte teljesen megalapozatlan feltételezést fejtek ki. De először lássuk a kérdést, amelyet egy olvasónk, Henrik a Facebookon tett fel:
Miért hét ágra süt a nap? Honnan ered ez a kifejezés? A látható fényspektrum színeire vonatkozik?
Valahol ezt olvastam: „Samas, a sumerok elnevezése szerint a Napisten. (Mint a görögöknél Heliosz.) Samas hétágú fénykoronája jelzi, hogy ő a fény forrása, és ennek hét ága pedig a fénykvantum dimenziószámára utal.”
Olvasónk érdekes szempontokat említ. Először is ott van „a látható fényspektrum”. Igaz, hogy Newton valahol azt állította, hogy ez hét színből tevődik össze (bár máshol meg öt színt nevezett meg), de valójában a fényspektrum, ahogy például a szivárványban látjuk, rengeteg átmenetet tartalmaz, nem pedig bizonyos tiszta színek egymásutánja.
Ami a sumer napistent illeti, erről fogalmam sincs, hétágú fénykoronájáról végképp nem hallottam, de azt megkockáztatom, hogy a Samas név nyilván akkád jövevényszó, hiszen a Nap neve például arabul szams, héberül meg semes. „A fénykvantum dimenziószámát” egyáltalán nem tudom értelmezni, fizikai tanulmányaim során nem találkoztam ezzel a kifejezéssel.
Mivel ma nagyon erősen, hét ágra sütött a nap, magam is megpróbálkoztam egy kétségbeesett kísérlettel a szólás eredetének magyarázatára, mivel a szakirodalomban semmit sem találtam róla. Először arra gondoltam, az ágra valamilyen más kifejezés félreértéséből származhat, de erre utaló jelet sem találtam. Azután tükörfordításra kezdtem gyanakodni, mert gyakran a kölcsönzésnek ez a módja okozza nagyon furcsa kifejezések létrejöttét, de ez sem vezetett eredményre.
Végül abba az irányba indultam el, hogy vannak-e hasonló szólások, amelyeknek a mintájára ez létrejöhetett. Azt a szólást találtam, hogy hat ágra felöltözik/kiöltözik, ami azt jelenti, hogy ’igencsak kicsípi magát’. Ennek az eredete persze ugyanúgy érthetetlen, mint a hét ágra süt a Nap-é, de ilyen hőségben annyit talán megkockáztathatunk, hogy a két szólásnak esetleg közös a forrása. Hiszen szép jelentéstani párhuzam vonható közöttük: mindkettőben valamilyen intenzitásra utal a hat/hét ágra, vagyis olyasmire utal, hogy ’nagyon’.
Most következik az igazi napszúrásos feltételezés. A régi magyar szokásokat ugyan nem ismerem, de a Föld legkülönbözőbb népeinél játszik igen fontos szerepet a hajviselet. Például a rómaiaknál a különböző időszakokban a legvadabb hajdivatok uralkodtak, különösen a nők körében. Ennek egyik legfontosabb elemei voltak a hajfonatok. Külön jelentősége volt annak, hogy hány részre osztották a hölgy haját, hány fonatot készítettek belőle.
(Forrás: roman-colosseum.info)
Magyarul ezt úgy mondják, hogy valahány ágra van fonva valakinek a haja. Így a hat ágra fonás nagyon elegánsnak számított, és ebből származhatott az, hogy ha valaki hat ágra felöltözik, akkor az rendesen ki van csinosítva. És ebből általánosítással jöhetett létre az a kifejezéscsalád, amit úgy jellemezhetünk, hogy „minél több ágra” történik valami, annál csinosabbnak, fényesebbnek stb. minősül.
Már készítem a vizes borogatást, hogy észhez térjek, és elvessem ezt az egész spekulációt.
Ez olyan, mint a "haj, de süt a nap!"?
@szigetva: Igen, hét történelmi tartomány, az idézet pedig Urko "Agur Euskal Herriari" ('Üdvözlet Vasconiának') c. dalából van.
www.elmexicano.hu/2014/08/zazpi-euskal-h...baszk-tartomany.html
@Sultanus Constantinus: Gondolom véletlenül éppen hét baszk "törzs" van, nem?
Haritz eder bat bada gure mendietan,
zazpi adarrez dena zabaltzen airetan.
Frantzian, Espainian, bi alderdietan:
hemen hiru 'ta han lau bat da zazpiretan.
Van egy szép tölgyfa a hegyeinken,
hét ága nyílik a szabad levegőre.
Franciaországban, Spanyolországban, mindkét oldalán:
itt három s ott négy, egyet tesznek mind a heten.
"Hét határon túl, Hetedhét országban, ahol a hétfejű sárkány lakik, és egy kis szabó legény hetvenkedik, aki hetet üt egy csapásra, gyönyörű hétszín virág nyílik és hétágra süt a Nap." :)
A "hét" egyfajta mesebeli "varázs" szám lehetett szerintem..
Kálmán László utolsó "megfejtése".
"Például a rómaiaknál a különböző időszakokban a legvadabb hajdivatok uralkodtak, különösen a nők körében.
.....
Magyarul ezt úgy mondják, hogy valahány ágra van fonva valakinek a haja. Így a hat ágra fonás nagyon elegánsnak számított, és ebből származhatott az, hogy ha valaki hat ágra felöltözik, akkor az rendesen ki van csinosítva. És ebből általánosítással jöhetett létre az a kifejezéscsalád, amit úgy jellemezhetünk, hogy „minél több ágra” történik valami, annál csinosabbnak, fényesebbnek stb. minősül.
Már készítem a vizes borogatást, hogy észhez térjek, és elvessem ezt az egész spekulációt."
Szerintem.
Már most a rómaiak kissé korábban feladták Pannóniát, mint sem (Árpád) magyarjai itt megjelentek. A ma elfogadott hivatalos tudomány szerint. Persze az adófizető köznépről, ahogy ma sem nincs infó (kerényi: kinyílott a pitypang, megírom. Ajánlom, mihez tartás végett minden bértollnoknak).
Akkor ezt hogy? :-)
Mondjuk nekem is van megfejtésem.
Hé! Tágra süt a nap.
Nyilván a szűkre is. :-) Boccs. Nem gondoltam komolyan.
Azt hiszem a kulcs a 7.
Pl. ez.
www.gyakorikerdesek.hu/egyeb-kerdesek__h...a-sut-a-nap__oldal-1
"Azért, mert egy hét 7 napos és minden nap süt a nap."
A megoldás valahol ott lehet, ahol zenélnek, "síppal, dobbal, nádi hegedűvel". :-)
Hm, akkor az átvitt megoldás lehet a válasz. Bár nem leHet egy híres szöveg vagy bibliai idézet rosz fordítása?
@Pierre de La Croix: Az ég és ág szavunk etimológiailag két külön szó : ág szavunk vagy ugor ( vö. manysi taw - 'ág' ) vagy finnugor ( vö. finn hanka - 'evezővilla,kampó' ,de lehetséges,h. a finn szó germán átvétel ). Az ég szó finnugor eredetű ,vö. finn sää 'levegő' ( finnugor alapnyelvi *säηe ,valószínűleg 'levegő' jelentése lehetett ).A szó rokona a komiban is megvan,ott 'meleg pára,levegő,kigőzölgés' jelentése van.
Az ég és az ág szónak etimológiailag nincs köze egymáshoz.
Mivel nem tudom, hogy az "ég~ág" azonosítás hangtani szempontból mennyire elfogadható, de gyakori eset, hogy - a törökség hatására - azoknál a népeknél, amelyeknél megjelenik a Világfa, a hét ág - ahogy a hét gyökér az Alvilágot, míg a törzs a földi síkot - jelképezi a hét mennyet, amelyek nem egymás mellett, hanem egymás felett helyezkednek el.
A "hétágra süt a Nap" kifejezésben egyedül az "ág" kifejezés jelent bizonytalanságot.
Az ókortól kezdve összekapcsolták a hetes számot a Nappal - és így a tökéletességgel, az "erővel" (A Nap erejével) - a görög és római filozófusoknál, sőt a Bibliában is. Ennek oktatása is leterjedhetett ez a kifejezés, talán ezért nem tudta a nyest megtalálni. (Ha rosszindulatú lennék, akkor megemlíteném, hogy az Alföldön talán azért jelent meg a százágra süt a nap kifejezés, mert a - latin nyelvű egyházi oktatás fénykorában - 19. század eleje - eléggé rossz viszonyok jellemezték ezen a téren. Nem csoda, hogy az "egyszerű emberek" a diákok kifejezését átvéve nagyzolva a hétnél nagyobb számot mondtak).
www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/szimbolumtar/ch02.html#n
Pusztán annyi is lehet azonban a kifejezés oka - amely így a kutatók érdeklődését sem keltette fel - hogy annyit akartak mondani ezzel, hogy hét Nap süt egyszerre. (Egy kínai legenda szerint régen a Nap anyja 11 fiút szült, akik felváltva tették meg a Nap útját. Egyszer azonban egyszerre kelt fel mind a 11. Erre a császár egy íjásszal - egy kivétellel - mindet lenyilaztatta. Azóta csak egy Nap van, de ereje hol gyengébb, hol erősebb, hiszen napról-napra egyedül járja az útját). A hetes szám pedig a török népekkel való érintkezés során került bele - sok más finnugor és szamojéd néphez hasonlóan - a magyar népszokásokba.
Ami érdekesebb az az "ág" kifejezés: érdekes lenne tudni, hogy a sugár szó használata előtt erre milyen kifejezést használtak (elsősorban az iskolai oktatás során). Egyébként az ág Nursiai Szent Benedek attribútuma, akinek napja március 21-re esik. (Sándor, József, Benedek: Zsákban hozzák a meleget.).
Az "ág" emellett talán utalhat a "hetedik égre", azaz a "világfa" csúcsára. (Valahol olvastam, hogy egyes finnugor népek a téli hideget azzal magyarázzák, hogy a Nap útja során belekeveredik a Világfa lombjába és ettől lesz a hideg). Vagyis azt is jelentheti, hogy a "hetedik ég(ben jár a) Nap", mai magyar megfogalmazásban a legmagasabban, amikor a legmelegebb van. Erre pusztán megfigyelés alapján is rá lehetett jönni, nem kellett nagyon elvonatkoztatni.
"Az égitestek állapotát, fény- és hőerejét pontosan ismerik és jelölik. A Napot nyáron, ha nincs felhő, vagy csak nagy magasságban terül szét vékony felhőtakaró, fényerejéről, hatásáról, hevéről ítélik meg: süt, ragyog, éget, perzsel, pörköl, tüzel, tündöklik, fénylik, hét ágra süt, hetedmagával süt, két vagy kilenc nap van az égen. "
mek.niif.hu/02100/02152/html/07/472.html
Az Alföldön (legalábbis Cegléd környékén) úgy mondják, hogy száz ágra süt a nap.
Samas sumér megfelelője Utu volt.