A zavart nyilván a kén tőhöz nagyon hasonló, használatában is hozzá közel álló szén tő alakjai okozzák: szenet, szenek, szene stb. Ráadásul a szén esetében meglehetős ingadozás is tapasztalható: amikor kémiai elemként (nem pedig fűtőanyagként) beszél...

Ha egy nagyobb kategória különböző fajtáinak megnevezéseit szemügyre vesszük, a legritkább esetben találjuk őket teljesen következetesnek. Például a járművek közül a repülőt „repülőnek” nevezzük, de a hajót mégsem nevezzük „úszónak”.

A mások nyelvváltozatában található kifejezésekről mindig meg tudjuk mondani, miért „nem logikusak” vagy félreérthetőek. Eközben nem vesszük észre, hogy az általunk használt kifejezések is mennyire többértelműek.

Mit jelent angolul a Hungarian, és pontosabb-e ha angol szövegben Magyarnak nevezzük magunkat? Házi szakértőnk újabb olvasói kérdésre válaszol.

Van, aki szerint csak a „hátrább”, „odább”, „arrább” alakok a helyesek, van, aki a „hátrébb”, „odébb”, „arrébb” helyessége mellett tör lándzsát. Házi szakértőnk megmondja, mely alakok használata vezethet a nemzethalálhoz.

Olvasói kérdést kaptunk: fogas, de nem igazán fogós – mindenesetre harapni igyekszik. Házi szakértőnkön azonban nem könnyű kifogni: fogja magát, illetve a megfelelő szótárt, és szembenéz a tényekkel. Reméljük, olvasóink is értékelni fogják a tanulság...

A ragok kapcsolódási szabályai idővel változhatnak: még az is megtörténhet, hogy különböző funkciójú ragok között eltűnik a nyelvtani különbség, és használatukat kizárólag hangtani szabályok fogják befolyásolni. Házi szakértőnk egy olvasói kérdés kap...

Az ’édenkert’ jelentésű „paradicsom” szó már az Ószövetségben előfordul – a növény viszont csak Amerika felfedezése után került Európába. Házi szakértőnk az elnevezés történetéről ír.

Bár a magyarországi németeket gyakran szokás egyszerűen sváboknak hívni, pedig nem mindannyian azok – sőt, akár az egy településen élő magyarországi németek is beszélhetnek egészen különböző változatokat. Házi szakértőnk egy olvasói kérdés nyomán kén...

Olvasónk darázsfészekbe nyúl, amikor egy darázsfészekkel kapcsolatban a fészer és a fészek szavak eredetéről érdeklődik. Házi szakértőnket azonban nem fogja el a félsz: fény vetül e szavak eredetére és a nyelvtörténeti kutatások módszertanára is.

A naiv nyelvészkedők gyakran beleesnek abba a hibába, hogy a szavak eredetét, rokonságát tisztán spekulatív úton igyekeznek megtalálni. A szakemberek az ilyen rokonítást csak akkor fogadják el, ha a szó története megfelelően adatolva van, és a hang- ...

A garázstulajdonosoknak magasabb közös költséget kell fizetniük, de nem csupán ők vannak bajban, ha válaszolniuk kell a közös költség mértékét firtató kérdésre. Kinek ad igazat szakértőnk: igen, vagy nem?

Olvasónk szerint a „töltekezik˝szó kellemetlen hangzású, ráadásul helytelenül képzett. Mit szól ehhez szakértőnk?

A nyelvi kérdések holtunkiglan érdekelnek minket: mondhatni, életfogytiglan a nyelvi kérdések rabjai vagyunk. Szakértőnktől most is tanulhatunk valami újat: nem baj, úgyis divat az élethossziglan tartó tanulás.

Miért van egy okiratnak egészen különböző neve a köznyelvben, mint a jogi nyelvben? Szakértőnk arról is elmélkedik, kicsinyít-e a kicsinyítő képző, és ha nem, vajon mit csinál. Filmbetétünkből kiderül, milyen szójátékok hangzanak el New York-i étterm...

A Győri ETO labdarúgáját, Linas Pilibaitist neve hangzása alapján akár római légiósnak is gondolhatnánk – különösen, ha kevéssé mozgunk otthonosan a latinban. Vajon véletlen-e, hogy mind a latin, mind a litván nevek gyakran végződnek [sz]-re? Olvasón...

Elfajzásról és nemesedésről, az olasz és a német közötti különbségekről, az autentikus kiejtésről és a nyelv szabályozásáról elmélkedik házi szakértőnk egy olvasói kérdés és az amerikai repülési és űrhajózási hivatala kapcsán.

Ha azt mondjuk, hogy az olaszok Olaszban élnek, vagy hogy tavaly Görögben voltunk nyaralni, idén viszont Spanyolba megyünk, a nyelvvédők szigorú pillantásaira számíthatunk. Japánba viszont ők is szívesen elutaznának.

Szakértőnk megállapítja, hogy nincs baj olvasónk fülével. Megismerkedünk az elidegeníthető és az elidegeníthetetlen birtok fogalmával, miközben egy pillanatra Somlai Artúr is felbukkan a képernyőn.

Olyan szépnek, logikusnak tűnnek a nyelvtan kategóriái... egészen addig, amíg használni nem akarjuk őket. Olvasónknak fogalmazási problémája adódott, szakértőnk igyekszik kisegíteni.

Olvasónk kérdésére keresztültekintjük, mit tudunk két hasonló jelentésű szó használatának különbségéről. Bár senkinek sem akarjuk áthúzni a számításait, néhány kérdést keresztül kell gondolni.

Vannak szavak, melyek „rátapadnak”, „rásimulnak” más szavakra – ám ez nem ugyanaz, mintha „rájuk ragadnának”, és toldalékká válnának. A különbséget a laikus nyelvhasználó a helyesírásból látja, ám nyelvészeti érvek is szólnak az egyes írásmódok melle...

Olvasónk egy sajátos kifejezés eredete után érdeklődik, komoly fejtörést okozva szakértőnknek, akinek nem is sikerül megnyugtatóan kibogozni a szálakat. Lesz szó táncokról, lovakról, ágakról, bogakról...

Olvasónk egyelőre nem kikéri magának, csupán választ kér szakértőnktől a „kikérem magamnak” kifejezés eredetével kapcsolatban. Ezúttal maga Kazinczy Ferenc siet a nyelvész segítségére.

A románok rontották meg a magyar nyelvhasználatot, vagy mások keltik a feszültséget? Olvasónk arra kéri szakértőnket, hogy tegyen igazságot. Szó esik két nagy hullámról is.

Szakértőnk szokása szerint igyekezett ripsz-ropsz válaszolni olvasónk fordítással kapcsolatos kérdésére. Válaszából az is világossá válik, miért nincs könnyű dolguk a műfordítóknak.

Olvasónk csak Nagykovácsi nevével kapcsolatban érdeklődik, ám házi szakértőnk nem áll meg Budapest határában. Egészen az angol nyelvterületig megy, hogy rámutasson: a magyar viselkedése nem példátlan.

Mi a helyes megnevezés: emberiség, vagy emberiesség elleni bűntett? A kérdés nem egyszerű – úgy tűnik, a magyar nyelv függetlenségi harcot folytat, és szembemegy a nemzetközi tendenciákkal. A komor témát tüskéshátú barátunk igyekszik oldani.

Egybe vagy külön? A népszerű kérdésre adható válaszokat házi szakértőnk tovább variálja. Kiderül az is, mit kell tennie annak, aki szeretne „helyesen” írni.

Az, hogy ki a zsidó, elsősorban attól függ, hogy hol vannak a vesszők a mondatban. Persze nem mindegy, milyen mondatban. Most mindenesetre olyan mondatokat elemez házi szakértőnk, melyek csak dallamukban – írásban a vesszőhasználatban – különböznek, ...