Van-e iránya a horgadásnak? Mit mondtak erről a görögök? Lehet-e három résztvevője egy párbeszédnek? Nagyra becsülte-e Szókratész a nyelvvel való foglalkozást? Lehet-e valami egyszerre helyes is, meg helytelen is?

A Nyesten is folytatódik a vita Kertész Ákos mondatáról, különösen pedig a „genetikusan” szó használatáról. Forog-e Wittgenstein cambridge-i sírjában? Bízhatunk-e a szótárakban? Ilyen gondolatai támadtak Kálmán Lászlónak, aki vitatja Mártonfi Atti...

Ugyanazon nyelv ugyanazon szavai is jelenthetnek különböző dolgokat aszerint, hogy hol, milyen szövegkörnyezetben használjuk őket. A hivatalos meghatározás nem mindig esik egybe azzal, ahogy a szót a hétköznapi életben használjuk.

A generatív nyelvészetről már mindenki hallott. Mindenki tudja, hogy Chomsky szerint a nyelv nem más, mint egy nagy transzformátorház. Mások viszont azt hallották, hogy a nyelv olyan, mint az elefánt ormánya. Szakértőnk most összefoglalja, mi mindent...

Hová tűnt az -n a magyar nyelv olyan jövevényszavainak végéről, mint az instrukció vagy a passzió? Házi szakértőnk nyomozásba kezd, és kiderül, hogy a „baleset” nem ott és nem akkor történt, mint a bejelentő véli.

Nyelvtanból megtanultuk, hogy három idő van: jelen, múlt, jövő. De vajon a jelen idejű igét tartalmazó mondat mindig a most folyó dolgokra utal, a múlt idejű ige mindig a már lezárultakra? Mi befolyásolhatja a nyelvtani idő által sugallt jelentést? H...

Az angol háttérbe szorítása nem önmagában probléma: az ezt alátámasztani kívánó érvelés mutatja meg igazán, mi a baj a magyar oktatásszemlélettel. Szakértőnk látszólag aktuálpolitikai kérdésekről szól, valójában a magyar társadalom gondolkozásmódjána...

A pillanatok, mint a homokszemek, kiperegnek kezünkből. Ám a nyelv képes arra, hogy megállítsa a pillanatot, sőt, többre is: ugyanazt az eseményt folyamatában vagy pillanatképként megragadni. Legalábbis ez a látszat. A nyelvi forma és az idő viszonya...

Vannak szavak, szóelemek, amelyek alakjukat tekintve is nagyon hasonlóak, jelentésükben sem találunk éles különbséget, mégsem cserélhetjük fel őket – legalábbis a helyesírásban. Szakértőnk a v történetéről mesél, miközben az is kiderül, mi van, ha ne...

Bizonyára többeknek van olyan emlékük énekórákról, kóruspróbákról, amikor egy vicces kedvű diák megkérte a tanárt, mutassa be, hogyan is kéne együtt énekelni a szólamokat, a tanár pedig visszaszellemeskedett, hogy ha ő ezt meg tudná tenni, akkor bizo...

Miért van egy amerikai növénynek a magyarban szláv neve? Van-e köze a növénynek a 'nagyon' jelentésű tökhöz? Lehet-e egy szónak két eredete?

Furcsa hatással van szervezetünkre az időjárás: ki gondolta volna, hogy a nagy meleg még a szavak eredete iránti érdeklődésünket is felkeltheti? Olvasónk kérdésére szakértőnk olyan frappánsan válaszolt, hogy nem csak a rekkenő szó eredetén gondolkozh...

Nem tudjuk, milyen elvetemült nyelvművelő ijeszthetett rá olvasónkra, szakértőnknek ugyanis még arra sem sikerült rájönnie, mi indokolhatta a kérdését. Reméljük, olvasóink közül valaki megfejti, milyen kifogások merülhetnek fel a kérdéses szókapcsola...

Egyes igéinket bizonyos jelentéseikben tárgyasan ragozzuk, pedig ezekben a jelentéseikben sosem kaphatnak tárgyat. Olvasónk egy ilyen kifejezés eredetére kérdez rá, szakértőnk pedig legjobb tudása szerint igyekszik válaszolni. Nincs könnyű dolga: a s...

Nyelvtani szabályokat megállapítani, a jelenségek okát kutatni csak nagy mennyiségű nyelvi adat alapos vizsgálata után lehet. Ha csupán néhány adatból kiindulva messzemenő következtetéseket szeretnénk levonni, könnyen luftot rúghatunk, mint levélírón...

Ha a két különböző tárgyat elveszítünk, nem gondoljuk, hogy feltétlenül ugyanott fogjuk megtalálni őket. Ha találunk két hasonló alakú és jelentésű szót, az sem jelenti, hogy feltétlenül ugyanonnan származnak.

Olvasónk majdnem összeveszett kiadójával. Szakértőnk nem vigasztalhatja, egy szerzőnek mindig keményen meg kell küzdenie a szerkesztőjével. Közben azonban olyan izgalmas dolgokról értesülhetünk, mint hogy a szakácskönyveknek saját nyelvük van, vagy h...

A nyelv állandóan változik, mert folyamatosan alkalmazkodik funkciójához. Azaz itt a baj: nem egy funkciója van, és mindhez alkalmazkodnia kellene. Éppen ezért sokszor ellenkező irányú változások mennek benne végbe egyszerre. Néha azonban úgy tűnik, ...

Olvasónknak sok fejtörést okoz, hogy nem találja a javak egyes számát. Útnak indulunk, bejárjuk a világ nagy hegységeit, szemüveget veszünk, és nem sajnáljuk a pénzt sem, koptatjuk a cipőt, a zoknit és a nadrágot, szó esik eljegyzésről és megtorlásró...

Olvasónk gyönyörű kérdéssel lepte meg szakértőnket. A cikkben sok dolgot láthatunk, megismerkedhetünk a kutyák keserű sorsával, sőt, rádöbbenünk, hogy egészen más igyekezni vagy sietni, mint próbálni.

Szakértőnk legutóbb olyan kérdést kapott, mellyel kapcsolatban sok mindent el lehet mesélni – ráadásul olyan területről van szó, melyről az iskolai nyelvtanok mélyen hallgatnak. Megtudhatjuk, melyik magyar szó végződik tk-ra; miért sátoros, és nem sá...

Nyelvi kérdéseken érdemes vitatkozni, picit talán összeveszni is, sőt, köthetünk fogadásokat is. Persze csak akkor, ha olyan bölcs és igazságos döntőbíró áll a rendelkezésünkre, mint házi nyelvészszakértőnk. Válaszából megtudhatjuk, mi fán terem a ny...

A helyesírási szabályzat nem sokat segít az egybe- és különírás tekintetében: homályos szabályokat fogalmaz meg, látszólagos választási lehetőséget ad – valójában azonban egyesével kell megtanulnunk, melyik szerkezetet hogyan kell írni.

Régóta vitatott kérdés, hogy a nyelvművelők képesek-e valóban megváltoztatni az emberek nyelvhasználatát. Úgy tűnik, képesek, de nem biztos, hogy abba az irányba, amelyikbe szeretnék.

A nyelv gyakran változik úgy, hogy ugyanazon szó különböző alakjai minél jobban hasonlítsanak egymásra. Más esetekben viszont a rendhagyó alakok nagyon sokáig megmaradnak. Mi a kétféle viselkedés oka?

Van-e a szavaknak jelentésük, ami meghatározza használatukat, vagy csupán mi szeretnénk a használatukban valamilyen általános elvet felfedezni?

Ha egy nyelvi szerkezetet vizsgálunk, akkor legalább két nézőpontot kell figyelembe vennünk: a formát és a jelentést. Olvasónk szerint az angol Present Perfect pont olyan, mint a magyar múlt idő: nos, valóban vannak alaki hasonlóságok, de a használat...

A nyelv folyamatosan változik, de nem mindig tudjuk pontosan megmondani, mi a változás oka. Zoltán olyan kérdést tett fel házi szakértőnknek, melyre maga sem tudja a választ, s talán az egész nyelvtudomány sem. Ám a kommentekben bárki elmondhatja a v...

A nyelvi intolerancia veszélyes kór, időnként megfertőzi a legműveltebb, legnyitottabb embereket is. Egy lerágott csonton vizsgálgatjuk a fognyomokat.