Ha egy szerkezetről vagy szóról, melyet nap mint nap hall és használ, valaki azt mondaná: nem helyes, hinne-e neki? Ha igen, rosszul tenné...

A nyelvvédők gyakran úgy gondolják, hogy ha van egyszavas (általában képzős) ige, amely hasonlót jelent, akkor az igés szerkezet használata „felesleges”, „indokolatlan”, „csúnya”. Ezen az alapon azt is követelhetnék, hogy ha valamire van két szótagos...

Egy kifejezés stílusbeli megítélése attól is függ, használtuk-e már korábban. De attól is, milyen más kifejezéseket használunk az adott környezetben. Egészen kis közösségek is kialakíthatják sajátos zsargonjukat, melyben a szavaknak más értékük lesz,...

A német és az angol nyelvben a zöngétlen és a zöngés zörejhangok között elsősorban a fortisz és a lénisz képzéssel tesznek különbséget. Nem véletlen, hogy a német vagy az angol zöngés zörejhangokat gyakran egyáltalán nem is halljuk zöngésnek (mert gy...

Nem mindig a mi hibánk, ha valamit nem értünk. Tudományos eredményeket lehet ábrázolni akkor is, ha nincsenek mögöttük tudományos kutatások – vagy éppen nem tudjuk, milyenek. Pedig az eredmény gyakran egyszerűen attól függ, hogyan számolunk. Bár vann...

Mi a különbség a „többek között” és az „a többi között” között? Olvasónk nem érti, mi az oka, hogy kijavítják. Házi szakértőnk több nyomós okot is felsorol.

A legtöbb -ny végű szó -n végű idegen szavak átvételéből keletkezett. Mivel következetes [n] > [ny] hangváltozás nem zajlott le a magyarban, ezeknek az esetében mindig felvethető, hogy nem lehet-e, hogy az átvétel után képzős szót „láttak bele” ezek...

Miért nincsenek „...országok” Európán kívül? – teszi fel a kérdést olvasónk. Az viszont igaz, hogy egészen távoli országok neve nem szokott -ország végű lenni. Házi szakértőnk erre próbál meg magyarázatot adni.

Nincs is egyszerűbb dolog, mint egy szó eredetének utánanézni, az ember felüti a TESz.-t, és kimásolja, amit ott talál, vagy amit abból fontosnak gondol. Házi szakértőnk azonban nem híve az egyszerű megoldásoknak...

Tibor nevű olvasónk olvasónk gyermekeinek már igen fiatal korukban jelentkeztek evéssel kapcsolatos problémái. Jól tette, hogy házi szakértőnkhöz fordult.

Házi szakértőnk először rámutat, hogy olvasónk melléfogott, majd válaszában elismeri, hogy csak kritizálni tud, válaszolni semmire sem. Aztán cáfol.

Olvasónk azt gondolhatta, a csúnyája/csunyája ’pinája’ használata független a csúnya ’rút’ használatától. Házi szakértőnk szerint viszont a kettő használata szorosan összefügg egymással – még ha ennek okát nem is helyesli.

A nyelv igen sajátos rendszer. Ha egyáltalán van szabályrendszere, az akkor sem olyan, mint mondjuk a jogé vagy a sportoké: nincs „kodifikálva”, leírva.

Házi szakértőnk ismét egyik kedvenc témájáról nyilatkozhat meg, ráadásul két olvasói kérdés kapcsán. Kiderül, honnan jön a kutyák elnevezése az indoeurópai nyelvekben, és miért szól róluk annyi mondás.

A hangváltozások során a hangoknak egy-egy tulajdonsága változik meg. Ha egy nyelvcsalád különböző ágaiban egy alapnyelvi hangnak más-más tulajdonsága változik meg, egészen különböző hangok is megfelelhetnek egymásnak.

Zsemje vagy zsemlye? Jó érveink vannak az utóbbi mellett, de a helyesírási szótárak egyiket sem ismerik el. Házi szakértőnk most néhány tippet ad: mikor tudhatjuk, hogy j vagy ly, és mikor nem?

Olvasónknak a köztársasági elnök újévi beszédével kapcsolatosan akadt értelmezési problémája. Házi szakértőnk igyekezett ezen segíteni, de más kérdések is felmerültek benne az idézet kapcsán.

Előfordul, hogy szerződésekben a szerződő feleket átkereszteljük – például Szerződő Feleknek nevezzük őket. Az ilyen eljárást házi szakértőnk magában továbbiakban-szerkezetnek keresztelte, olvasónk kérésére pedig megvizsgálta, milyen nyelvi jelensége...

Mettől meddig tart a hajnal? A névelő az miben különbözik a mutatószótól? Valakit valamik nagyon idegesítenek, házi szakértőnk pedig elmagyarázza, igazából miért felesleges ezeken dühöngeni. Sőt: istenigazából.

Olvasónk a karácsony két angol elnevezéséről érdeklődik. Mi közöttük a különbség? Házi szakértőnk válaszából az is kiderül, mi köze a kártyapakliból ismert udvari bolondnak a téli napfordulóhoz kötődő germán ünnepnek.

Házi szakértőnk ezúttal különösen örül, hiszen olyan kérdést kap, mely önmagában is igazolja azt, amit a nyelvről gondol.

A gyerekek is tudják, hogy a Mikulás ruhája piros. De miért nem inkább vörös? Házi szakértőnk egy olvasói kérdés nyomán nem csupán erre válaszol, de a jelentés természetéről is sokat elmond.

Vajon segítenek-e az iskolában tanult nyelvtani ismeretek más nyelvek nyelvtanának megértésében, illetve a nyelvtanulásban? Házi szakértőnk szerint nem, sőt, a megértést meg is nehezíti.

Közös farkasnak ordas a háta? Vagy mi köze lehet az orda nevű sajtféleségnek a farkasokhoz, a hazugságokhoz, az utcalányokhoz és egyéb szörnyűségekhez?

Az ember jellemző tulajdonsága, hogy esztétikai ítéleteket alkot: van, ami tetszik neki, és van, ami nem. Egészen természetes feltevés, hogy az ember által beszélt nyelvben is fel lehet lelni esztétikai szempontokat. A tapasztalat azonban azt mutatja...

Az igekötők és az igék változatos vonzalmaiba vezet be minket házi szakértőnk egy olvasói kérdésre válaszolva.

Olcsó árnak híg a leve? Egy olvasó érdeklődik, házi szakértőnk pedig megvédi a kifejezést.

Az őszi esőzések idején igencsak aktuális problémával keresték meg házi szakértőnket. Hányja-e a sarat a sárhányó, és ha igen, honnan hova?

A bombasztikus szónak, amit ma inkább ’figyelemfelkeltő, blikkfangos, meglepő’ értelemben használnak, és valószínűleg a bomba szótövet látják bele, egészen más az eredeti használata.

Olvasónk beletrafált: az arab nyelv legritkább mássalhangzójára kérdez rá. Pedig csak az Egyesült Arab Emirátusok fővárosának nevét szeretné leírni... Szerencsére házi szakértőnk a segítségére siet..