Szerző: Kálmán László
Fektessük le a helyesség kereteit!
Kálmán László | 2016.02.15.
Elterjedhet-e a kifejezés így, ebben a formában, hogy „lefektetjük a kereteket”? Továbbá van-e értelme annak a kérdésnek, hogy „helyes-e ez így”?
Arról, ami van, ami nincs, és ami lehetne
Kálmán László | 2016.02.08.
László nevű olvasónk nagyon furcsa kérdést tett fel a kisragadozónak. Lehetne-e olyasmi a nyelvben, ami nincs?
Én is pöθe, te is pöθe
Kálmán László | 2016.02.02.
Igen, arról a beszédhangról lesz szó, amivel a magyarul pöszeségnek nevezett beszédhiba esetén a beszélők az [sz] hangot helyettesítik. Ennek a „pösze” hangnak a nemzetközi fonetikai jele a [θ], szakszerű elnevezése pedig zöngétlen dentális réshang. ...
Szűkítés és szorongatás
Kálmán László | 2016.01.27.
A nyelvészek nevet is adtak a módosítók két fajtájának, vagyis azoknak, amelyek arra szolgálnak, hogy leszűkítéssel járuljanak hozzá az azonosíthatósághoz (ezek a megszorító (restriktív) módosítók), és azoknak, amelyek „csak” pluszinformációt adnak h...
Rendezzük szavainkat!
Kálmán László | 2016.01.08.
Bár folyamatosan próbáljuk kitalálni, hogy mit fogunk hallani, azért a hallottak feldolgozásával megvárjuk a következő nagyobb szerkezet (tipikusan a tagmondat) végét, mert tudjuk, hogy addigra gyűlik össze elég információ az alapos megértéshez.
Mije áll feljebb?
Kálmán László | 2016.01.05.
Miért van az, hogy a szólásgyűjtemények nem is foglalkoznak egy-egy szólás eredetével? Talán nem ismerik a választ? Vagy éppen kézenfekvőnek gondolják? Házi szakértőnk találgatásokba fog...
Iskolai többnyelvűség
Kálmán László | 2015.12.14.
A magyar gyerekeknek tehát még viszonylag könnyű dolguk van sok más embertársukhoz képest. Az más kérdés, hogy az iskola képes-e ellátni azt a feladatát, hogy segítsen nekik.
Egy erkölcsös kérdés
Kálmán László | 2015.12.10.
A hétköznapi nyelvhasználat tojik arra, hogy mit írnak a szótárak. Szakmai körökben persze általában a szótárban található értelmezésnek megfelelően szokták használni a különböző kifejezéseket.
Hogy ityeg a bikini?
Kálmán László | 2015.12.02.
Ha már szóvicc, akkor legalább illeszkedjen bele a nyelv rendszerébe. Akkor is, ha nem a magyar nyelv különlegessége, hanem az emberi nyelvekre általában jellemző.
Fogamzásgátlós kérdés
Kálmán László | 2015.11.27.
A 18. században még léteztek a „foganodik”, „foganszik”, „foganzik” igék (ezek a „fog-” tőből képzett „fogan-” tő származékai). A 19. századra azonban – legalábbis nyomtatott szövegekben – teljesen kiszorította őket a „fogamzik”.
Ez kötelező, vagy csak lehetséges?
Kálmán László | 2015.11.20.
Ez aztán az olvasói kérdés! Mi része, és mi nem része a magyar nyelvtan rendszerének? Házi szakértőnk keresi a kulcsot...
Jó svádájú nők és férfiak
Kálmán László | 2015.11.19.
A „megnyerő külső” kifejezés is arra utal, hogy a külső megjelenés feltétele annak, hogy mások bizalmát megnyerjük – vagy sokszor talán elegendő is hozzá.
Mivel helytelen, ezért zavaró?
Kálmán László | 2015.11.16.
Az oksági viszonyok talán a legelvontabbak, amikről egyáltalán beszélni szoktunk: szinte semmilyen közvetlen tapasztalatunk nem lehet róluk. Nem csoda tehát, hogy az ilyen amúgy is nagy gondolati erőfeszítést igénylő tartalmak kifejezésébe sokan bele...
Nem rajtunk múlik, hogy a nyelv változik
Kálmán László | 2015.11.12.
Az utóbbi időben olvasóink egyre furább dolgokra figyelnek fel. Péternek egy olyan jelentésváltozás szúrt szemet, mely lényegében már a 19. században lezárult.
Mit értsünk „kerülendő” alatt?
Kálmán László | 2015.11.10.
Nagyon nehéz egy-egy kifejezésről megállapítani, hogy van-e olyan helyzet, amelyikben kerülik az anyanyelvi beszélők, és ha igen, pontosan milyen helyzetek azok. Megdöbbentő a nyelvvédők magabiztossága, amikor egy-egy kifejezésről kinyilatkoztatják, ...
Kavarás a keverék körül
Kálmán László | 2015.11.05.
Bizonyos értelemben csak keveréknyelvek vannak a világ nyelvei között. A pidzsin és a kreol nyelveknek sem a keverék volta a lényeges, bár tény, hogy ezek mindig kevert szókincsűek.
Párok vagy sem,
avagy próbálta már hármasban?
Kálmán László | 2015.11.03.
Kényes téma, és nagyon diplomatikusan kell fogalmaznunk. A párosítgatás ingoványos terület. Izgalmasabb az az eset, amikor nem párok, hanem egy hármas figyelhető meg.
Egy különlegesen szomorú szó történtete
Kálmán László | 2015.10.22.
A történet a közepén kezdődik, az előzmények ugyanis nem világosak. Minden bizonytalan, ingadozik és lebeg. Legalábbis így érezzük. Annak viszont nem mindig van jelentősége, hogy mibe mit érzünk bele.
A rejtélyes Dalai Láma
Kálmán László | 2015.10.20.
Az eredeti mongol–tibeti kifejezésben a dalai nyilván valamiféle jelzőként (vagy inkább összetételi előtagként) szerepel, de vajon mondhatjuk-e, hogy akkor magyarul is az?
Ne álljunk meg félúton!
Kálmán László | 2015.10.13.
Az iskolásoknak nem okoz súlyos gondot, hogy a „házi feladat” kifejezést két szóba írják, mert így is ejtik, viszont eszükbe sem jut (hacsak nincsenek már teljesen összezavarva a rengeteg hibás kiírás és a sok kivétel miatt) két szóba írni a „háziass...
Az ágytól az óvszerig: miért éppen francia?
Kálmán László | 2015.10.09.
Ha én egy új ételkreációmat el akarnám nevezni, és azt szeretném, hogy népszerű legyen (és különösen, ha egy jellegzetesen francia összetevője is lenne), én is francia valaminek hívnám.
Van akár részleges válasz, akár napi szinten?
Kálmán László | 2015.10.07.
Egy szónak nagyon sok jelentése lehet. És akkor sem kell megijedni, ha egy szót új jelentésben, újszerűen kezdik használni. Akár napi szinten is.
„Ne a változástól,
hanem az állandóságtól félj!”
Kálmán László | 2015.10.02.
Olvasónk annyira fel van háborodva „kedvenc szörnyszülötteinek” használatán, hogy szerinte ezek ellen „igenis fel kéne lépni, lásd még zéró tolerancia”. Ilyen fokú vehemenciát még nyelvvédő-nyelvbíráló beszélőknél is ritkán tapasztalunk. De mik ezek ...
Bálintok és bakterek
Kálmán László | 2015.09.28.
Szegény Bálint nevű olvasónk úgy tartaná helyénvalónak, ha a neve V-vel kezdődne, és nem érti, miért sújtotta a sors azzal, hogy B-vel kezdődik.
Idegesítő (nyelvhasználati) mittudoménmicsodák
Kálmán László | 2015.09.23.
A kocka egy térbeli testre utal, míg az illető papírok felülete (gyakorlatilag) kétdimenziósnak, síknak tekinthető, tehát nem lehetnek rajta kockák, csak négyzetek. De épeszű ember nem gondolhatja, hogy ha valaki kockás füzetről beszél, akkor tényleg...
Jó a madaraknak?
Kálmán László | 2015.09.22.
Az időjárásról úgy beszélünk, mint ami közlekedik, jön és megy. Maga a szó is így keletkezett: időJÁRás. Ráadásul mintha felülről jönne – nyilván azért, mert mi az atmoszféra legalján élünk.
Véleményünk a fejedelmi többesről és társairól
Kálmán László | 2015.09.09.
A világ számos pontján, és egészen biztosan a latintól függetlenül használják a többes számú alakokat magas rangú személyek saját magukról beszélve. Egy sor észak-indiai nyelvben az idősebbek többes számmal utalnak magukra, ha fiatalabbakhoz beszélne...
Hosszú válasz a rövid válaszokról
Kálmán László | 2015.09.07.
Nincs olyan nyelve a világnak, amelyben ne lennének sajátos nyelvi eszközei annak, hogy az emberek kérdéseket tegyenek fel egymásnak, és hogy azokra válaszokat adjanak. Ami a válaszokat illeti, minden nyelvben van mód arra is, hogy a megszólított röv...
Nem vagyunk slamasztikában!
Kálmán László | 2015.09.04.
Nem hangzik görögösen vagy latinosan, nem hasonlít görög és latin szavakra: de latinos-görögös a végződése. Tréfás képzésről van szó.
Országos és nemzeti ügyeink
Kálmán László | 2015.09.03.
A „nemzeti” szert tett egy olyan politikai-ideológiai felhangokkal rendelkező jelentésre is, amilyenre a „népi” szó is: egyesek arra használják, ami „igazán” közel áll a nép (esetünkben a magyar nép) szívéhez, nem „idegenszerű”, nem „nemzetietlen”.