Országos és nemzeti ügyeink
A „nemzeti” szert tett egy olyan politikai-ideológiai felhangokkal rendelkező jelentésre is, amilyenre a „népi” szó is: egyesek arra használják, ami „igazán” közel áll a nép (esetünkben a magyar nép) szívéhez, nem „idegenszerű”, nem „nemzetietlen”.
Gergő nevű olvasónk olyan kérdést tett fel, ami biztosan sokakat foglalkoztat, akár teljesen gyakorlati szempontból is, ha magyarról vagy magyarra kell fordítania:
Mi az „országos” angol, illetve német megfelelője? A „national” „nemzeti”, a „state” „állami”, a „country” „vidéki/tartományi/grófsági”, ... Akkor mi az „országos” megfelelője?
Megpróbálom lehámozni erről a problémáról a (kultúr)történeti kérdéseket, mert azokhoz nem értek, és a nyelvi oldalára összpontosítani. Gergő azt írja, hogy az angol és német national ’nemzeti’-t jelent, ezért nem jó fordításai az országosnak. Én ezzel nem értek egyet, azt gondolom, hogy legtöbbször ezek felelnek meg annak, amit magyarul úgy mondunk, hogy országos. (Kivételt képez az az eset, amikor az országos szót úgy értelmezzük, hogy ’nem helyi’, ’az egész országra kiterjedő’, például abban, hogy országos eső vagy országos rendőrség. Ilyenkor angolul a nationwide vagy countrywide, németül pedig a landesweit szót használják.)
Ugyanez igaz a másik irányban is. Az angol és német national szót magyarra általában országosnak kell fordítani. Kivételt csak olyan intézmények nevei képezhetnek, amelyeket magyarul a hagyomány miatt nemzetinek vagy államinak nevezünk. Például az angol national museum kifejezést fordíthatjuk országos, állami vagy nemzeti múzeumnak is, a national lottery kifejezés legtermészetesebb fordítása viszont nem országos vagy nemzeti lottó, hanem inkább állami lottó. De miből ered ez a kavarodás, és akkor mit jelent a magyar nemzeti?
A nemzet nagyon régi magyar szó, és jól követhetően eleinte ’nemzetség’ értelemben használták, majd a 18. századtól ’nemzetiség’ és ’nép’ értelemben is, de mindenképpen embercsoportokra. Így a magyar nemzet néha a magyar származásúakra (és ezen belül főleg a magyar anyanyelvűekre) utal, néha pedig az ország minden lakójára (vagyis az állampolgárokra, az anyanyelvüktől függetlenül). A nemzeti szó nyelvújításkori alak, és eleinte ’népi’, ’nemzetiséggel kapcsolatos’ értelemben használták. A magyar nemzeti szokások kifejezés például utalhatott a magyar származású magyar lakosság szokásaira, de általában a magyar polgárok szokásaira is. Ezért ebben az „eredeti” használatában angolul a the Hungarian people’s habits lenne a fordítása, németül pedig die Gewohnheiten des ungarischen Volkes.
(Forrás: Wikimedia Commons)
A 19. századtól azonban a nemzeti afféle divatszó lett, és egyre gyakrabban használták abban az értelemben, hogy ’a nép, minden polgár érdekét szolgáló, állami’. Így kapta például a nevét a Magyar Nemzeti Múzeum és a Széchényi Nemzeti Magyar Könyvtár is. Ezek az elnevezések akkor még kissé szokatlannak, és igen emelkedettnek hathattak, mert a legtöbb országos, állami intézményt magyarnak, illetve országosnak nevezték. De a divat nem csitult, sőt erősödött, és egyre-másra adták a nemzeti nevet olyan intézményeknek, amelyeket ugyanilyen joggal nevezhettek volna államinak, országosnak, vagy akár csak magyarnak is. Így szokott ez lenni: ha egy kifejezést emelkedettnek éreznek a nyelvhasználók, akkor az nagyon gyorsan elterjed minden emelkedettnek szánt beszédben és elnevezésben.
Végül a nemzeti szert tett egy olyan politikai-ideológiai felhangokkal rendelkező jelentésre is, amilyenre a népi szó is: egyesek arra használják, ami „igazán” közel áll a nép (esetünkben a magyar nép) szívéhez, nem „idegenszerű”, nem „nemzetietlen”. Ez a szóhasználat a nacionalista beszédmód sajátossága, hiszen csak a nacionalisták gondolják úgy, hogy egyáltalán van értelme „egy nép szívéről” beszélni, és akik az „idegenszerűségben” állandóan valamiféle veszélyforrást látnak.
(Forrás: Itthon vagy - Magyarország szeretlek)
Sokakat hallottam már azon vitatkozni, hogy a nemzeti szónak ezt a használatát egyáltalán vissza lehet-e adni idegen nyelveken. Én nem ismerek jó megoldást egyetlen nyelven sem, csak körülírásokat tudnék elképzelni. Hogyan fordíthatnánk például angolra azt az elnevezést, amelyet 2010-ben vezetett be az Orbán-kormány a saját megnevezésére: a Nemzeti Ügyek Kormánya? Angolul például legfeljebb olyan körülírást tudnék elképzelni, mint Government of the Truly/Genuinely Hungarian Issues, esetleg Government of the People’s True/Real Issues. Kár, hogy ezek inkább úgy hangzanak, mintha Észak-Koreában vagy Orwell Óceániájában születtek volta meg.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (29):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@GéKI: ez a 12., 13., 14.század eredménye, amikor
az egykori nemzetségek eltűntek és a németek meg jöttek.
az a fajta nemesség gondolta magát a nemzetnek.
@szigetva: Rákosi nincs, Rosenfeld van.
mit lehet ezen félreérteni?
@szigetva:
Az én nézetem, közelebb áll a @szigetva álláspontjához, mert a középkori krónikák, valóban csak a „nemességet” tekintették a nemzetet megtestesítő egységnek. Ez a felfogás épen a 18. században kezdett megváltozni. Mivel a szerző azt állította, hogy „A nemzeti szó nyelvújításkori alak” ezért írtam amit írtam, de el kell hogy fogadjam a kritikát, nem azt kellett volna írnom, hogy „soha” – hanem azt hogy „ebben a korban már” és akkor nincs félreértés.
A @GéKI ( 20 ) – ban, azonban már elfogadtam a „kritikát” de azt is megírtam, hogy „nem ez a lényeg”.
A lényeg az, amit a @GéKI ( 20 ) – ban írtam.
@Krizsa: A 23. hozzászólásod első mondata teljesen világossá teszi, hogy mit értesz félre. Nem arról van szó, hogy ma mi mit értünk nemzeten, sem arról, hogy a Rákosi- vagy Kádár-rezsimben mit értettek nemzeten, sem arról, hogy a korábban a nemzethez tartozónak tartott emberek mit gondoltak a korábban a nemzethez nem tartozónak tartott emberekről. De nekem nem kell, hogy ezt megértsd.
@szigetva: A süketeléseitek a "szöveg-nem értéssel" ostobák, nem érdekelnek senkit. A fő vitatkozók itt mind diplomások, vagy többszörös diplomások. Úgyhogy ez a duma puszta szemtelenség.
Nem igaz, hogy csak a "nemesek". Ezeket a cikkeket, ezt az agymosást, az új tankönyveket az EU várja el, mint népnevelési programot. És ti is pont abban a szellemben, EU instrukciók szerint dolgoztok. Mint "fordító vállalkozás".
Nagyon sok nemes volt a "nemzet nagyja", akik a szegényeken is sokat segítettek (nem alkalmi alamizsnákkal). A magyar nyelv és tudomány a szív-, és pénztárca ügyük volt, stb.
Utólag csináltok történelem hamisítást - hangulatot a nemesség ellen, hogy megosszátok a nemzetet. Pedig az is része volt, elég sokan a legjobb része a nemzetnek.
Mindenesetre része. Nem úgy, mint ma az államok vezetőit is dróton rángató, idegen és láthatatlan multik. Ami most folyik, az megint gyarmatosítás - a hamis demokrácia leple alatt.
@Krizsa: Oké, látom, a szövegértéseddel van a baj. GéKI azt állította, hogy a nemzet soha nem a magyar anyanyelvűeket jelentette csak, hanem a „magyar koronához tartozókat”, kevésbé patetikusan a történelmi Magyarország lakóit. Erre írtam, hogy nem, mert a középkorban és még utána is egy ideig csak a nemeseket tekintették a nemzethez tartozónak. Nem a 20. századról volt szó.
@Buxoro: Még a komm. időszakban sem hallott senki arról, hogy a nemzetnek ne minden nemzeti nyelven beszélő volna a tagja. A világ proletárjainak kellett volna - szerintük - egyesülni, de nem azért, hogy NEMZETIETLENNÉ váljanak, hanem az emberi jogok biztosításához. Tejlesen más kérdés, hogy ezt mennyire szakszerűtlenül, majd agresszív nagybirodalmi (de másképp megpróbálni se lehetett) módon próbálták meg.
Arról csak az EU 2ooo éve folyó gyarmatosító - ellatinosítással és a kereszténység gyilkos terjesztésével került sor, hogy a nemzetek és a nemzeti nyelv valami "primitív és pogány" dolog. De még az ellatinosított nyelvű népek is visszataláltak az önállóságba. Olyan lett, amilyen a nyelvük, de már akkor is az ÖVÉK. A latinnal bekevert nyelvek is nemzeti nyelvek lettek.
NEM kell az EU dogma!
Ez a roppant hozzáértésről tanúskodó hozzászólás ismét bizonyítja, milyen a tudomány és általában a világ @Krizsa szerint: "Amiről nem tudok, nincs. Amivel nem értek egyet, az nem úgy van. Az igazságot nem az ismeretek, hanem a meggyőződésem határozza meg."
A nemesi nemzet fogalmáról lehet keresgélni máshol is, nem olyan nehéz komolyan vehető találatokra bukkanni.
@GéKI: Azért rávilágít arra, hogy nem igaz, amit állítasz: „A „magyar nemzet” – egyébként sem a magyar nyelvűeket jelentette soha, hanem a magyar koronához tartozó népek együttesét.”
@Krizsa: Gondolom, ehhez is annyira értesz, mint a nyelvészethez.
@szigetva:
"Nem csak a nemességet?"
Igen ez egy valóságos kérdés, de ebben a mostani témában talán irreleváns. Hisz ez a cikk nem a „nemzeti” kifejezés nyelvi és történelmi kialakulásának bemutatására íródott, hanem annak a kimondására, hogy a „nemzeti” – gondolatból vezethető le az „Orwelli – és Észak –Koreai” állapotok.
Ami ugye egyértelműen hamis állítás, mindenféle bizonyítékok nélkül. Sőt arra sokkal több bizonyíték, van, hogy azok a „nemzetközi kommunista” (szélsőbalos – liberálpopulista ) nézetekből vezethetőek le. Orwellt és Észak-Koreát, még soha senki nem próbálta meg a „nemzetiként” értelmezni. Ez így egy elég szánalmas aktuálpolitikai blöff – ( pedig a cikk elején még kijelentette, hogy nem ért hozzá, jobb lett volna ha ennél marad ) de megint nem bírta ki, így megint nevetségessé tette magát - már megint.
Számomra a „szélsőbalos liberális ökör” és a „szélsőjobbos nemzeti ökör” ugyanúgy az „ökrök” családjába tartozik, és ott a liberális és a nemzeti csak az ökör jelzője.
Mivel az egyik „Ökör-körből” Sztálin, a másikból Hitler nevelődött ki, én túl nagy különbséget nem látok a két „társaság” – között.
@szigetva: Hazug tankönyv.
Idézem: "A magyar nyelvű jobbágy ugyanakkor nem tartozott a nemzethez. A középkorban a nemzethez való tartozás tehát nem az etnikai származástól függött, hanem attól, hogy ki melyik rendhez tartozott."
Ilyen dumát most olvastam először. Szemérmetlen népbutítás.
@Krizsa: tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudom...epkori-nemzetfogalom
hu.wikipedia.org/wiki/Nemzet
@szigetva: Nagyon nem.
@GéKI: „A „magyar nemzet” – egyébként sem a magyar nyelvűeket jelentette soha, hanem a magyar koronához tartozó népek együttesét.” Nem csak a nemességet?
„A nemzeti szó nyelvújításkori alak…”
Vagyis a „nemzeti” a Habsburg-háztól különálló érdekek, és törekvések, az önálló magyar érdek, létezésének kifejezésére alkalmazták. Ez az önálló érdek azonban elsősorban a „magyar koronához” tartozó országok és népek „külön” érdekét jelölte – az osztrákkal szemben. A „magyar” – pont azért nem volt jó, mert nem csak a magyarok, hanem a többi „nemzetiség” – érdekeit is megjelenítette. A „magyar nemzet” – egyébként sem a magyar nyelvűeket jelentette soha, hanem a magyar koronához tartozó népek együttesét. Ahogyan egy másik cikk alatt már megállapodtunk, hogy hiába volt Benyovszky „esetleg tót származású”, akkor is „magyar főnemes” mert a magyar király alattvalójaként élt.
Akik ma a „nemzeti” kifejezést használják leginkább valóban az „össznemzeti” magyarság ügyeire gondolnak. Persze mindig vannak „csinovnyik túllihegők” – így természetesen a „nemzeti dohánybolt” elnevezés egy szégyen… nem védhető…