Honnan menekülnek, hova vándorolnak?
Lehet, hogy ezzel némelyik olvasónk számára rá tudunk világítani fontos különbségekre. De azt nem tudjuk elérni, hogy akik szándékosan, a politikai vagy egyéb érdekeiknek megfelelően keverik a kifejezéseket, jobb belátásra térjenek.
Minden új társadalmi jelenségnek van nyelvi oldala: magát a jelenséget, a résztvevőit, a vele kapcsolatos eseményeket, folyamatokat, állapotokat új (vagy régi) elnevezésekkel kell illetni. És minden ilyen jelenségnél megfigyelhetjük, hogy a különböző érdekeltségű csoportok nyelvileg is megpróbálják kifejezni a véleményüket, olyan elnevezéseket használnak, amelyekben a vélekedésük tükröződik, vagy legalábbis olyanokat, amelyek az övéikhez hasonló asszociációkat keltenek az illető jelenségekkel kapcsolatban. Természetesen ez történik most is: tömegessé vált a szerencsétlen sorsú országokból való elvándorlás a kevésbé szerencsétlen sorsúak felé. Maga a jelenség persze nem új, csak a formája, a részletei újak, mert a mai geopolitikai és jogi helyzethez igazodnak.
Krisztián nevű olvasónk kérdéseket is feltesz erről, meg persze a saját véleményét is kifejti.
Kérem, tegye rendbe számunkra, hogy mit jelent a bevándorló, az illegális bevándorló, a menekült, az illegális menekült, a migráns és az illegális migráns kifejezés. A média mindezeket a kifejezéseket szinonímaként használja azokra az emberekre, akik menekültként, illegálisan érkeznek Magyarországra, és állítólag a többségük tovább is szándékozik menni Nyugat-Európa felé. Egy mai vezércikk szerint „Két év börtönt kaphatnak a bevándorlók szállásadói”, ami azért eléggé félreérti azt is, amit magában az írásban kifejt. Vagy kezdjen el félni Rúzsa Magdi és Gianni Annoni?
Krisztián teljes joggal kifogásolja, hogy a megállapodott nyelvszokás szerint egészen eltérő esetekre alkalmazott kifejezéseket összekeverik, ezzel összemosva olyan különbségeket, amelyek igen fontosak lennének a vándorlás különböző fajtáinak jogi és erkölcsi megítélésében. Én természetesen nem tudom ezt „rendbe tenni”, legfeljebb azt tudom megtenni (amit egyébként a levelében Krisztián is megtesz), hogy az érintett kifejezések korábban szokásos használatáról beszélek. Lehet, hogy ezzel némelyik olvasónk számára rá tudunk világítani fontos különbségekre. De azt nem tudjuk elérni, hogy akik szándékosan, a politikai vagy egyéb érdekeiknek megfelelően keverik a kifejezéseket, jobb belátásra térjenek.
Gondolom, mindenki számára nyilvánvaló, hogy a kormányzat és hatóságai egységesen, mintegy vezényszóra a következő szókapcsolatot használják a Magyarország déli határain beáramlókra:
illegális gazdasági bevándorló.
(Az illegális és a gazdasági szavak néha elmaradnak.) Először vizsgáljuk meg ezt a kifejezést részletesebben.
A bevándorló, a szerkezet alaptagja olyan személyre utal, aki külföldről érkezett, és az adott országban letelepedett, vagy le kíván telepedni. Hogy melyik az „adott ország”? Természetesen az az ország, amelyikről éppen beszélünk (pl. Angliában egyre növekszik a bevándorlók száma: ebben az esetben az Angliában letelepedőkre utalunk), vagy ha nem kifejezetten egy országról van szó, akkor az az ország, ahol a kifejezés elhangzik. Tehát ha Magyarországban bevándorlókról beszélünk, úgy, hogy nem éppen egy másik országról van szó, akkor a Magyarországon letelepedőkre utalunk. A kormányzati kommunikáció ezt a nyelvszokást próbálja felülírni, hiszen azok, akik mostanában Magyarországra belépnek, nem kívánnak Magyarországon letelepedni.
(Forrás: MTI / Ujvári Sándor)
Ha egy-egy riporter néha visszakérdez a szóhasználatot illetően, akkor a kormányzati kommunikátor azzal mentegetőzik, hogy ezek az emberek végső soron bevándorlóvá szeretnének válni, persze nem itt, hanem valamelyik másik európai országban. „Hozzánk, azaz az EU-ba akarnak bevándorolni” – mondják. (Ne felejtsük el, hogy a kormányzat egyéb megnyilatkozásaiban egyáltalán nem szokott ilyen nyelvi értelemben azonosulni az EU-val, nem beszél az EU-ról olyan szavakkal, mint nálunk, hozzánk.) A bevándorló szó használata tehát a magyar nyelv szokásai értelmében nem indokolt, félrevezető.
A gazdasági bevándorló kifejezés jogilag és fogalmilag nehezen értelmezhető. A gazdasági jelző arra utal, hogy az, akiről beszélünk, csak azért kíván az adott országban letelepedni, mert úgy gondolja, hogy ott jobb élet vár rá, mint ahonnan elvándorolt. Ezt persze nehéz ellenőrizni, és amikor egy ország hatóságai azt mérlegelik, hogy megadják-e valakinek a letelepedési engedélyt, ezt nem is szokták vizsgálni. Akkor miért használják mégis ezt a kifejezést? Azért, mert a közvélemény szemében rosszallást vált ki az, ha valaki puszta gazdasági érdekből költözik más országba, vagy ha nem is rosszallják, mindenesetre negatívabban ítélik meg, mint azt, aki valamilyen kényszer, üldöztetés vagy veszély miatt menekül el korábbi lakhelyéről. A kormányzat azt próbálja sulykolni, hogy akik ma Európába özönlenek, azoknak nem lenne muszáj elhagyni az otthonukat, nem kell menekülniük. (Ezért néha a gazdasági helyett a nyíltan elítélő értékű megélhetési szót használják.) Hogy mi az igazság ebben az ügyben, azt csak gondos vizsgálattal lehetne kideríteni, de például az országos tisztifőorvos a napokban úgy nyilatkozott, hogy az errefelé vándorlók döntő többsége háborús övezetből indult el, ahol orvosi ellátás egyáltalán nem is létezik (és ezért jelentenek egészségügyi veszélyforrást). Nos, ha ez igaz, akkor bizony a döntő többség igenis menekült. Vagyis ha hinni lehet az országos tisztifőorvosnak, akkor a gazdasági bevándorló kifejezésben a gazdasági jelző használata indokolatlan, félrevezető.
(Forrás: MTI / Ujvári Sándor)
Ha már itt tartunk, szóljunk pár szót a menekült szóról is. Tág értelemben arra használjuk ezt a kifejezést, aki kényszerből hagyja el az otthonát, mert üldözik, vagy más okból életveszély fenyegeti. (Ezen belül politikai menekültnek azokat szokás nevezni, akit a politikai nézetei és tevékenysége miatt üldöznek abban az országban, ahonnan elvándorol.) Szűkebb értelemben csak azt hívjuk menekültnek, aki már sikeresen igazolta is, hogy menekülni kényszerült, és a célországban ezért meg is kapta a menekültstátuszt. Azokat, akik még nem kapták meg, inkább menekülőnek vagy menedékkérőnek kellene nevezni, de a köznyelv őket is menekültnek hívja. A gazdasági menekült kifejezés eddig nem volt használatos, és a fenti magyarázatok fényében nincs is értelme.
Érdemes más nyelvek szóhasználatára is kitérni egy pár szóban. Talán elég az angol kifejezésekre kitérni, mert azok latin eredetű szavak, és hozzájuk hasonlókat használnak a többi európai nyelvben is. Ezek szerint a bevándorló megfelelője az immigrant, és a használata hasonlóan kontextustól függ, mint a magyar bevándorló szóé: abba az országba vándorol(t) be az illető, amiről éppen beszélünk, vagy ahol beszélünk. (Hasonlóan kontextusfüggő a kivándorló, angolul emigrant szó: abból az országból költözik el az illető, amiről éppen beszélünk, vagy ahol beszélünk.) Ezzel szemben a menekült szó angol megfelelője a refugee (a francia eredetű refuge ’menedék’ szóból), és ugyanúgy használják szűkebb és tágabb értelemben is, mint a magyarban. Végül a most Európa felé irányuló vándorlókat nevezik migránsoknak is (angol migrant). Ez teljesen semleges kifejezés, nem fejezi ki sem azt, hogy az illetők már elérték a célországukat, sem pedig azt, hogy egyszerűen csak költözködnek-e, vagy pedig menekülnek valami elől.
(Forrás: MTI / Ujvári Sándor)
Végül tekintsük az illegális (gazdasági) bevándorló kifejezés első elemét, az illegális szót. Az illegális bevándorló kifejezés arra szokott utalni, aki letelepedett egy országban, de anélkül, hogy arra engedélyt kapott volna. Az illegális bevándorlók legtöbbször nincsenek is számontartva a közigazgatásban, vagy ha igen, akkor megtagadták tőlük a letelepedési engedélyt. Ilyen illegális bevándorlók találhatók tömegével az USA-ban (ők elsősorban Mexikóból érkeztek), de Magyarországonn valószínűleg egyáltalán nincs, vagy alig van ilyen. Annak a kifejezésnek, hogy illegális menekült, egyáltalán nincs értelme, ezt sem magyarul, sem más nyelven nem szokták használni. Az viszont tény, hogy a menekültek nagyon gyakran (és néha a bevándorlók is) illegális módon jutnak be egy-egy országba. (Ennek különböző technikai okai vannak, például az, hogy szeretnének észrevétlenül továbbmenni egy másik országba, vagy az, hogy a nemzetközi jog szerint a határról még el lehet őket küldeni, de ha már területen belül vannak, akkor foglalkozni kell az ügyükkel. Ezek a jogi részletek nem tartoznak ide.) Amikor tehát a kormányzati kommunikátorok illegális bevándorlókról beszélnek, az súlyos csúsztatás, hiszen nem olyan személyekről van szó, mint az USA-ban illegálisan tartózkodó mexikóiak. Az illegális szó használatát, ha muszáj, azzal indokolják, hogy a menekülők illegálisan lépnek be. De ez csúsztatás, mert a migránsok problémája nem ebből fakad. (Úgy tudom, a Magyarországra érkező migránsok döntő többsége végül kapcsolatba kerül a hatóságokkal, így regisztrálhatják őket. És mivel nem kívánnak itt letelepedni, hanem menekültstátuszért folyamodnak, attól a pillanattól kezdve már nem is illegális az ittlétük.) A migránsok problémája nem oldódna meg attól, ha a hivatalos határátkelőknél próbálkoznának. Az ő tragikus helyzetük és Európa problémája akkor is ugyanaz lenne, mint így.
(Forrás: MTI / Molnár Edvárd)
Nagyjából hasonló magyarázatokat ad Krisztián is, és kérdezi, hogy jól értelmezi-e a vizsgált kifejezéseket:
Egy személy egy jogi folyamat végén válik bevándorlóvá, ami eleve kizárja a bevándolró illegalitását. A migráns pedig azt jelenti, hogy a személy mozog, változtatja a lakhelyét (legalább egy év tartamra), vagyis migráció mindig és folyamatosan van, pl. a nagyvállalatok munkaerő-toborzása miatt is, vagy pl. a vendégmunkások esetében.
Az illegális migráns manapság a jogellenesen itt tartózkodó külföldi jelzője kellene hogy legyen, bár nincs ilyen konkrét jogi fogalom, csak elfogadott szóhasználat. Az illegális szó használata a menekült vagy a bevándorló jelzőjeként szintén tévedés, hiszen aki menekült, az jogosult a magyarországi tartózkodásra és az állampolgári jogokra is, hiszen menekültté minősítették. Aki illegális, az pedig nem minősül menekültnek, legfeljebb menedékkérőnek, ha menedékjogi kérelmet terjesztett elő, és az ügyében még nem született jogerős döntés.
Közben hallom azt is, hogy magyar szempontból „megélhetési bevándorlónak” nevezi azt még az MTI is, aki Magyarországon keresztül Németországba utazik vendégmunkásnak.
Kedves Krisztián, úgy gondolom, az én fenti magyarázataim nagyjából egybevágnak az Ön értelmezésével. A nyest kommentelői talán majd tovább boncolgatják ezeket a gondolatokat. A jogi részleteken sokat lehet még csámcsogni, de azt hiszem, a kérdéses magyar kifejezések szokásos használatát minden anyanyelvi beszélő elég jól meg tudja ítélni. És ha valaki nem veszi észre, hogy a kormányzati szóhasználat inkább a hangulat befolyásolását célozza, mint a korrekt helyzetleírást, akkor annak vagy a nyelvérzékével van baj, vagy a tisztánlátásával.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (104):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Irgun Baklav:
Ráadásul ezeknek a szerencsétleneknek, fogalmuk nincs arról, hogy itt ŐK csak „kvóták”. Majd oda kell menniük, ahová küldik őket letelepedni. Ráadásul felüket, esetleg kétharmadukat „visszazsuppolják – … valahová. De ezt valahogy mindig elfelejtik hozzátenni az „ILLETÉKESEK” amikor a nagy „befogadásról” szónokolnak. Na akkor lesz majd nagy sírás-rívás, meg pofáresés. Bár nyilván ezt is megpróbálják, majd a „végekre” (Magyarország – Görögország – Olaszország) – ra tolni. Meggyőződésem, hogy a németek, menekültekről való gondolkodás módja sokkal „cinikusabb” mint a magyar álláspont, de százszor jobban kommunikálnak kifelé, mint mi.
@GéKI: Közben ugyanezt a terminológiai témát felkapta egy népszerű magyar hírportál is, remélem nem számít reklámnak az, ha beidézek tőlük két bekezdést.
"Az ENSZ szerint menekült az, aki fegyveres konfliktus vagy üldöztetés miatt menekül el a hazájából (...) [A]a migránsok nem közvetlen fenyegetés vagy üldöztetés elől hagyják el országukat, hanem egy jobb élet reményében érkeztek egy új országba, ahol munkát találhatnak, vagy tanulhatnak, esetleg újraegyesíthetik családjukat. A menekültekkel ellentétben nekik nem feltétlenül okoz problémát a hazatérés."
www.origo.hu/itthon/20150909-migrans-men...dorlas-fogalmak.html
Persze gondolom ezeket az ENSZ az angol "refugee" és "migrant" minősítésekre értette. Tehát itt már a magyar sajtóban is megjelent az a vélekedés, hogy a menekültek nem a migránsok részhalmaza, hanem két diszjunkt (közös résszel nem rendelkező) halmazról van szó. Megjegyzik azonban azt is, hogy e két csoport vegyesen képviselteti magát az Unióba igyekvő embertömegben, így igazából mindenhol a "menekültek és migránsok" kifejezéseket kellene rájuk használni, de ez így elég nehézkes.
Ráadásul nekem azért úgy tűnik, hogy a hazánkba érkezők, még ha hazájukból (pl. Szíriából) valóban kényszerből távoztak is, a célország kiválasztása esetén már sokszor gazdasági szempontokat is követnek. Ezt pl. mutatja az is, hogy nem csak nálunk, de sokszor pl. Dániában sem szeretnék regisztráltatni magukat, mert tartanak attól, hogy így nem kapnak menedékjogot a bőkezűbb juttatásokkal, liberálisabb bevándorlási politikát alkalmazó országokban (a Dánián átvonulók esetén ez Svédország).
@Janika:
Ez a világ egyik legnagyobb "marhasága". Mondok egy "vakot" - majd kijelentem, hogy "ezt úgysem fogják elfogadni" - és lőn - tehát beteljesedett, amit mondtam ... ez, így nem több mint egy blöff... mint ez a cikk. Világos volt, az elején, hogy a cikk egy "ökörség" - erre a szerző kijelenti hogy ezzel az "ökörséggel" majd sokan nem fognak egyetérteni - és íme övé az igazlátás... mert valóban.... Gratulálok... ez szinte már Nostradamusi jövőbelátás...
@Roland2: 1. nem náciztalak le; 2. ahogy engem is zavar, ha Európa civilizáltabb felén a mai magyar társadalom egy részének (többségének?) és a vezetőinek viselkedése alapján minősítenek, úgy, gondolom, egy szíriait, irakit stb is joggal zavar, ha ugyanezt tesszük vele
@szigetva: Rendkívül egyszerű stratégia lerasszistázni, nácizni előítéletesezni a velünk egyet nem értőket és nem elgondolkodni komplexebb módon. Ismerek okos nőket, dolgozó cigányokat és homoszexuálisokat is, de most nem is róluk van szó, nem kell ferdíteni, egyébként sem tartozok neked magyarázattal vagy mentegetőzéssel.
Egy muszlim életét teljesen meghatározzák a vallási előírások, a születéstől kezdve az étkezésen, szexuális életen, öltözködésen,stb. át a halálig.Az iszlám nem csak egy vallás, de egy életmód és politikai ideológia is. Az iszlám tanítások nem éppen polkorrektek, pl. a nőket másodrendű személynek tekintik ( csak feleannyit örökölhetnek, mint a férfiak, tanúvallomásnál a szavuk is kevesebbet ér, ha a feleség nem engedelmeskedik a férjének vagy megtagadja a szexet, a férje megverheti, a válást csak a férj kezdeményezheti, nem maradhat egyedül idegen férfiakkal, nem érinthet idegen férfiakat, tiltott a házasság előtti szex, nem házasodhat nemmuszlimmal, stb. ) , a más vallásúakkal szemben elutasítóak ( a Korán és a hadiszok tele vannak a kaffirokat elátkozó, sértő és megölésükre buzdító részekkel) , ahogy a büntetés-végrehajtásban is durva ( lopásért kézlevágás, ölésért és házasságtörésért és homoszexualitásért halál jár ). A muszlimok többsége helyesnek fogadja el ezt az értékítéletet, mert ebben nevelkedett - itt nem csak a radikálisokról van szó, hanem az egyszerű hívekről. Egy muszlimot nem lehet liberalizálni -iil. csak úgy, hogy megszűnik muszlimnak lenni, feladja az identitását, ez viszont sokaknak nehezen megy - a te és nyugati eszmetársaid irányai szerint. Nagyon valószínű, h. ha mondjuk egy vallásos Afrikából vagy Közel-Keletrő l jött fiatal miniszoknyás, bikinis lányokat,csókolózó meleg férfiakat, szakállas énekesnőket, részeg bulizó fiatalokat lát, úgy fogja gondolni, h. ez a társadalom "elferdült" , "parázna" és ettől ő el akar határolódni - vagy büntetni kell ezt, és erőszakhoz fordul -, mert otthon ő nem látott ilyet, ellentmond a neveltetésének. Itt nem bőrszínnel vagy etnikummal van gond, hanem ideológiával.
Felmerül a kérdés , h. a liberális demokrácia elveinek engedelmeskedve beengedjünk-e ilyen antidemokratikus csoportokat , akik ha többen lesznek , lerombolhatják ezt a liberális értékrendet ? Gondolom a te válaszod, hogy igen, mert az önvédelem egy kirekesztő, offenzív fogalom.
Nem értem, mi köze van annak a felvilágosodás eszméjéhez, hogy az európai városainkban afrikai és közel-keleti állapotokat hagyunk kialakulni.
@Fejes László (nyest.hu):" Igazad van, nincs szükség az állami propagandára, ha a polgárok maguk terjesztik ezt is..." A cikk kommentelőinek többsége nem értett egyet a szerzővel,ill. kifigurázták őt. Talán ez nem is propaganda terjesztés, hanem tapasztalat ?
@GéKI: "... - igen is egy "aljasság" - ebből nem engedek."
Ez a mondat tökéletes beteljesítése a cikk bevezető szövegében megfogalmazott jóslatnak:
"De azt nem tudjuk elérni, hogy akik szándékosan, a politikai vagy egyéb érdekeiknek megfelelően keverik a kifejezéseket, jobb belátásra térjenek"
És valóban!
@shanditiredum: Az Ószövetségben nem áll. Az Újszövetséget pedig évtizedekkel a feltételezett (de nem bizonyítható) történelmi szeméy halála után kezdték Görögországban, görög nyelven írni. Ennyi már elég lesz offolásból... vagy ne velem folytassuk.
@Krizsa: a bibliában is ez áll.
@azadantaathum: Ezen vitatkozzál másokkal... pl. a biblia-kritikusokkal.
Határon átkelők, bevándorolni akarók ellenőrzése 34 évvel ezelőtt - mégcsak nem is a komm. oldalon:-). Megérkeztem 81-ben egy 9 évessel, túristaútlevéllel (azt már kaptunk akkoriban) Athénbe. A többi részlet nem érdekes, hogy követség közvetítésével a vőlegényemet (aki nem is tudta, mert a számat befogtam, hogy éppen jövök:-) otthon ki is hallgatták, hogy ki vagyok én...
Ez nem volt elég, hanem az Interpolt is lekérdezték... és emiatt nekem két hetet kellett még Athénben várnom (de akkor már vigyáztak a biztonságunkra). Mi volt az "előéletem"? Szimpla friss dipl. vegyészke voltam, nem is párttag - még egy közlekedési kihágásom se volt soha.
Akkor is utánam néztek, és valszeg az összes rokonomnak is (azoknál se volt semmi). Izr.-ben meg az ottani biztonságiak is meghívtak egy beszélgetésre (magyar nyelven). Hogy ki kicsoda az egész családomban? Mondtam, hogy a hozzátartozóim nevét igen, tanulmányait igen, de a foglalkozásokhoz és munkahelyeikhez semmi közük. Pimasz vagyok, vélekedtek, de belenyugodtak. Most én kérdezek: maguk már régen tudják, hogy "nincs itt semmi". Mire jó mindez? Mégis egy komoly diplomás, mondták, állásom is volt, csak úgy nekimegy minden nélkül a világnak?
Szal egy normális ország odafigyel. Nem ereszt át tízezreket, akik a bokrokon keresztül bújkálnak be, és irataik sincsenek. Egy normális Európa se... Sajnos biztos, hogy baj lesz ebből. Csak azt lehet remélni, hogy nem Magyarországon.
@Krizsa: nyilván nem.
arámul beszélt, de héberül miért beszélt volna? nem volt zsidó.
Géki 93-hoz: "Maalulában, ahol a mai napig Jézus nyelvét beszélték, tűzzel-vassal kényszerítették az iszlám felvételére a keresztényeket."
Szóval mit tekint az érsek J. nyelvének?
Az arámot, amit ma már kevesen beszélnek, de ma sem kihalt nyelv. (Izrael nemrég ismerte el az arámot is a héber és az arab mellett az állam egyik nyelvének.)
Az arámnak nagyon sok tájszólása volt (hatalmas területen volt közlekedőnyelv) és annyira hasonlít a héberhez, mint annak egy tájszólása. Csakhogy más - ősi - betűkkel írják! Ezért a hasonlóság csak akkor nyilvánvaló, ha az arám szöveget héber betűkre írjuk át. S mindkettő a sumér-korabeli akkád leszármazottja.
Jézus (feltéve, hogy a történetét nemcsak az egyik megfeszített - a sokszáz közül - legendájából nem utólag alkották meg)
- nyilván arámul és héberül is beszélt... s talán még görögül.
Csakhogy világosabb legyen, hogy mi a tét.
Az otthonából több ezer társával együtt elűzött Amel Shamon Nona, moszuli káld érsek, valamint Arthur Serratelli püspök megrázó üzenettel fordult a nyugati világhoz „A szenvedésünk az európai és nyugati kereszténység sorsának az előszele” – nyilatkozta még augusztusban az olasz Corriere della Sera-nak Amel Shamon Nona, moszuli káld érsek, akinek az Iszlám Állam terrorszervezet verte szét közösségét Irakban. Az Iszlám Állam brutális eszközökkel megsemmisítette az egyik legősibb keresztény közösséget Irakban. Maalulában, ahol a mai napig Jézus nyelvét beszélték, tűzzel-vassal kényszerítették az iszlám felvételére a keresztényeket. Karakosban gyerekeket fejeztek le, és akinek a fejét nem póznára tűzték, azt élve temettek el.
„Próbáljanak megérteni engem. Az önök liberális és demokratikus elvei egy fabatkát sem érnek itt. Meg kell érteniük a közel-keleti realitást, mert egyre több muszlimot engednek be országaikba. Önök is veszélyben vannak. Erős és bátor lépésekre van szükség, még ha azok ellentmondanak az elveiknek, akkor is. Azt hiszik, hogy minden ember egyenlő. De ez nem igaz: az iszlám nem vallja ezt. Az önök értékeik nem a muszlimok értékei. Ha ezt nem értik meg elég hamar, önök annak az ellenségnek lesznek az áldozatai, akit önök engedtek be az otthonukba” – fogalmazott üzenetében a káld érsek.
www.catholicnewsagency.com/column/atroci...-of-christians-2984/
Végülis, mivel nem láttok megoldást, leragadtatok a hülye angol szónál, hogy a középkori poloskák szóhasználatától kezdve mit jelentett a "migráns" - a 2o15-ös magyar fejekben kóválygó szóhasználatig.
Ma nem királyok és császárok vannak. Ma a világgazdaságnak vannak császárai, akik a fővesztésben és a nyomorgatásban már némileg korlátozzák önmagukat. Mert ha igen, akkor sem sajátkezűleg csinálják. (Ilyen szaros munkát miért csinálnának önmaguk, mikor vannak "embercsempész" szolgáik is?).
Meg már nem is a megölés, kínzás a fő céljuk, hanem a kifosztás. Csak most másképp hívjuk: tőkekoncentrálás.
A mai császároknak sem nemzetiségük, sem vallásuk nincs. A lellkismeretet pedig az átlagembernél sincs sok értelme keresgélni, az csak egy mitológikus (képzelt, reménybeli) fogalom.
Mert mindenki a saját (és esetleg még a családja) (és esetleg még a baráti köre) (és esetleg még a népe) - de mindezeket is önvédelemből - érdekeit tartja szem előtt.
És ez a NORMÁLIS, észszerű viselkedés - ez a HELYES.
Tehát ha szűklátókörű vagy, akkor mindenesetre védd a saját érdekeidet. Ha belátod, hogy a családodat is érdemes, mert attól Te is védettebb leszel, meg jövőd (leszármazottaid) is lesznek általa, akkor azt is óvjad. Ha még több eszed van és úgy gondolod, hogy azt a területet, azokat a már kialakult jogi garanciákat és azt a népet is érdemes védeni, amelyikhez tartozol, akkor védd azt is.
Miért? Azért, mert mindez TÉGED is még jobban fog védeni.
Ezzel tudod mérsékelni a világgazdaság császárainkak azt a soha nem szűnő törekvését, hogy DOLGOZTASSON (mert csak a szellemi és fizikai munka termel értéket) - létminimumon tartson és minden egyébből KIFOSSZON.
@GéKI: Attól tartok itt egy pici félreértés van, de lehet, hogy én nem fejeztem ki magam elég világosan. Én pont arról beszéltem, hogy a migránst úgy értelmezték, hogy NEM menekült, máshonnan áttelepülő.
Lásd az alant már linkelt BBC-cikket: „"Migrant used to have quite a neutral connotation," explains Alexander Betts, director of the Refugee Studies Centre at Oxford University. "It says nothing about their entitlement to cross that border or whether they should be." But some people believe that the word has recently developed a sour note. It is being used to mean "not a refugee", argues Betts.”
Körülbelüli fordítás: " A migráns szó korábban semleges kifejezés volt" - magyarázza Betts Sándor, az Oxfordi Egyetem Menekültügyi Tanulmányok Intézetének igazgatója. "Semmit nem árult el arról, hogy a megnevezett jogosan lépte-e át a határt." De néhányan úgy hiszik, hogy mára ez a szó egy keserű jelentésárnyalattal gazdagodott. Amikor ezt használják, arra céloznak, hogy az illető valójában "NEM menekült" - érvelt Betts.
@Irgun Baklav:
„Na, ez viszont már biztosan ellentmond a korábbi nyelvszokásnak”
Tisztelt kommentező társam!
Őszintén bevallom, hogy ez az eshetőség, amelyet ÖN felvetett számomra egyszerűen fel sem merült. Hogy valaki úgy értelmezze a „migráns” kifejezést, mint egyértelműen „menekült” – ez ugyan egy matematikailag lehetséges változat, de a fenti cikk értelmében ez egyszerűen lehetetlen.
Ezek az emberek nem kívánnak, oly „pórias”- helyen letelepedni, mint Magyarország – Lengyelország - Csehország - Szlovákia… nekik a „világ legjobbig helye” –jár. Ők nem „kérnek” – hanem „követelik és elvárják” azt a bánásmódot, amit mi sajnos, legtöbbször, még a magunk állampolgárainak sem tudunk megadni.