Rossz szomszédság sváb–bajor átok?
Bár a magyarországi németeket gyakran szokás egyszerűen sváboknak hívni, pedig nem mindannyian azok – sőt, akár az egy településen élő magyarországi németek is beszélhetnek egészen különböző változatokat. Házi szakértőnk egy olvasói kérdés nyomán kénytelen volt beleásni magát a német nyelvjárástanba.
Tamás a Facebookról németül tette fel a kérdését, ezért az eredetit idézem, utána pedig a fordítását:
Gestern gesehen in Pilisvörösvár (deutsch: Werischwar), einer Kleinstadt unweit von Budapest mit einem hohen Anteil deutschstämmiger Einwohner (Donauschwaben). Ob der Buchstabe å zur schwäbischen Rechtschreibung gehört?Tegnap láttam ezt Pilisvörösváron (németül: Werischwar), egy Budapest környéki kisvárosban, amelyiknek nagy számú német származású lakosa van (dunai svábok). Vajon az å betű a sváb helyesírás része?
Először is, a rend kedvéért: Vörösváron nemcsak svábok, hanem bajorok is laknak. Általában a magyarországi németekre könnyen rámondják az emberek, hogy svábok, pedig rengeteg más felmenőkkel rendelkező német származású ember él Magyarországon. Ezek többsége frank, és kisebb létszámban bajorok is vannak. Vörösváron véletlenül elég jelentős a bajor származású lakosság, és köztudomású, hogy időről időre feszültségek is voltak a sváb és a bajor származású lakosság között.
(Forrás: Facebook)
Ezért a válaszom két részből áll. Egyrészt Tamás helyesen gyanítja, hogy a hagyomány szerint az å betűt szokták használni a sváb nyelvváltozat átírásakor a magyar [a] hanghoz igen hasonló hang jelölésére. Sőt, nemcsak a svábnak, hanem más német nyelvváltozatoknak a hasonló hangját is ugyanígy jelölik. És itt jön a bökkenő: a sváb nyelvváltozatokban ugyanis a standard német (úgynevezett Hochdeutsch) [au] hangnak vagy [au], vagy [ou] felel meg. Tehát Pilisvörösváron a Fő utca standard német neve, a Hauptstraße sváb kiejtéssel, illetve átírással Houptstråse vagy Hauptstråse lenne. Csakhogy nem ez szerepel a vörösvári táblán, hanem az, hogy Hååptstroosn. Ez pedig, amennyire tudom (bár ez egyáltalán nem a szakterületem), nem lehet sváb, hanem leginkább valamilyen bajor nyelvváltozat. Nyugati bajorra gyanakszom, de azt javaslom, hogy aki részletesebben érdeklődik a kérdés iránt, az forduljon szakértőhöz.
Úgy látszik tehát, hogy a hagyományos vörösvári sváb–bajor vetélkedés eredményeként az utcanevek dolgában a bajorok győztek.
@cikk: "És itt jön a bökkenő: a sváb nyelvváltozatokban ugyanis a standard német (úgynevezett Hochdeutsch) ......."
Azert itt szerintem a Standarddeutsch szerencsesebb lenne, amellett hogy szabatosabb, meg legalabb ket okbol. Egyreszt a felnemetnek masik jelentese is van (nemet nyelvek egy csoportja, melyek a masodik german hangeltolodasban erintettek - ilyen ertelemben a sztenderd nemet, a bajor, stb. is Hochdeutsch), ezert felreertheto. Masreszt hasznaljak az alnemetl (melyben az al- termeszetesen csak foldrajzi ertelemben al.) hatranyos megkulonboztetesere is, abban az ertelemben, hogy al-, tehat ertektelenebb.
Na persze nem gondolom, hogy a nyelvesz szakerto ezt ne tudna, neki ezzel nem mondok ujat, de talan lehet olvaso akiben felreertest okoz, ezert talan szerencsesebb lenne atirni.
@Fejes László (nyest.hu): Igen, de ez a cikk is megerősíti HOGATT megjegyzését (részben ezért is idéztem be), hogy a magyarországi nyelvhasználatban a <sváb> nem etnikai, hanem településtörténeti kategória: az egységes elnevezés dacára a helyi nyelvjárás-kiegyenlítődés változatos eredménnyel járt. A német Wikipedia <Donauschwaben> (dunai svábok) szócikke is elmélázik azon, hogy a bajor dialektust beszélőket tulajdonképpen <Donaubayern>-nek (dunai bajorok) kellene nevezni, az összefoglaló elnevezésnek pedig a <Donaudeutsche>-nek (dunai németek)
[1] de.wikipedia.org/wiki/Donauschwaben
@LvT: Érdekes ellentmondás:
„az egykori német elnevezésű utcákban német, illetve sváb feliratú utca-névtáblákat helyeztet el”
majd
„Dr. Müller Márta, az OKSB külsős tagja a Sváb törzsasztal tagjainak segítségével elkészítette az összegyűjtött közterületek egykori nevének mai német köznyelvi megfelelőit, ill. tájnyelvi bajor kiejtés szerinti leírását.”
A sváb itt valószínűleg egyszerűen ’magyatrországi német nemzetiségi’-nek értendő...
vorosvariujsag.pilisvorosvar.hu/2009/julius/6.php
@HOGATT: Köszönöm a kiegészítést!
A "sváb" kifejezés legtöbbször nem azt jelölte, hogy milyen népcsoporthoz tartozó németekről volt szó, hanem hogy időben mikor érkezetek az országba (az egyik ilyen klasszikus megkülönböztetés, hogy a középkorban érkezők a szászok, a XVIII. században, Mária Terézia által betelepítettek a svábok). Aztán még ott vannak a zipszerek, a poncihterek, a heáncok, meg az erdélyi landlerek.
Magam is poncihter családból származom, a családtörténetben jól látszik, hogy a Német-római Császárság különböző területeiről érkezők nyelvileg asszimilálódtak és a Sopronban használatos kelet-bajor (ostbairisch) dialektust sajátították el.