Különleges német nyelvjárás a Börzsönyben
Mára alig néhányan beszélik Nagybörzsöny középkori eredetű német nyelvjárását. A nagybörzsönyi német tájszavakat az utolsó utáni pillanatban, többéves kutatómunka során gyűjtötte fel Márkus Éva, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Karának docense.
A nyelvjárás-kutatók már a 19. századtól kezdve számon tartották a börzsönyi zsákfalut, mint az egyetlent Magyarországon, amelyben még török kor előtti Magyarországra került nyelvjárást beszélnek. A nyelvjárás egy középkori bajor kitelepítésből származik, hasonlóval világszerte is mindössze néhány helyen, így az olaszországi Trento környékén, 1941 előtt a szlovéniai Kočevskóban ([kocsefszko], németül Gottschee [gotsé]), illetve 1945 előtt a morvaországi Vyškovban ([viskov], németül Wischau [visau]) találkozhattunk.
A nyelvjárás gyűjtése 2009-ben kezdődött, a kutatás befejezését az „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE” kutatóegyetemi projekt támogatta. Márkus Éva az összegző monográfiát habilitációs dolgozatként nyújtotta be a Bölcsészettudományi Karon. A terepmunka során a kutató olyan 70 és 80 év közöttiekkel beszélgetett, akik már nem adják tovább a nyelvjárást, amely így néhány évtizeden belül eltűnhet. A nyolcvanas években is végeztek vizsgálatokat a faluban, így a mostani adatokkal összehasonlítva nyilvánvalóvá vált, hogy az akkor még lekérdezhető szavak egy része mára kikopott az adatközlők emlékezetéből.
Az archaikus nyelvjárás a mai irodalmi némettől jelentősen eltér. A legyűjtött nyelvi anyag alapján a gyűjtő leírta a nagybörzsönyi nyelvjárás hangtanát, alaktanát és mondattanát, a jövőben pedig nemzetiségi iskolák számára oktatási anyagot készítene, illetve szótárt is összeállítana.
Az Európai Unió számára kiemelten fontosak a kisközösségek, a lokális kultúrák és a kis nyelvek megőrzése, de legalábbis dokumentálása céljából. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
@Mackósajt: Tirolnak ez a keleti része a Dráva felső völgye, azaz földrajzilag inkább Karintia folytatása (míg Tirol többi részétől hegyek választják el). Az lenne a meglepő, ha nem jutottak volna el oda a karintiai szlávok, mert megálltak volna az évszázadokkal később kijelölt tartományi határon... :)
De most nézegettem egy térképet a szláv nyelvek VII. századi elterjedtségéről, és abban még Regensburg és Bamberg környékét is szláv területként tüntetik fel. Az említett "echtebajor" Oberpfalz is félig szláv... legalábbis állítólag. (Én nem tudok ilyen szép korrekt tudományos cikket linkelni. Úgyhogy ez nem is olyan hiteles infó, mint a te tirolid.)
@nudniq: Tirol keleti részét elérték a szlávok a genetikai és földrajzi név elemzések egybehangzó tanúsága szerint (de a mai népesség fő őse valóban bajor lehetett).
journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0041885
@nudniq: ja, a vorarlbergiek meg még csak nem is bajorok, hanem svábok (alemannok).
(A vorarlbergi osztrákok tuti nem szlávokból lettek német nyelvűek.)
@wossamichl: "nem úgy, mint a többi osztrák, akik nyelvcsere útján lettek szlávból német ajkúak"
Hát, azt (laikus előismereteim alapján) elhiszem,h a karintiaiak meg a stájerek felmenői szláv nyelvet beszéltek. (Vagyis inkább azt hiszem el, hogy a felmenőik jelentős része szláv (karantán? szlovén?) nyelvű volt, de azért biztosan érkeztek közéjük eredetileg is bajor nyelvű bevándorlók is. Akiktől aztán átvehették a bajor nyelvet a nyelvcsere során.) Még az alsó-ausztriaiak őseiről is elhiszem ugyanezt. (Bár, úgy rémlik, hogy ezeket a határvidékeket a mi magyar őseink eléggé módszeresen elnéptelenítették,h legyen jó kis lakatlan gyepűjük. És miután a magyarok elveszítették ezt a vidéket, akkor újratelepült, immár bajorokkal. De persze nem vagyok történész, ez csak műkedvelő olvasmányaimból rémlik.)
Viszont a tiroliak, a salzburgiak és a felső-ausztriaiak esetében nekem gyanús, hogy sokkal több volt az őseik között az eleve bajor nyelvű. Bár sem nyelvész, sem történész nem vagyok, így ezeket a hiedelmeimet egy szakember biztosan le tudná rombolni.
Érdekes, a legelső bajor "nyelvszakadás" a honfoglalást megelőzően 200 évvel ment végbe a mai Mittel- und Südburgenland területén és Wein- und Waldviertelben. A frankok által elűzött Oberpfalz-i ősbajorok
leszármazottjai ők, nem úgy, mint a többi osztrák, akik nyelvcsere útján lettek szlávból német ajkúak. Ezeket az Oberpfalz-i ősbajorokat nevezik ma hienceknek. Nyelvjárásukat a bajor legközelebbi rokonának tartják, amivel több nyelvész is egyetért. A magszokott bajor "ua" diftongus helyett "ui" diftongust ejtenek. Magyarországon Ágfalva, Bánfalva, Görbehalomtelep, Brennbergbánya, Hermes, Kiszsidány, Vaskeresztes, Pornóapáti, Nemesmedves, Rönök, Jakabháza és Rábafüzes településeken élnek. Ezek közül egyedül Brennbergbánya nevű soproni településrészen beszélnek "ue" diftongussal.
@bloggerman77: „Akkor a nagybörzsönyi német dialektus tulajdonképpen egy középfelnémet szubdialektus? Ami érdekes, mert a középfelnémet a 1500 óta kihaltnak tekintett nyelv...”
Sajnos ebben a kérdésben eléggé keverednek a terminusok.
A középfelnémet elnevezésben a „közép-” eleve egy korszakra utal, ezért ma nem lehet dialektusa. Attól még hogy a többi felnémet dialektustól a középfelnémet korában különült el, nem nevezhető középfelnémet dialektusnak, ahogyan a csángó sem nevezhető középmagyar dialektusnak, bár a középmagyar korban vált el a többi magyar nyelvjárástól.
A középfelnémet nem kihalt, hanem „továbblépett”. Abban az értelemben halt csak ki, ahogy a latin kihalt: a mai állapotait már nem nevezzük latinnak (ill. középfelnémetnek).
Az, hogy „rossz német”, nem jelenti feltétlenül, hogy nagyon különböző. Elég arra gondolni, hogy hányan beszélnek ma „rossz magyar”-ról...
Utánaolvastam, ezeknek a németeknek az őseit az Árpád-korban, vagy a korai Anjou-korban telepítették be.
Akkor a nagybörzsönyi német dialektus tulajdonképpen egy középfelnémet szubdialektus? Ami érdekes, mert a középfelnémet a 1500 óta kihaltnak tekintett nyelv...
Az itteni nyelv eléggé markánsan elüthetett a standard újfelnémettől, mert a község leírásában a 19. században az itteni németet "rossz német"-nek nevezték...
Most akkor hogy kell nyelvjárást gyűjteni: fel vagy le? Felgyűjt vagy legyűjt? Mindkettő iszonyatosan hangzik. Nincs itt egy nyelvművelő, hogy az ilyeneket kigyomlálja? Lehetne pl. begyűjt, kigyűjt, összegyűjt, szétgyűjt, vagy akármi, csak nem fel meg le.
@doncsecz: Mi ilyen jók vagyunk. :)
@Fejes László (nyest.hu): A cikket nem olvastam el, a bevezetőt. Nem is gondoltam, hogy benne van.
@doncsecz: Amint az a cikkben szerepel...
Szlovéniában, a Kočevskóban is beszéltek valaha egy rendkívül érdekes az ausztro-bajor nyelvjáráscsoporthoz tartozó német nyelvjárást. Az ottani alpesi régiónak szokatlan földrajzi viszonyai vannak, ezért volt a nyelvjárás is sajátos, amelyre a helyi szlovén nyelvjárások hatottak, de a kočevskói német nyelvjárás is hatással volt a szlovén nyelvjárásokra és ez még ma is érződik ott. Amarra sem beszélik túl sokan, legtöbbjüket innen is kideportálták a háború után.