Tündérvölgyi: nyelv vagy dialektus?
A nyelvjárások Svédországban sem kerülhetik el sorsukat. A tévé és rádió, valamint a svéd nyelvű közoktatás a kisebb nyelvjárások vesztét okozzák. Hacsak nem lépnek működésbe a nyelvészek és a nyelvi aktivisták.
Arra a kérdésre, hogy két nyelvjárás mikortól tekinthető két különálló nyelvnek, nem könnyű válaszolni. Vitatkoznak is erről Kínától kezdve Oroszországon keresztül Olaszországig mindenütt. A távoli észak sem maradhat ki a polémiákból. Egyes nyelvészek úgy vélik, hogy a Közép-Svédország nyugati szélén, Dalarnában beszélt, angolul Elfdalian néven ismert dialektus önálló nyelv, írja a Medieval Histories oldal. Ráadásul a nyelv neve mintha ’tündérvölgyi’ jelentésű lenne! Lehet, hogy innen származnak Tolkien tündéi?
Tündérvölgyi?
A svéd älv az óészaki elfr szóból származik, melynek protogermán előzménye *albī ’folyó’ lehetett. Ezzel szemben az angol elf előzménye a proto-germán *albiz ’manó, gonosz törpe’ volt.
Az övdali – helyi nyelven Övdalsk vagy (Öv)dalską, svédül Älvdalska vagy Älvdalsmål, angolul Elfdalian – nyelv neve valóban összetett szó. S bár az angol elf jelentése tényleg ’manó’, a norvég határszélen beszélt nyelv nevében a svéd älv ’folyó’ és dal ’völgy’ szavakat ismerhetjük fel. Tehát egyszerűen ’folyóvölgyi’, nem pedig ’tündérvölgyi’ a nyelv.
Ám azt a hegyekkel, tavakkal és sűrű erdőkkel körbevett területet, ahol ezt a nyelvet beszélik, évszázadokon keresztül csak a Dalälven nevű folyón lehetett megközelíteni, egy közel 100 km-es utazással. Így bár az övdali nem tündérvölgyi, a Tolkien regényeiben szereplő varázslatos vidék nagyban emlékeztet a valós svéd Älvdalen területre.
(Forrás: Wikimedia Commons / Per Erik Strandberg / CC BY-SA 2.5)
Harc az önálló státuszért
Svédországban nem először merül fel, hogy amit eddig nyelvjárásnak tekintettek, mostantól önálló nyelvként kezeljék. A dánhoz közel álló skånei dialektusról folyt vita például nemrégiben. Most pedig az övdalival kapcsolatban vetették fel a nyelvészek, hogy önálló nyelvnek kellene kezelni. Az övdalit csupán néhány ezren beszélik. A Wikipédia vonatkozó svéd nyelvű oldala 3000-re, az angol változat 2000-re, a cikkünk forrásául szolgáló cikkek egyike 2500-ra, a másika pedig 3000 és 5000 közé teszi a beszélők számát. Miért akarnak új státuszt adni a nyelvnek?
Az övdali tüzetesebb vizsgálata bebizonyította, hogy a meglehetősen elszigetelt országrészben beszélt nyelv nagyon sokat megőrzött az óészaki nyelv sajátosságai közül. Ezek közé tartozik például az orrhangú (nazális) magánhangzók jelenléte. Az ilyen hangok gyakoriak a franciában, de a mai északi nyelvekben nem használják őket. Az óészaki nyelv egyetlen Izlandon talált rúnaírásos nyelvemléke utalt eddig csak arra, hogy ilyen hangzók lehettek az óészakiban. Ám az övdaliban állítólag ugyanazokban a szavakban van orrhangú magánhangzó, mint amik a nyelvemléken szerepelnek. Szókincse alapján pedig a nyelvészek szerint az övdali sokkal inkább rokonítható az izlandival, mint a svéddel vagy a dánnal. Az övdalit a svéd beszélők nem értik meg. Sokan ezért is szeretnék, ha a nyelvet önállónak ismernék el.
(Forrás: Wikimedia Commons / Stefan Grünig / GNU-FDL 1.2)
A germán rúnaírást az övdali lejegyzésére használták legtovább. A legfrissebb rúnaírásos dokumentum 1900-ból való.
A helyi lakosokból alakult Ulum Dalska Egyesület rengeteget tesz az övdali megmentéséért és felvirágoztatásáért. 2004-ben például önálló írást fejlesztettek ki az övdali számára, amiben a svéd lejegyzésére használt betűk mellett külön jelek vannak az orrhangú magánhangzók (Ąą, Ęę, Įį, Ųų, Y̨y̨, and Ą̊ą̊) számára. Ezeken a betűkön az ogonek nevű mellékjel látható, melyet több nyelvben használnak az orrhangúság jelölésére, például a lengyelben ( ą,– ę). Emellett az övdaliban külön jel van az angol father szó középső hangjához hasonlító mássalhangzó számára (Ðð). Ez a betű az eth, melyet megtalálunk a ma használt ábécék közül az izlandiban és a feröeriben is. A középkorban még Skandinávia-szerte használták, és jelen volt az óangol és középangol ábécében is. A father szó középső hangját pedig a nemzetközi fonetikai ábécében (IPA) a kis eth-tel jelölik.
(Forrás: Wikimedia Commons / Dagjoh / CC 3.0)
A nyelv megőrzése szempontjából az írás mellett kulcsfontosságú az oktatás. A 18. század közepéig a nyelv élt és virult. Ekkor vezették be a közoktatást, s ezzel együtt a svéd oktatását. A 20. században a tömegkommunikációs eszközök megjelenése, és az övdali beszélők megbélyegzése a beszélők számának csökkenéséhez vezetett. Az övdali nyelvért harcolók most azt is elérték, hogy 2015 szeptemberétől övdali csoportfoglalkozások is lesznek az óvodában. A nyelvoktatás iskolai kiterjesztéséhez azonban pénz kell. Ha a nyelv önálló státuszt kapna, az iskolák pályázni tudnának kisebbségi nyelvhasználatot támogató programokra is.
Manapság a 15 év alatti generációban csupán hatvanan beszélnek folyékonyan övdaliul. Ha kisebbségi nyelvként oktathatnák az övdalit, az segítene megmenteni az óészaki nyelv számos jellegzetességét őrző nyelvet. Ehhez azonban az kell, hogy az övdali önálló nyelvi státuszt kapjon.
Források, olvasnivalók
Is Elfdalian an Ancient Norse Dialect? Or language?
Guus Kroonen: Fight on to preserve Elfdalian, Sweden’s lost forest language
Fodor István (szerk.) A világ nyelvei
Guus Kroonen: On the origins of Elfdalian nasal vowels from the perspective of diachronic dialectolgy and Germanic etymology
Piotr Garbacz – Janne Bondi Johannessen: Övdalian from 1909 to 2009