Svéd döbbenet: szakadár nyelv született
Dél-Svédország most már soha nem lesz a régi. Az UNESCO ugyanis úgy döntött, hogy a félsziget legdélibb csúcsán található megye, Skåne – eddigi – nyelvjárása mostantól veszélyeztetett nyelv.
A Svédország legdélibb megyéjét, Skånét [szkóne] mostantól nem csak a tömegeket megosztó ízű röviditalról, a Skåne Akvavitről ismerik majd a világban. Legalábbis az UNESCO szerint, aki az idén összeállított jegyzékébe felvette a skånei dialektust, mint veszélyeztetett nyelvet. Az esemény súlyára jellemző, hogy néhány helyi (értsd: skånei) nacionalista (mert ilyen is van) lapot leszámítva senki sem figyelt fel arra, hogy Svédország – joggal – veszélyeztetettnek tartott nyelvei, a pitei, umei, lulei, északi és déli számi nyelvek mellé felzárkózott a skånei is, mint bajban lévő nyelv.
Nyelvészek szerint persze a skånei nem más, mint egy dialektus – annak ellenére, hogy a megye nacionalistái dél-svéd dialektus helyett következetesen ódán nyelvként határozzák meg azt, amit beszélnek.
A híres svéd orvos-író, Per Christian Jersild egy alkalommal azt találta mondani a skånei nyelvjárásról avagy nyelvről, hogy az annyira ronda, hogy amennyiben valaki ezt használja, azt illene szinkronizálni. A beszélőinek pedig azt tanácsolta, igyekezzenek mielőbb megszabadulni tőle – írja a thelocal.se. Ezzel nem ért egyet Ulf Teleman, a svéd Északi Nyelvek Intézetének professor emeritusa, aki szerint a skånei és más dialektusok megőrzése fontos feladat, mivel az ember identitásának fontos része, hogy hogyan beszél. Ugyanakkor maga is osztja azt a véleményt, mely szerint a skånei nem nyelv: nem rendelkezik írásos formával, továbbá egész egyszerűen nem különböztethető meg számottevően a svéd nyelvtől.
Carl-Einar Lundbladh, a lundi Dialektus és Földrajzinév Archívum (Dialekt- och ortnamnsarkivet) vezetője – aki a nyesttől értesült először a meglepő hírről – hangsúlyozta, nem született még olyan tanulmány, ami a skånei nyelv létezését bármilyen módszerrel is alátámasztaná.
A Skåne Jövöje Alapítvány (Stiftelsen Skånsk Framtid) tagjai ugyanakkor örömmel fogadták az UNESCO döntését. Ők szívesen továbblépnének, azt szeretnék, hogy az UNESCO a védett kisebbségi nyelvek listájára is felvenné a skåneit. Ebben támogatja őket az UNPO, azaz a Képviselet Nélküli Nemzetek és Népek Szervezete, amely üdvözölte a döntést.
A budapesti ELTE Skandinavisztika tanszékén egyelőre nem találtunk olyat, aki érdemben tudta volna kommentálni az eseményeket. Így hát nem kizárt, hogy Skåne akvavitostul szakad majd ki a svéd nemzettestből olyan etnikai földindulást generálva, hogy olyat még a szlovák-magyar viszonyban sem képzelnénk el. Nem kizárt persze, de nem is igazán valószínű.