Olvasónk hasznos és régies hangzású szófordulatokkal szeretné finomítani beszédét. Vajon milyen könyveket ajánlhatunk neki? Egyáltalán nem olyanokat, mint amilyenekre ő gondol.

Olvasói kérdést kaptunk: fogas, de nem igazán fogós – mindenesetre harapni igyekszik. Házi szakértőnkön azonban nem könnyű kifogni: fogja magát, illetve a megfelelő szótárt, és szembenéz a tényekkel. Reméljük, olvasóink is értékelni fogják a tanulság...

Közmondás vagy majdnem-mondás? – Kosztolányi példái alapján megtudhatjuk, mik azok a majdnem-mondások, és hogy mire jók és mire nem.

Az eszperantót gyakran érik olyan kritikák, hogy mesterséges nyelv lévén nincs is saját, a természetes nyelvekkel összevethető, azokhoz hasonlító és hasonlítható frazeológiája. Korábbi cikkeinkben már beszámoltunk arról, hogy Zamenof apja, maga Zamen...

Olvasónk egy sajátos kifejezés eredete után érdeklődik, komoly fejtörést okozva szakértőnknek, akinek nem is sikerül megnyugtatóan kibogozni a szálakat. Lesz szó táncokról, lovakról, ágakról, bogakról...

Olvasónk egyelőre nem kikéri magának, csupán választ kér szakértőnktől a „kikérem magamnak” kifejezés eredetével kapcsolatban. Ezúttal maga Kazinczy Ferenc siet a nyelvész segítségére.

Olvasónk kérdésére szakértőnk könnyen válaszol, ám közben terminológiai hiányosságokat fedez fel. Kiderül, mi mindenre jó a kutya, a fa, az istálló vagy a pitvar, és mi a közös a nyálban, a feleségben és a répában.

Pro captu lectori habent sua fata libelli – az olvasó képességeitől függően a könyveknek is megvan a saját sorsuk, írta Terentianus Maurus a 2. század végén. Úgy tűnik, megállapítása a közmondásokra is érvényes – még Eszperantiában is.

Dolgok és nyelvek ősi és eredeti mivolta – vitatott kérdések ezek, de az szinte biztos, hogy az ezredfordulón Budapesten, egyfajta politikai futószalagon gyártott „dakota” közmondásokhoz képest az eszperantó közmondások gyűjteménye kifejezetten patin...

Február 22-én Péter apostol székfoglalását ünnepli a kereszténység. Ki volt Szent Péter? Miért dobta le a székét a mennyből? Hogyan halt meg és hol vannak a csontjai? És miért hívják Üszögös Szent Péternek? Azt is megtudjuk, mi a különbség a bazilika...

A szólások eredetében nem mindig a nyelvész az igazán illetékes – gyakran inkább a régi, elfeledett szokásokat, életformát kell ismerni ahhoz, hogy megfejtsük őket. A nyelvész viszont tudja, hogyan változhat a nyelv.

Mi történik azzal, akit szájbarúg a teve, vagy aki elküldi két borját a legelőre? Mit csinál, aki húst akaszt a kutya nyakába, vagy épp kancát fejni indul? Milyen lehet egy nyúl szarvakkal, miért kellene fagyott trágyával leütni a kakukkot, vagy mily...

A „szörnyet hal” kifejezésben a „szörnyet” eredetileg azt jelentette: ’szörnyűt, szörnyen’. De mit jelent ma a kifejezés? Szakértőnk cikkében még egy szörnyűségről lesz szó: a helyesírásról.

Miért akasztaná valaki a saját fejét a nyeregszíjára, vagy mi történik azzal, akinek ráülnek a lábára? Van-e különbség rövid kezűek és hosszú kezűek között? Hol rejtőzhet a szeretet a testben, ha nem a megszokott helyén, a szívben? Vajon a fejünkben ...

Ha a közhelyekkel az a baj, hogy elcsépeltek, miért fogadják sokan ellenségesen az éppen divatba jövő közhelyeket? Házi szakértőnk ezek sorsáról elmélkedik, bár jósolni alapból is nehéz, hát még a jövőt!

Mostanában bizonyára már azoknak is herótjuk van a kánikulától, akik egész évben a strandidőre vártak. De mijük is van tulajdonképpen? Mit jelent az, hogy herót? És mit jelent az, hogy valami jelent valamit? A cikkben felbukkan Horn Gyula, az ördög é...

A szokatlan meleg házi szakértőnket is könnyelműségre csábítja! Miután egy olvasói kérdésre nem találja a választ a szakirodalomban, maga kezd etimológiát farigcsálni! De vajon délibábosat-e?

A szólásokra éppen az a jellemző, hogy nem szó szerint értelmezzük őket. Érdemes tehát matematikai elemzésnek alávetni őket? Csakis akkor, ha be akarjuk bizonyítani, hogy használóik egytől egyig (vagy öttől ötig?) tökkelütöttek.

Mi történik azzal, aki vagy ami az ebek harmincadjára jut? Honnan ered a szólás, és honnan nem? És mit mondanak nekünk ezzel kapcsolatban a szlovákok az interneten?

Napok óta riogatnak minket a meteorológusok, hogy jön az igazi ítéletidő. Ha eddig megkímélt minket a tél, hát mostantól nem fog. Rákapcsol az igazi fagyos, cidrizős idő. Nem árt felkészülni a szélsőséges időjárásra – nyelvileg is.

Amikor valaki úgy csinál valamit, hogy mások lehetőleg ne vegyék észre, azt mondjuk: suttyomban tette. De mi az a suttyom? Nem titok!

Furcsa hatással van szervezetünkre az időjárás: ki gondolta volna, hogy a nagy meleg még a szavak eredete iránti érdeklődésünket is felkeltheti? Olvasónk kérdésére szakértőnk olyan frappánsan válaszolt, hogy nem csak a rekkenő szó eredetén gondolkozh...

Egyes igéinket bizonyos jelentéseikben tárgyasan ragozzuk, pedig ezekben a jelentéseikben sosem kaphatnak tárgyat. Olvasónk egy ilyen kifejezés eredetére kérdez rá, szakértőnk pedig legjobb tudása szerint igyekszik válaszolni. Nincs könnyű dolga: a s...

Bár a szótárak – legalábbis az igényesebb kiadóknál – igen nagy körültekintéssel készülnek, előfordul, hogy véletlenül vagy egy tréfa következtében hamis, félrevezető információk kerülnek beléjük. A szándékos tréfák persze érdekesebbek, de időnként a...

Ha valami annyira elromlik, hogy javíthatatlanná válik, azt mondjuk: tönkremegy. De miféle tönkre?

Cikkünkből kiderül, hogy etimológiai kérdésekben nem szabad elhamarkodottan ítélni: mai tudásunk alapján nem biztos, hogy pusztán logikával kitalálhatjuk a szólások eredetét. Kiderül az is, hogy az igen hasonló hangzású és jelentésű szavak is lehetne...