Hidegen hagy minket az időjárás?
Napok óta riogatnak minket a meteorológusok, hogy jön az igazi ítéletidő. Ha eddig megkímélt minket a tél, hát mostantól nem fog. Rákapcsol az igazi fagyos, cidrizős idő. Nem árt felkészülni a szélsőséges időjárásra – nyelvileg is.
Hogyha hetekre beáll a fagy, lesz miről beszélnünk, amíg kitavaszodik. De nem kockáztathatjuk a szóismétléseket, ezért összegyűjtöttük az olyan kifejezéseket, amelyek a hideggel kapcsolatosak. Általában jót jelent a hideg vagy rosszat? Egyelőre fázunk eldönteni ezt a kérdést.
Először is lássuk azokat a kifejezéseket, amelyekben a hideg szó „a szó szoros értelmében” szerepel! Ha fokozni vagy képszerűvé akarjuk tenni a hideget, mondhatjuk, hogy kutya hideg van. (Ez a kifejezés minden bizonnyal a kurva hideg szerkezetnek az eufemikus változata.) Ha valami nagyon hideg, akkor azt szoktuk mondani, hogy jéghideg, vagy hasonlattal élve: hideg, mint a jég. Ha művelt társaságban vagyunk, inkább mondjuk azt, hogy farkasordító vagy dermesztő hideg van, esetleg azt, hogy foga van a hidegnek. És ha még mindig nem fagytunk jégkockává, és van még kedvünk fecsegni az időjárásról, akkor mondhatjuk, hogy fogcsikorgató hideg van. Ezek a kifejezések elég unalmasak, nyelvünk nincs kellőképpen felkészülve a szélsőséges időjárásra. Ha azonban fel akarjuk dobni a társalgást, alkalmazzunk hasonlatot: Olyan hideg van, hogy a macska eltörik a kanyarban.
(Forrás: Wikimedia Commons / Wolf Howard / GNU-FDL 1.2)
Következő lépésben lássuk azokat a kifejezéseket, amelyekkel a hideg szó kiejtése nélkül le tudjuk írni, hogy nincs éppen gatyarohasztó vagy banánérlelő meleg a napokban. A fagyással kapcsolatos kifejezések pont alkalmasak lehetnek. Mondhatjuk például, hogy szétfagytunk, vagy hogy jégkockává fagytunk. Baráti társaságban megengedhetjük magunknak a befagyott a seggünk, belénk fagyott a szar vagy lefagyott a tökünk kifejezést, de ne érjen minket hidegzuhanyként, ha erre trágárnak bélyegeznek minket. De a fentebb már említett műveltebb társaságban mondjuk inkább, hogy megvesz minket az Isten hidege.
(Forrás: Wikimedia Commons / Muu-karhu / CC BY-SA 3.0)
Végül vizsgáljuk meg, hogy a hideget tartalmazó kifejezések inkább pozitív vagy inkább negatív jelentésekkel kapcsolatosak! Ha valakit a hideg lel valamitől vagy valakitől, akkor az illető utálja az adott dolgot, undorodik tőle. Ugyanezt jelenti, ha valakit kiráz a hideg valamitől vagy valakitől. Ha valakinek végig fut a hátán a hideg, az nemcsak azt jelentheti, hogy fázik, hanem azt, hogy iszonyodik, viszolyog valamitől. Ha valakit a hidegre tesznek, akkor börtönbe kerül, elbocsátják vagy éppen megölik (a kifejezést több értelemben is használják). Ha egy ügyet jegelnek, akkor nem foglalkoznak vele. Ezek a kifejezések a fagyott állapot mozdulatlanságára utalnak. Ha hidegen hagy minket valami, akkor nem érdekel, nem érint minket az ügy. Ha például teljesen hidegen hagy minket a fagy, hidegvérrel tartózkodjunk attól, hogy az időjárásról beszélgessünk.
Forrás
Magyar szólástár. Főszerkesztő: Bárdosi Vilmos.
@Noori Sato: a kérdés jogos... mi is feltettük a rendszergazdánknak. Úgy tűnik, kissé összezavarodott a rendszer, bár őszintén szólva, nem egészen értjük, hogyan lehet február ötödikét összekeverni március 15-ével.
De semmi gond, március 15-én majd farsangi fejléccel jelentkezünk!
Elnézést kérünk a hibáért!
Mándoki László szerint a "sokan vannak odakinn" kifejezés szintén azt jelenti, hogy nagyon hideg van. Azt feltételezi, hogy a személyiséggel felövezett hideg valamilyen hiedelemlényként élt a magyarok körében.
ld:
Mándok László 1967 Honfoglalás előtti hitvilágunk emléke egy szólásban. „Sokan vannak odakinn.” Janus Pannonius Múzeum Évkönyve XII. 75–79
@scasc: Természetesen, ha ez nem lenne égyértelmű, lemaradt a ";-)"
@Noori Sato: Ezen már én is gondolkoztam. Vagy a farsang miatt lehet, vagy ez már a politikai _Gleichschaltung_.
De miért van kokárda a logón február 5-én?
Sőt, van még a _fázik vmitől_ 'ódzkodik csinálni, nem akaródzik, fél tőle' jelentésben is.