Hideg van, de nem olyan hideg, mint Jakutföldön
A héten -20 fok alatti hőmérsékletet mértek Erdély egyes településein, és itthon is igen hideg van, de azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy még sokkal hidegebb helyek is léteznek. Vajon kik élnek a világ leghidegebb lakott vidékén, Jakutföldön?
A világ leghidegebb lakott helye nem Skandinávia, nem Kanada, és még csak nem is Alaszka, hanem a Szibériában fekvő Jakutföld. Itt található a valaha leghidegebb hőmérsékletet regisztrált település, Ojmjakon (többször is volt -70 °C), és a leghidegebb százezres lakosú város, Jakutszk is, ahol a decemberi és januári középhőmérséklet -42 °C körül mozog. A hétvégére például -48 fokot jósolnak Jakutszkban. Kik lakják vajon ezt a rendkívül zord időjárású vidéket?
(Forrás: wikimedia ommons / Natxo Rodriguez)
Jakutföld hagyományos lakói a modern időkben, ahogy a névből sejteni lehet, a jakutok. A jakutok egy törökkel rokon nyelvet beszélő nép, akik valószínűleg a 13. században vándoroltak ide a Bajkál-tó környékéről. A török nyelvek első írásos emléke is a nem túl távoli Mongólia területéről származik (Orkhon-völgy, i. sz. 732). Mivel a jakutok más török népektől viszonylag régen elkülönültek, nyelvükben sok a környező szibériai népektől átvett szó. Nemzeti hangszerük a doromb – helyi néven komusz – nemzeti eposzuk pedig az Olonkho, mely több tízezer versszakból állhat, és akár hét éjszakán át tarthat az előadása.
Az oroszok az 1620-as években kezdtek el megtelepedni Jakutföldön, de a jakutok még ma is enyhe többségben vannak az egyébként hatalmas (több mint 3 millió km2), és más néven Szaha Köztársaságként is ismert, területen. A szaha a jakutok saját megnevezése, a jakut nevet talán a korábban a területen élő evenkik adhatták nekik. A mandzsu-tunguz nyelvet beszélő evenkik és nyelvrokonaik, az evenek kis számban még ma is élnek Jakutföldön, bár a jakuttal ellentétben az ő nyelveik erősen veszélyeztetettnek számítanak.
A jakutok ma majdnem félmillióan vannak, és ezzel Szibéria legnagyobb kisebbségének számítanak. Délen állattenyésztéssel (ló, szarvasmarha), kisebb számban északon pedig rénszarvastartással foglalkoznak, és nem halászó-vadászó életet élnek, mint sok más szibériai nép. Az ásványkincsekben gazdag terület sok orosz munkaerőt vonzott az elmúlt másfél évszázadban, de már a Léna nyugati partján fekvő fővárost, Jakutszkot is oroszok alapították 1632-ben. A folyón a mai napig nincsen híd, télen a jegén át közlekednek a teherautók is. A fagyos tél ellenére nyáron meleg is tud lenni, már 30 °C fölötti hőmérsékletet is mértek a környéken.
(Forrás: wikimedia commons)
A zord tél miatt talán nem meglepő, hogy a jakutok az újévet is hagyományosan a nyáron, júniusban ünneplik, többek között az Ohuokhai nevű tánccal. A hideget nem kedvelőket is talán a tavasz és a nyár gondolata segítheti a tél hátralévő részének átvészelésében.
Források:
http://lucy.ukc.ac.uk/EthnoAtlas/Hmar/Cult_dir/Culture.7883
http://www.sakhaopenworld.org/
http://eyakutia.com/tag/yakutsk/
http://www.spri.cam.ac.uk/resources/rfn/sakha.html
Én egyszer Érden találkoztam egy jakuttal (nem vicc :) Budapestre járt egyetemre).Mikor kérdeztem,hogy milyen származású,azt mondta,hogy szaha (akkor még nem tudtam,hogy a jakutok nevezik így magukat),és ez egy szibériai rénszarvastartó nép (bár ő már állítólag városba született és életében nem látott testközelből rénszarvast).