Ismét a nyelvtörténet asztaláról csemegézünk. Szemezgetésünk során egyes kifejezéseknek nézünk a körmére, eközben válogatott ínyencségekre bukkanunk.

Olvasónk a rajzszegről kérdez, de közben nagyon beletenyerel valamibe... De azért nem fogunk a kardunkba dőlni, és nem fogunk senkit fenékbe billenteni.

Egy jotta pont ugyanannyi, mint egy fikarc. Ráadásul mindkét szótőt csak -nyi toldalékos alakban használjuk, és úgy is leggyakrabban tagadott környezetben, és a „sem” szónak kell követnie őket.

A kutyát nagyon szeretjük. Sőt, ha valakit a „kutyuskánk”-nak nevezünk, akkor valószínűleg elég intim viszonyban vagyunk vele. Éppen ezért talán furcsának tűnhet, hogy rengeteg olyan szólásunk, közmondásunk van, amelyekben a kutya negatív színben tűn...

A pénz beszél, a kutya meg ugat, míg a karaván halad. Vajon összekeveredhettek a szólások? Hiszen mindkettő azt jelenti, hogy csak a pénz és a hatalom számít. Legalábbis a kapitalista viszonyokra jellemző felfogás szerint.

Két szomszédos nép, így a magyar és a román között rengeteg nyelvi érintkezés van, amelynek során bármelyik irányban történhet átvétel, tehát csak kultúrtörténeti és vagy nyelvi adatok vizsgálatával lehet eldönteni, hogy pontosan milyen kölcsönzések ...

Mi köze van Magyarországnak a pattanásokhoz, a magyaroknak a szarvasokhoz? Ízelítőt adunk a közép-európai szólásmondásos adok-kapokból.

Olvasónk a „beadja a derekát” kifejezés eredete iránt érdeklődik, házi szakértőnk pedig derekasan helytáll.

Olvasónk kérdése nyomán kiderül, miért is sajnálja házi szakértőnk, hogy annyiféle „ír” alakú szó van a magyarban – az „ér” alakúakról nem is szólva! Lehet, hogy gyökeresen megváltoztatjuk néhány korábbi elképzelését!

A három magyar igazság nem volt, hanem lett! De mi köze ennek Mezopotámiához, a rómaiakhoz, vagy éppen a románokhoz?

Olvasónk azt szeretné tudni, hogy honnan ered a „favicc” szó. Ám nem csak ez a kérdés, hanem az is hogy egyáltalán mi az a favicc. Ennek megválaszolásához viszont azt is tudnunk kell, mi az a vicc...

Olvasónk szerint egyes kifejezések manapság nagyon sok esetben elveszítik eredeti funkciójukat, és inkább afféle kötőszóként szolgálnak. Házi szakértőnk szerint konkrétan ezek az esetek korunkra jellemzőek, de hozzájuk valamilyen szinten hasonló vált...

Mi köze a ma született báránynak a húsvéti áldozathoz? Ki volt az első, aki „mosta kezeit”? Miért nem kap piros tojást az árulkodó Júdás? – Néhány, a húsvéthoz kötődő szólásmondásnak jártunk utána.

Ha azt kérdezzük, hogy jelentheti-e ugyanazt az „eper” és az „alma”, akkor a válasz valószínűleg az lesz, hogy : „ilyen nincs!”. Pedig a helyes válasz: „Igen, ’nincs’”! Mindenre persze nincsen magyarázat...

Házi szakértőnk ismét egyik kedvenc témájáról nyilatkozhat meg, ráadásul két olvasói kérdés kapcsán. Kiderül, honnan jön a kutyák elnevezése az indoeurópai nyelvekben, és miért szól róluk annyi mondás.

Sokan gondolják ellentmondásosnak a „minden szentnek maga felé hajlik a keze” közmondásunkat. Miért pont a szentek kerülnek bele a közmondásba? És merre is hajlik a szentek keze? – Cikkünkből most kiderül.