Hol járt, aki bejárta Tolnát, Baranyát?
Aki bejárta Tolnát és Baranyát, tapasztalt ember – kérdés, hogy miben.
A bejárta Tolnát, Baranyát mondás viszonylag könnyen érthetőnek látszik: arra az emberre használják, aki sokfelé megfordult, sokat látott, sokfélét megtapasztalt. A mondás eredete sem tűnik különösebben homályosnak: Tolna és Baranya két szomszédos megye.
Vannak azonban magyarázatok arra nézve is, hogy miért éppen e két megye került e mondásba. Egyesek szerint azért, mert az 1500-as években ez a vidék volt a reformáció és a magyar irodalom központja – aki tehát erre járt, minden fontosat láthatott. Ezt a felfogást mások is osztják.
Ugyanakkor vannak ettől jelentősen eltérő vélemények is. Bernáth Béla A szerelem titkos nyelvén című kötetében azt írja, hogy a mondásnak szexuális értelme van. A Tolna név a tolni igével cseng egybe: ezt használták-használják ’közösülni’ értelemben is, pl. valakinek a tolószekere a ’(női) szeretője’. Baranya pedig az ország „alsó része”, így vehette fel az ’altest’ értelmet. Bernáth utal arra is, hogy Baranyának ennek köszönhetően negatív kicsengése is lett, Az Alpár eredetileg személynévből származik, az pedig a török alp er ’bátor ember, hős, dalia’ szókapcsolatból. (Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára) így például a baranyai ember szókapcsolatot ’együgyű’ jelentésben használták, hasonlóan az Alpár nevű falvakéhoz, vö. alpári ember (szintén ’együgyű, durva’). (Az Alpár szót itt ’alsó pár’, azaz ’a két farpofa’-ként értelmezték.) A bejárta Tolnát, Baranyát ezek szerint erdetileg tényleg azt jelenthette, hogy sok tapasztalatot szerzett – de nem a nagyvilágban, hanem az ágyban.
(Forrás: Wikimedia Commons / Zerind)
Bernáth megemlíti azt is, hogy a szomszédos horvát vármegye, Valkó is ’altest’ jelentést vett fel Baranyához hasonló földrajzi helyzetének következtében. Egy 16. századi drámában pl. arról írnak, hogy valakinek a valkóját ütötték vesszővel. Bernáth szerint Valkót már „hangzása is determintált[a] erre a szerepre” – talán a valag szóval való egybecsengésére utal. Kiss Lajos Valkó vármegye nevének eredetét ugyan nem tárgyalja, de ez nyilván központjának Vukovárnak (régebben magyarul Valkóvárnak) a nevével van összefüggésben. Ez viszont a rajta keresztülfolyó víznek köszönheti nevét, az viszont az albán ulk ~ ujk ’farkas’ főnévvel hozható kapcsolatba: a latin nevel még Ulca [ulka] volt. Meglepő módon azonban a Pest megyei Valkó neve egy szláv *Vlkov ’Farkasé’ szóra vezethető vissza, melyben a Vlk ’Farkas’ személynév.
Otthon nálunk, Tolnában ebben a formában ismert. Annyival van másabb jelentése, hogy a szűkebb pátriát jelöli, tehát a "bejárta Tolnát, Baranyát" azt jelenti, hogy rohangált össze-vissza a környéken. Földrajzilag a két megye azért már elég nagy, még autóval utazva is.
Én arra lennék kíváncsi, h honnan lehet tudni, h Valkó tuti biztosan az albán ulk-ból van, és nem a "szláv" vlk-ból?
A mi családunkban (Bp.) ezt a mondást akkor használják, ha valaki úgy ér haza, hogy aznap sokat kellett ide-oda mászkálnia. "Jaj, bejártam Tolnát-Baranyát, de végül csak hazaértem."
Érdekes, én "ezt" a mondást eddig csak szabolcsi nagymamámtól hallottam, mégpedig így: "bejárta Toronyát-Boronyát".
Vajon csak ő fordította ki így, vagy arrafelé másban is ilyen értelmetlenül torzult?