És akkor jött a Tenkes kapitánya...
Van, hogy fiktív alakok köszönnek ránk az utcanévtáblákról: felbukkan egy kitalált, de valóságosnak kikiáltott orosz tiszt és egy filmbéli bátor kuruc vezér is. Nem feledkezünk meg Micimackóról sem. Elveszik egy névelő és egy esetrag, így egy név szinte a szemünk láttára alakul át.
Nem csak azt mutathatják meg az utcanevek, hogy egy-egy korban kik a fontos közszereplők, hanem esetenként abba is bepillantást nyerhetünk, hogy milyen kitalált hősök – filmszereplők, regényhősök – fontosak egy közösségnek vagy legalábbis az utcaneveket kiötlő bizottság tagjainak. 1991-ben például Soroksár-Újtelepen egy iskola közelében Micimackó utcának keresztelték el az addig csak M utca néven szereplő apró utcácskát.
Sőt, az 1950-es évek elején a fővárosban két utca is felvette Guszev kapitány nevét: a mai Sas utca a Lipótvárosban és a Vágóhíd utca Csepelen. A csepeli utcában 1982-ben megnyitott új iskola is Guszev utcai Általános Iskola lett. A cári Oroszországtól a szabadságharc idején a magyarok pártjára átálló Guszev kapitány alakját Illés Béla író, a szovjet hadsereg tisztje és az Új Szó című lap főszerkesztője kreálta 1945-ben. (Kárpáti rapszódia című regényével többször is foglalkoztunk.) De ezt sokáig senki nem tudta, hiszen igyekeztek az alak létezését dokumentáltnak beállítani. Mi több, a kapitány a történelemkönyvekben is évekig helyet kapott. Mostani cikkünkben egy olyan kapitány nyomába eredünk, akit legfeljebb a lelkes rajongók tekintettek valós személynek.
(Forrás: Wikimedia Commons / Derzsi Elekes Andor / CC BY-SA 3.0)
A Tenkes kapitánya a Magyar Televízió első saját készítésű filmsorozata volt, mely csak részben hitelesen mutatja be a kuruc kori villongásokat. A filmet Fejér Tamás rendezte, forgatókönyvét Örsi Ferenc író írta. A sorozat levetítése után hamarosan ifjúsági regény formájában is napvilágot látott a Siklós környéki hegyekben játszódó történet. Egy évvel a tévés bemutató után már kétrészes mozifilmként is vetítették.
A nagytétényi Tenkes utcáról valószínűleg sokaknak az 1963-ban forgatott, hatalmas sikerű, a kuruc-labanc harcokról szóló tévéfilmsorozat, A Tenkes kapitánya jut eszébe. Bár magának a Zenthe Ferenc által alakított főszereplőnek a filmben Eke Máté volt a becsületes neve, vannak, akik csak Tenkes kapitányként beszélnek róla. Találtunk olyan honlapot, mely szerint Siklóson Tenkes kapitány vára található. Sőt, a filmsorozat főszereplőjének, Zenthe Ferencnek a halálhíre volt, ahol Meghalt a Tenkes kapitány címmel jelent meg.(Észtországban pedig Kapten Tenkes, azaz szó szerint ’Tenkes kapitány’ címen futott a sorozat.)
Valójában a film címében nem véletlenül szerepel a határozott névelő és a kapitány szó birtokos esete: Eke Máté ugyanis a Tenkes nevezetű hegyen gyülekező kurucok vezetője volt a filmben. Most a regényből idézzük a névadás történetét:
„Ott feküdtek azok a bezárt pince előtt egyenes sorban, ingre-gatyára vetkőztetve, bilincsben. Utolsó embernek Pityik őrmester maradt, az ő hátára írta egy faszéndarabbal Eke Máté, az ezredesnek szánt üzenetét: „Ezredes! Megkíméltem embereit, de hadisarcot nem fizetünk. Vonja vissza a parancsot!”
– Hogy írjam alá? – kérdezte az öreg Siklósit.
A Tenkes oldaláról fújt a szél. Az idős ember töprengett kissé, aztán kimondta:
– Írd azt, fiam, hogy „a Tenkes kapitánya”, mert mától kezdve csak ez a hegy a miénk. De ameddig élünk, itt leszünk! ” (Örsi Ferenc: A Tenkes kapitánya)
Tehát a Tenkes nem egy embernek, hanem egy a Villányi-hegységben található hegynek a neve. Az évek során azonban sokak számára a filmhős nevéről lekopott a névelő és az esetrag, egyszerűen Tenkes kapitányként ismerik.
A Wikipédia Villányi-hegységről szóló szócikke így kezdődik: „A Villányi-hegység Villánytól nyugatra, Baranya megye déli részén elterülő dombság.” A mondat jól mutatja, hogy a hegyek és a dombok elkülönítése nem csak az angolban, hanem a magyarban sem egyértelmű.
Mit tudunk a hegy nevéről? A Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint a 408 m magas kiemelkedés neve korábban Tönkös alakban fordult elő. A név arra utal, hogy tarvágás után a hegyoldalban a fák tönkje marad – tehát a Tenkes jelentése ’tuskós’. Hasonlóképpen, Tenk Heves megyei község neve is kapcsolatban áll a tönkökkel. A község neve személynévi eredetű, bár a jelenleg adható utónevek listájában sem Tenk, sem Tönk személynevek nem találunk. Kiss Jenő szerint itt is a névadás alapjául szolgáló személynév előzménye feltehetően a tönk köznév volt.
(Forrás: Wikimedia Commons / Szajci / CC BY-SA 3.0)
De valójában miről nevezték el a tétényi Tenkes utcát? Tényleg az Örsi Ferenc által kitalált hős kapitányról? Az utcanévlexikon szerint nem erről van szó. Az utca – akárcsak a kapitány – a Villányi-hegységben található hegyről kapta a nevét. Annak, hogy a névadásnak mi volt a háttere, a vasút és a Nagytétényi út közé zárt lakótelepen miért pont egy baranyai hegyről neveztek el közterületet, nem szólnak a források. Mindenesetre az elnevezés 1973-ban, 10 évvel a sorozat elkészülte után keletkezett. Lehet, hogy mégis egy rajongó volt az „illetékes elvtárs”?
Források, olvasnivaló
Rittling László: A Tenkes kapitánya – egy történész szemével
Ráday Mihály (szerk.)(2013) Budapesti utcanevek A–Z
Kiss Lajos (1980) Földrajzi nevek etimológiai szótára
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.)
Vörös Boldizsár: Illés Béla „Guszev-ügye”
Guszev százados elbontott emlékműve a kozterkep.hu oldalon
Korabeli sláger vagy gyerekdal:
"Az úgy volt az országban dúlt a labanc,
Az ország tönkrement, ez a tévében is ment.
Csak üldözte a labanc az árva magyart,
És sanyargatta, zsarolta a népet.
És akkor jött a Tenkes kapitánya,
Ki odacsap, hol sanyargatni lát,
És emiatt az ember úgy imádja
Ezt az irtó klassz kapitányt."
Hiába, rebellis nép vagyunk. Valamiért a betyárokat is szeretjük.
Ne rontsuk el az emberek régen "beidegződött" neveit evvel a cikkel. Tudom, nem is ez volt a cél. Lehet, valakik tévedtek, mikor a film készült, de a Tenkes ma is ott áll és nem hiába "Tenkes Kapitánya". Ne vegyük el az emberektől ezt a mítoszt, kérem. Tisztelettel. Baranyai György (lelkes olvasójuk).