Szólások és közmondások
Miért hánynak a lovak a patika előtt?
Nikolin Anita | 2010.08.11.
Ha arra kérnének minket, soroljunk fel szólásokat, közmondásokat, reggeltől estig megállás nélkül tudnánk mondani. De vajon ugyanilyen egyszerű lenne a feladat, ha külön kellene választanunk őket? Cikkünk első felében a szólások és közmondások közti ...
Lengyelek: közös genetikai ős vagy baráti kötelék?
Somfai Barbara | 2010.05.13.
„Polak-węgier dwa bratanki, i do szabli i do szklanki”. A lengyel-magyar barátság kétsorosán kívül is sok minden tanúskodik a két nép történelmi jó viszonyáról. Írásunkban ennek leghíresebb állomásait elevenítjük fel a lengyelekkel kapcsolatos sztere...
Na most akkor miért mondjuk így?
nyest.hu | 2010.04.20.
Makó és Jeruzsálem, Hatvan városa hatvan kilométerre Budapesttől, na és a halló, amit jól hallunk a telefonban... honnan erednek?
Néma gyereknek az anyja se látja? Modern közmondások
Déva | 2010.04.15.
A közmondások elferdítése kedvelt módszer a poénalkotásra, talán mindenki kapásból tudna sorolni néhány keringő közmondás-ferdítést. A nyelvi humornál azonban többet is mutathat, egyfajta hagyományőrzést: nem feledjük a magyar folklórt. Csak átalakít...
Itt a kezem, nem disznóláb – szólásaink eredetéről ismét
Németh Lilla | 2010.04.02.
Miért éppen sült galambra vár a tétlenül várakozó ember? És miért olyan kellemetlen a fejmosás, hogy a szidás, korholás kifejezőjévé válhatott? S hogy kerül a disznóláb a kézfogásba? Testrészeinkkel kapcsolatos szólásokat vizsgáló cikkünk elárulja.
„Ne bízz a magyarban!”
Déva | 2010.03.26.
A népneveket tartalmazó kifejezéseink egykor nagy hasznára voltak az embereknek: tájékozódási pontot jelentettek a világban. Ma az etnonimákkal alkotott kifejezések értékelésében inkább a diszkriminatív jelleg a hangsúlyozott, használatuk pedig kevés...
Cigánykodás, zsidóskodás, skótság: bevezetés az etnosztereotípiák világába
Déva | 2010.03.22.
Szólásaink, közmondásaink többsége már nem aktív része a mindennapi nyelvhasználatnak. Nincs rájuk szükség? A népneveket tartalmazó kifejezéseink egykor nagy hasznára voltak az embereknek: tájékozódási pontot jelentettek a világban. Ma az etnonimákka...
Anyázás, istenkáromlás, szitkok és átkok
Déva | 2010.03.12.
Van, ahol még most is tilos átkozódni, káromkodni, „isten nevét szánkra venni”. Ezért aztán sokat finomultak az évek során a káromkodások. Kevesen tudják viszont, hogy sok ma használt – és kimondottan ártatlannak tűnő – szitokszó mögött komoly átkok ...
Megszépített káromkodás – hogyan, mikor, miért szitkozódunk?
Déva | 2010.03.09.
Híres a magyar nyelv a válogatott cifra káromkodásairól. Hogy ez érdem vagy szégyen, ki-ki döntse el maga. Az azonban biztos, hogy nyelvi jelenségként is figyelhetjük a teringettézést. Bár káromkodást hallani nem egy esztétikai élmény, a durva kifeje...
Hogyan ordít a fába szorult féreg? – avagy szólásaink eredete
Németh Lilla | 2010.03.08.
Ha azt mondjuk, ágrólszakadt, valami szegény, szerencsétlen emberre gondolunk, akit még az ág is húz. Ha azt mondjuk, ordít, mint a fába szorult féreg, tudjuk, hogy ez alatt éktelen, elkeseredett sivalkodást kell értenünk. Ha pedig valami fabatkát se...