Tévedések és tréfák – a szótárakban papíron és a neten
Bár a szótárak – legalábbis az igényesebb kiadóknál – igen nagy körültekintéssel készülnek, előfordul, hogy véletlenül vagy egy tréfa következtében hamis, félrevezető információk kerülnek beléjük. A szándékos tréfák persze érdekesebbek, de időnként az egyszerű tévedések is igen kínosak lehetnek.
A szándékos tréfák persze érdekesebbek, de időnként az egyszerű tévedések is igen kínosak lehetnek. Az alábbiakban elsősorban a magyar szótárirodalom leghíresebb tréfáit mutatjuk mutatjuk be, de a végén megemlítünk egy furcsa tévedést is az angol szótárirodalomból.
(Forrás: indonéz wikipédia)
Ki ez a Balfas?
A magyar szótárirodalom legvaskosabb tréfája nem is egy igazi szótárral, hanem egy lexikonnal, méghozzá a Világirodalmi lexikonnal esett meg. Ennek első, 1969-es, A–Cal kötetében szerepel Mohamed Balfas [bálfász] indonéz költő, aki állítólag Djakatrtában született 1921. december 25-én. A szócikk így folytatódik:
Indonéziai arab családban született. Középiskolai tanulmányai után napilapok munkatársa, majd a Masjarakat c. folyóirat szerkesztője volt. Az Angkatan '45 szellemében költőnek indult, és a nemzeti történelem nehéz órái érlelték a forradalom és az intervenciós háború élményeinek pszichologizáló novellistájává. Főbb műve Lingkaran-lingkaran Retak ('Törött körök', n[ovel]lák, 1952)
A Masjakarat és az Angkatan '45 tudomásunk szerint valóban léteztek. Feltehetően az sem véletlen, hogy az író ilyen jó „káderlapot kapott”: a tréfamester nyilván aggódott, hogy ha le nem is bukik, egy ideológiailag oda nem illő ismeretlen szerzőt könnyen kidobnak a szócikkek közül, ám egy jó ideológiai pedigrével rendelkező szerzőt senki sem fog kiszerkeszteni.
A történet azonban itt nem ér véget! Az író ugyanis megjelent a magyar wikipédián is! Igaz, az író születési helye és dátuma eltér a Világirodalmi lexikonban szereplőtől. A szócikk további műveit is megnevezi. Mi több, kivédendő a gyanakvást, a következő megjegyzéssel:
Balfas mint easter egg [szerkesztés]
Alkalmasint családi neve kiejtett változatának egybeesése, egy a szlenghez tartozó köznévvel szolgáltatta az alapot a makacs szóbeszédnek, mely szerint a Világirodalmi lexikon (VL) róla szóló szócikke „marháskodás”, szándékos koholmány az olvasó megtévesztésére, illetve egy régi szótárszerkesztői hagyomány felelevenítésére. Időről időre fel is melegítik az anekdotát (egyes változatok még azt is tudni vélik, kinek a tréfája volt a szócikk a VL szerkesztőségén belül).
Az azonban feltűnhet, hogy a szócikknek egyedül az indonéz wikipédidiában van megfelelője, tehát még a hatalmas angol wikipédiás közösség ingerküszöbét sem érte el. További gyanús elem, hogy az indonéz szócikk 2008. június 14-én jött létre, míg a magyar magyar szócikk alig tíz napra rá, 2008. június 24-én született meg. Nem furcsa-e, hogy alig jelenik meg az indonéz szócikk, megfelelője máris bekerül a magyar wikipédiába? Hiszen ha a magyar szócikk egy hónappal előbb jön létre, törlik, mint hamis információt. Ahhoz, hogy az író léte bizonyított legyen, előbb meg kellett születnie az indonéz szócikknek. De ki figyelte árgus szemmel az indonéz wikipédiát, hogy mikor jelenik meg? Sokkal inkább azt gyaníthatjuk, hogy valaki megírta (Google fordítóval?) az indonéz szócikket, majd felrakta a magyart.
Az indonéz változatban szereplő kép fájlneve M_balfas-ok.jpg: magyar szemmel nézve ez egy olyan üzenetként olvasható, amely nem túl hízelgő nemzetünkre nézve. Az író léte mellett érvelő Bennó – feltehetően az indonéz szócikk meglétének alapján mégis létezőnek gondolva a szerzőt – 2009. október 25-én fűzte hozzá a fent idézett kiegészítést, sőt, 2011. április 7-én ő nevezte át a szócikket Mohamed Balfasról Muhammad Balfasra, hivatkozva az indonéz szócikk helyesírására. További gyanús elem, hogy a magyar szócikket a Data Destroyer nevű, azóta plágiumairól elhíresült szerkesztő hozta létre (bár ez belefér szokásos csalási tevékenységébe, elképzelhető, hogy nem is tudott a szócikk hamis voltáról).
Természetesen a gyanús jelek sokasága ellenére sem jelenthetjük ki biztosan, hogy az író nem létezett. Az azonban gyanús, hogy akármerre indulunk, mindehol tréfára utaló jelekbe ütközünk. Így például az író fő művét megtaláljuk az OpenLibrary.org jegyzékében – ám micsoda véletlen, a bejegyzés 2008. április elsején született, és a bejegyző is névtelen! Összefoglalásképpen inkább azt mondhatjuk, hogy a Balfas nevű szerző létezése erősen kétséges – ha azonban mégis létezett, a magyar forrásokban való megjelenését nem jelentőségének, hanem a neve keltette asszociációknak köszönheti.
Kommentelőink több adatra is felhívták a figyelmet, melyek megerősítik Balfas létét. A cikk után feltétlenül olvassa el a megjegyzéseket is!
Lehet-e sündisznóval feneket törölni?
A szorosabb értelemben vett szótárirodalomban a legnagyobb tréfa (legalábbis a magyar nyelvű szótárak között) a Halász Előd által szerkesztett Német–magyar szótárban található. Ennek Igel ('sündisznó') címszavában az alábbi német szólást találjuk: das paßt wie der Igel zum Arschwisch vagy zur Türklinke – megközelítőleg szó szerinti fordításban: jó, mint a sün seggtörlőnek vagy törölközőnek kilincsnek. A szótár ennek megfelelőjeként az alábbi magyar mondást adja meg: úgy nem jó ez, ahogy a lófasz nem furulya, majomsegg nem ibolya, se nem rózsabimbó.
Bár a neten több forrás úgy tartja számon, mint puszta tréfa, a német szólás valóban létezhetett: úgy tűnik, már a 17. századból dokumentált. Bár a magyar szólás korábbi meglétére nincs bizonyítékunk, úgy tűnik, legalábbis szállóigévé vált. Sőt, ez a tréfa is gyűrűzik tovább szótárról szótárra, a neten előfordul pl. a wikiszótárban – a SZTAKI-szótár szerkesztőinek cikke viszont egyenesen azt állítja, hogy ez a fordítás az esetleges lopások leleplezésre került be a szócikkbe. (Ez utóbbi állítást mi azért erős fenntartásokkal kezelnénk.)
Hommage à …
A fenti esetek történetét nem ismerjük pontosan, ám vannak olyan tréfák, melyek motivációjáról, ha nem is az elkövetőktől, de az elkövetőkhoz bizonyára közel álló személyektől értesülhetünk.
Az egyik ilyen esetet nem kisebb szaktekintély, mint Nádasdy Ádám írta meg. A legjobb, ha őt idézzük:
Az 1998-ban megjelent Angol-magyar nagyszótár (az Országh–Magay) minden angol szó mellett megadja a kiejtést. Aki a 900. oldalra lapoz, nem fog hinni a szemének: a Manchester városnév kiejtése [livöpúl]! Máris leleplezem, kedves olvasó: itt bizony „practical joke”-kal állunk szemben, angolos ténytréfával. A csínyt a kiejtési adatokat összeállító szerkesztők követték el (diplomás, családos emberek!), akik így akarták megörökíteni azt a – kedves tanáruktól hallott – régi bölcsességet, miszerint az angol kiejtés annyira kiszámíthatatlan, annyira nélkülöz minden szabályszerűséget, hogy még az is elképzelhető, hogy egy város nevét Manchester-nek írják és [livöpúl]-nak ejtsék. A tréfa átcsúszott a nyomdán és meg is jelent sokezer példányban. A kiadóban részben nevettek, részben bosszankodtak, és persze a következő nyomtatáskor kijavították a „hibát”, így az újabb példányokban már a helyes [mencsisztör] áll.
Egy ismeretlen szakszó
A nemzetközi lexikográfia egyik legismertebb esete a Webster's New International Dictionarybe 1934-ben bekerült szó, a dord. Ennek történetét a szerkesztőség belső dokumentumainak felhasználásával rekonstruálták. A szótár meghatározása szerint ez a szó egy a fizikában és a kémiában használatos szakszó, mely azt jelenti, hogy 'sűrűség'.
1939-ben egy szerkesztőnek feltűnt, hogy hiányzik a szó etimológiája. Némi utánajárás után eljutott addig a céduláig, melyen a szótár egy külső munkatársa beküldte a szócikkjavaslatát. Ezen az állt, hogy „D or d, cont/ density” – a helyes olvasata ez volt: „D vagy d, folyt. sűrűség”, azaz hogy a „D vagy d” szócikket ki kellene egészíteni azzal, hogy a betű lehet a density, azaz 'sűrűség' rövidítése is.
De mi vezetett az eredeti javaslat ilyen csúnya félreértéséhez? Az, hogy a kiadó által használt jelölések szerint a címszavakat széthúzva kellett gépelni, azaz minden betű közé egy szóközt kellett írni. Egy figyelmetlen szerkesztő azt gondolhatta, hogy a „D or d” a „D o r d” helyett áll, és az o és r közötti szóköz hiánya csupán gépelési hiba. A helyzet akkor vált methetetlenné, amikor valaki még azt is hozzátette, hogy főnév, sőt, valaki kiegészítette a kiejtéssel is!
Források
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (38):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
Éppen az Alien : Covenant stáblistájába pillantottam bele , mikor a kaszkadőrök ( stunts ) felsorolásánál feltűnt egy Gil Balfas nevű személy :
www.imdb.com/name/nm2065170/
gilbalfas.com/
www.youtube.com/user/TheGilbalfas
Tehát Balfas családnév biztosan létezik, a Google kiad Lutfi, Amir és Reza Balfas-okat is, a név valószínűleg tényleg arab, vagy talán perzsa eredetű.
A Muhammad Balfas szócikknek van már angol, spanyol, jávai,maláj és ( talán ) japán változata is a Wikin.
@lap: Hopp, micsoda blamázs! (De legalább méltó a címhez.) Azt sem értem, hogy került bele, hát még, hogy hogy maradhatott ennyi ideig észrevétlen!
*Türlinke* valójában *Türklinke*, és persze nem törülküzö / törölköző / türülköző, hanem (ajtó)kilincs.
A türlink, az e háromközül a türülköző becézése, nemde?
De a sün egyik célra se jó, beismerem.
A cikk igen tanulságos!
Megtaláltam a Facebookon Balfast névrokonát; cseteltünk: ungparty.net/blog/2011/06/04/balfas-nevrokona/
@Studiolum: Én kérek elnézést.
@Fejes László (nyest.hu): Szerintem tévedsz. Mind az Alberd, mind a Yollaka a leggyakoribb finn nevek egyike, és az, hogy a kettő együtt pontosan annyi és olyan betűből áll, mint Balla D. Károly neve, pusztán a véletlen műve – ezer hasonlót lehetne mondani.
@BéDéKá: Belfast az egy kicsit más... www.youtube.com/watch?v=iaQZ_j8nios ;)
A legizgalmasabb mindig a valóság és a fikció peremvidéke, Balfasra is ezért reagáltam ilyen - fáradságot nem kímélő - módon. Létezésének ténye és e tény vitathatósága igen érdekes dimenziókat nyit meg, érdemes tenni ebbe az irányba egy kirándulást. Az sem árt, ha a dolog kicsit tovább gyűrűzik, én tettem is ezért. Linkek kerültek ki a Facebookra és webmagazinom is rögzítette Belfast: bdk.hhrf.org/
@Fejes László: BéDéKától sok minden kitelik, akár egy ilyen játék is. Érdemes beleolvasni a blogjaiba.
@BéDéKá: Ez tényleg komoly vagy csak a szokásos vicceid közül való??? Soha nem könnyíted meg az utókor dolgát, de ez aztán tényleg a filológusok gumicsontjává válhat majd. :)
Az ihlet a a NYESTen hever. Én köszönöm. Balfas unokáját egyébként megtaláltam a Facebookon, bejelöltem. (A verfordításhoz kibővített életrajzot is mellékeltem, katt a költő fotójára.) Talán hamarost Yollaka barátom verseiből is közreadhatok néhányat: ő egyébként saját egyeteme révén az ausztráliai nemzeti könyvtárból kérte ki Balfas anyagát, ahol néhány könyve olvasótermi olvasásra is kölcsönözhető: catalogue.nla.gov.au/Search/Home?lookfor=author:%22Balfas%2C%20M.%20
Köszönöm a figyelmet.
@BéDéKá: Nem szeretnék ismét gyanakodni, de az Alberd Yollaka nagyon-nagyon tipikusan nem finn név, és érdekes módon egyedül Balla D. Károly levelezőtársaként bukkan fel a neten. Azért a hitelesség kedvéért nem lenne rossz megadni a forrását, az eredeti szöveget stb.
Ha pedig játékról van szó, amit mi ihlettünk, akkor köszönjük.
Egy Balfas-vers: ungparty.net/blog/2011/05/21/a-legsulyosabb-szerelem/
@bloggerman77: A tények tényleg arra látszanak utalni, a szócikk szerzőjével viszont egyetértenék abban, hogy Balfasz úr létezése ide vagy oda, a VIL-be aligha a haladó irodalombéli korszakos jelentőségének köszönhetően került be. ;) A tréfa tehát tréfa marad, csak még annyival pikánsabb, hogy a tréfa alanya létezik is.
Persze lehet, hogy tévedek, ehhez el kéne olvasni az Összetört körök c. Balfasz-ciklust, hátha abból kiderül, hogy nélküle nincs is 20. századi irodalom. ;)
Egyszerű Gúglizás után kijön, hogy számtalan Balfas vezetéknevű indonéz ember van (nő is!), monentán Muhammad Balfas nevűből is jópárat találni.
A propeller.hu-n idén áprilisban fent volt ez a téma, sőt 2008-ban volt cikk az Irodalmi Jelenben, ahol Szörényi azt mondta, higy ő találta ki Balfas-t.
A tények az mutatják, hogy pont a kitalálós sztori az urban legend, mert M.Balfas létező személy volt.
Kínos.
Egyébként szerintem az, hogy kiket szerepeltetnek egy nyomtatott lexikonban, meglehetősen önkényes, főleg külföldi személyek esetén. A nevezetességet nem lehet objektív módszerekkel meghatározni, főleg művészek esetén. Pl. X költő adott földrészen nagyon híres, és 100 könyvet adott ki, de egyik sem jelent meg máshol; Y író csak 10 könyvet adott ki, de mivel amerikai, ezért ismeri az egész világ, akkor most melyik érdemelné meg jobban, hogy bekerüljön egy lexikonba? Az, akiről a szerkesztő úgy gondolja. :)