Miért tengerimalac a tengerimalac?
Bizonyára nincs olyan olvasó, aki még ne hallott volna az egyik legnépszerűbb házi kedvencről, a tengerimalacról. De vajon megfordult-e bárki fejében is, hogy minek köszönheti furcsa elnevezését? Mi fényt derítettünk rá!
Mindenekelőtt érdemes leszögezni, hogy a tengerimalacnak biológiailag semmi köze a disznókhoz, de még csak a vízhez sem. A külsőre leginkább kisebb fajta nyúlra emlékeztető kisemlős a rágcsálók rendjén belül külön családba tartozik – a tengerimalacfélék családjába –, így bizony közelebbi rokonságban áll az egérrel, a mókussal vagy éppen a patkánnyal, de még a nyulakkal is, mint a sertéssel.
A kínai horoszkóp hatoda
Nem véletlen, hogy a nyugati flamandban spaansche ratte, azaz 'spanyol patkány' a neve, a maláj és indonéz tikus belanda pedig 'holland patkány'-t jelent. A népnév ezekben nyilván azon kereskedők nemzetiségére utal, akik az állatot elhozták a nyelvterületre.
A spanyol irodalmi nyelvben conejillo de Indias, magyarul 'indiai nyulacska' az elnevezése. (Az 'indiai' Amerika felfedezésével áll összefüggésben: az új földrészt az első felfedezők tévesen Indiának hitték – hiszen oda indultak –, az indián szó is e tévedés eredménye.) Régebben angolul Spanish coney-nak, azaz 'spanyol nyúl'-nak is hívták.
Tengerre, malac!
De akkor hogyan kerül a képbe a 'tenger' és a 'malac'? Szigorúan az eredetére nézve elintézhetnénk annyival, hogy a német Meerschweinchen szó szerinti fordítása (tükörfordítása) által keletkezett a magyar név, ezzel azonban nem sokkal kerültünk közelebb a megoldáshoz.
A 'malac' elem eredete a rejtélyesebb. Egyik feltételezés szerint a kismalacéhoz hasonló éles, visító hangja miatt érdemelte ki ezt a jelzőt, míg mások szerint az életmódja és mohó falánksága miatt kapta; ám az is elképzelhető, hogy kicsit a malacra hasonlító testalkata (rövid, rongyos füle, tömzsi teste) játszott szerepet az elnevezésében. De az sem kizárható, hogy gasztronómiai oka van az elnevezésnek: őshazájában (Peruban, Bolíviában, Ecuadorban és Columbiában) ugyanis előszeretettel fogyasztják.
(Forrás: Wikimedia commons, Chris Feser)
A 'malac' szó szerepel az állat elnevezésében: angolul pl. Guinea pig, vagyis 'guineai malac'; ugyanezt a nevet kapja az irodalmi román nyelven is: porcusor de Guineea. A 'guineai' elem eredete szintén nem tisztázott: lehet, hogy a hajósok az afrikai Guineába tértek vissza az utazás során, de többek között az is elképzelhető, hogy csupán Guyana nevének hibás rögzülése lenne; egy további elképzelés szerint pedig a régies angol coney 'nyúl' szó eltorzult változata.
Az újlatin nyelvek többségében és a görögben az 'indiai malac' (francia: cochon d'Inde; olasz: porcellino d'India; portugál: porquinho-da-Índia; görög: indikó khirídio; stb.) névvel illetik. A katalánban azonban conill porquí, azaz 'nyúlmalac' vagy 'malacnyúl' a neve!
Különböző indián nyelvekből származnak a spanyol köznyelvben használt cui vagy cuy, cuyo, cobaya vagy cobayo szavak is. Az utóbbi alakváltozat került be a törökbe (kobay) és az eszperantóba (kobajo) is. A venezuelai spanyolban az állatka neve acure, és ez került be a baszkba is akuri alakban – ez is egy bennszülött nyelvből ered.
Az állati hivatalos latin neve is a 'malac' elemet tartalmazza: Cavia porcellus, melyből a cavia az állat „eredeti”, galibi nyelvű elnevezéséből származik (cabiai). A holland is a latin elnevezésből vett cavia alakot használja.
(Forrás: Wikimedia commons)
Az összetétel első tagjának magyarázata viszonylag egyszerű: a Dél-Amerikában őshonos állatkát ugyanis a tengerentúlról, tengeri hajókon szállították be Európába holland és spanyol felfedezők, s egyes feltételezések szerint a hajókon élelemként is szolgált a legénységnek (a dél-amerikai indiánok máig ezért tartják háziállatként!). Hasonlóképpen magyarázható a kukorica nyelvjárási tengeri neve: ez a tengeri búzából rövidült.
A szláv nyelvekben a magyarhoz hasonlóan szintén a 'tengerimalac' elnevezés honosodott meg (pl. orosz morszkaja szvinka, bolgár morszko szvincse, lengyel świnka morska stb.), de így jelölik a Baltikum nyelveiben (litván jūrų kiaulytė, lett jūrascūciņa, észt merisiga) és a skandináv nyelvekben (marsvin) is. Egyes nyelvekben azonban csak a magyar tengerihez hasonlóan csak a 'tenger' tő található meg az elnevezésben: ilyen a cseh morče a moře, ill. a szlovák morča a more szóból. Ide kapcsolható a finn marsu is: ez az orosz elnevezés első szavából rövidült.