Egyedül vagyunk a Kárpát-medencében?
Természetesnek vesszük, hogy azt a földrajzi egységet, amelyben élünk, Kárpát-medencének hívják. Pontosabban hívjuk. Mert egyedül vagyunk ezzel. Mások más néven nevezik, ha van rá egyáltalán elnevezésük.
A magyarok szemében a Kárpát-medence egy olyan földrajzi-kulturális egység, melynek határait magától értetődően jelölik ki a Kárpátok, az Alpok, illetve a Dinári-hegység vonulatai.
(Forrás: Wikimedia commons)
Tanulságos, ha az elnevezéssel kapcsolatban körbenézünk a Wikipédián. A magyar változat az alternatív elképzelésekkel kapcsolatban csak a következőt említi:
A nemzetközi földrajzi irodalomban a régió megjelölésére a Pannon-síkság (angolul Pannonian Plain) elnevezést használják, míg Magyarországon a Kárpát-medence kifejezés használatos a történelmi hagyomány alapján.
A Pannon-síkság ugyanezen szócikk szerint magyarul kissé mást jelent:
A két fogalom közötti különbség az, hogy míg a Kárpát-medence egy egységes területi egészt jelöl, amelyhez alföldi és hegyvidéki területek egyaránt hozzátartoznak, addig a Pannon-síkság alatt tulajdonképpen a középső Duna-medence valamennyi alföldi, sík vidékét értik.
Nézzük meg, mit ír ugyanerről a kérdésről az angol változat! Ez nem egészen tükrözi a magyar változat állításait, hiszen a Kárpát-medencét a Pannonian Basin címszó alatt tárgyalja. Az alternatív elnevezésekről a következőt írja:
The term Carpathian Basin (named like this because of the long Carpathian border) has been translated from Hungarian literature, while the South Slavic languages, as well as Slovak and German, use the corresponding terms of Pannonian Basin. In English, both names can be used.
Azaz a magyaron kívül az összes környékbeli nyelv (beleértve a nem említett románt is) a Pannon-medence terminust használja, csupán a magyar használja a Kárpát-medence kifejezést. A cikk szerint azonban az angolban mindkét terminus elfogadott.
De vajon melyik a gyakoribb? Ennek eldöntésére régi szeretett játékszerünket, a Google Ngram Viewert vesszük elő. Ez azt mutatja, hogy mindkét terminus csak az 1910-es években bukkant fel, de az angol nyelvű könyvekben mindkét kifejezés igen ritka, de a Carpathian Basin mégis gyakoribb.
Ha ehhez hozzátesszük a Pannonian Plaint, azt találjuk, hogy a Carpathian Basin gyakoriságát ez csak 1950 és 1955 között haladta meg, a Pannonian Basinét viszont jóval tovább, 1950 és 1970 között.
Fontos azonban arra is felfigyelni, hogy a terminusok általában csak néhány műből származnak. Ha az évekre lebontott gyakoriságot nézzük, láthatjuk, hogy a terminusok gyakorisága igen rapszodikusan változik, időnként együtt mozog.
Az angol wikipédia azt is megjegyzi, hogy a Pannon-medence nem éppen szerencsés elnevezés:
The term "Pannonian Basin" was not in use until the end of World War I. The usage of "Pannonian Basin" or "Pannonian Plain" also causes semantic problems, because this term was constructed from the name of Pannonia, an ancient province of the Roman Empire. However the territorial parity of ancient Pannonia and the modern Pannonian Basin is low.
Azaz a valamikori Pannonia csak a Kárpát-medence kis részét foglalta el. Ilyen alapon persze a Britannia/Britain elnevezést is helyteleníthetnénk...
Nézzük meg, mi a helyzet más kárpát-medencei népek wikipédiáiban!
Német
A német wikipédia szerint a földrajzi egység neve Pannonische Tiefebene (Pannon-síkság: ez a szócikk címe is), de alternatívaként említi a Pannonisches Becken (Pannon-medence) és a Karpatenbecken (Kárpát-medence) elnevezést is. Ugyanakkor a definíció szerint mindhárom terminus kizárólag az alacsonyabban fekvő területekre vonatkozik, a hegységek ennek nem részei.
Bár a Google Ngram Viewer német anyaga messze nem olyan nagy, és ennek következtében nem is olyan reprezentatív, mint az angol, érdemes egy pillantást vetnünk rá. Az eredmény némiképp meglepő: úgy tűnik, a Pannonische Tiefebene használata eltörpül a Karpantenbecken mellett, a Pannonisches Becken pedig egyáltalán nem fordul elő!
Szlovák (és cseh)
A szlovák wikipédia szerint a terület neve szlovákul Panónska panva (Pannon-medence, szó szerint Pannon-serpenyő), ritkábban Panónska nížina (Pannon-síkság), s csupán pontatlanul (!) vagy elavult terminussal Karpatská kotlina (Kárpát-medence).
Arról, hogy utóbbi miért lenne pontatlan, nem szól, az elavultságáról szóló állításon azonban lejjebb enyhít:
Termín Karpatská kotlina sa v geovednej liteartúre už nepoužíva, ale v spoločenskovednej oblasti sa vzhľadom na jeho historický, historicko-politický a ekonomický význam používa častejšie.
Azaz a Karpatská kotlina kifejezést a földrajzi szakirodalomban már nem használják, de a társadalomtudományok területén a történelmi, politikai és gazdasági jelentőségére való tekintettel gyakrabban használatos. A felosztásából úgy tűnik, hogy kizárólag a síkságra, illetve a Dunántúli-középhegységre és -dombságra használják.
Megjegyezzük, hogy a cseh változat csak a Panonská pánev (Pannon-medence) elnevezést ismeri el, a Karpátská kotlinát csak mint a magyar terminus pontos fordítását adja meg.
Ukrán (és orosz)
Az ukrán wikipédia négy elnevezést is megad: Тисо-Дунайська низовина ([tiszo-dunajszka nizovina] Tisza-Duna-alföld ~ Tiszai-Dunai-alföld), Середньодуна́йська рівнина ([szerednyodunajszka rivnina] Közép-dunai síkság ) vagy Середньодуна́йська низовина́ ([szerednyodunajszka nizovina] Közép-dunai alföld), illetve Панонська рівнина ([Panonszka rivnina] Pannon-síkság). Mint a nevek is tükrözik, kizárólag az alacsonyabban fekvő részekre vonatkozik az elnevezés.
Hasonló nevek használatosak az oroszban is: Среднедуна́йская ни́зменность ([szrednyedunajszkaja nyizmennoszty] Közép-dunai alföld), Среднедунайская равни́на ([szrednyedunajszkaja ravnyina] Közép-dunai síkság), illetve Тисо-Дунайская низменность ([tyiszo-dunajszkaja nyzmennoszty] Tiszai-Duna-alföld, Tiszai-dunai-alföld) . A Google Ngram Viewer kevés orosz szöveggel dolgozik, de ezekben csak az első változat bukkan fel, de az rendszeresen. De úgy tűnik, ha ritkán is, de korábban felbukkan a wikipédia által nem említett Паннонская низменность (Pannon-alföld) is. A legmeglepőbb azonban az, hogy ha a magyar Kárpát-medencét szó szerint oroszra fordítjuk (Карпатский бассейн), és ennek előfordulását is megvizsgáljuk a korpuszban, azt találjuk, hogy 1960 óta ez mindegyiknél gyakoribb! Ez a változat azonban nem fordul elő az egész orosz wikipédiában! Mi lehet ennek a magyarázata?
Román
A román wikipédia szerint a földrajzi egység neve Câmpia Panonică (Pannon-síkság). A cseh wikipédia a terület román neveként a Câmpia de Vest (Nyugati-síkság) formát adja meg, de a román wikipédia szerint ez csupán a terület egy kisebb része: a Romániához tartozó rész.
A román felfogás szerint azonban, ahogy korábban másoknál is láttuk, a Pannon-síksághoz csupán az alacsonyan fekvő területek tartoznak, ahogy ezt a szócikkben látható térkép is illusztrálja:
(Forrás: A román wikipédia)
Szerb, horvát, szlovén
A szerb vikipédia szerint a terület a Панонска низија ([Panonszka nizija], Pannon-alföld), ritkábban a Панонски басен ([Panonszki basen], Pannon-medence) nevet viseli. A horvát változat kizárólag a Panonska nizina (Pannon-alföld) nevet említi. A szlovén változat szerint a területi egység neve Panonska nižina (Pannon-alföld) vagy Panonska kotlina (Pannon-medence). Mindhárom wikipédia síkságként definiálja a területet, bár mind a szerb, mind a horvát változatot olyan térkép illusztrálja, mint a magyart: azaz a teljes, a Kárpátokon belüli terület jelölve van.
További nyelvek
Mivel a Google Ngram Viewerben van francia, spanyol, héber és kínai korpusz is, és ezek is szolgálhatnak némi tanulsággal, célszerűnek véltük ezeket is megvizsgálni. Mivel azonban a héber wikipédián nem találtunk vonatkozó cikket, a kínai adatok elemzésébe pedig a nyelvi kompetencia hiánya miatt bele sem mertünk vágni, végül csak a francia és a spanyol adatoknál maradtunk.
A francia wikipédia idevágó cikke a Plaine de Pannonie (Pannon-síkság) címet viseli, és nem említ semmilyen alternatív formát. A Kárpát-medence fordítása Bassin des Carpates lenne. Most már nem is olyan meglepő, ha eláruljuk: az Ngram Viewer szerint ez utóbbi gyakoribb, igaz, csak az 1970-es évek óta. Az 1950-es évek közepe előtt a korpuszban erre nincs is adat, a kétezres években viszont fölénye meggyőzővé vált.
A magyar wikipédia Kárpát-medence szócikkéhez a spanyol Llanura Panónica (Pannon-síkság) szócikk van hozzárendelve, pedig ennek van pontosabb megfelelője, Cuenca panónica (Pannon-medence) is. Ez utóbbiban ráadásul szerepel a cuenca de los Cárpatos (Kárpát-medence) forma is. Sajnos az Ngram Viewerben egyiket sem sikerült megtalálni.
Összeesküvés?
Hogyan lehetséges az, hogy az idegen nyelvű wikipédiák nem, vagy csak mellékesen említik a Kárpát-medencének pontosan megfelelő terminust, addig ahol az előfordulások számszerűen ellenőrizhetőek (az angol, a német, az orosz és a francia esetében), ott mégis ez mutat túlnyomó fölényt? Hiszen azt gondolnánk, hogy a leggyakrabban használt név tekinthető az alapnak, az igazi névnek. Még ha esetleg korábban nem is az volt a standard, a használat megváltoztatja a viszonyokat, tehát ma már a wikipedistáknak is ezt a változatot kellene elsősorban használniuk.
A kérdés azonban nem ilyen egyszerű. A magyar wikipédia is utal arra, hogy a Kárpát-medence, ill. a Pannon-síkság nem ugyanaz a fogalom. A román wikipédia térképén is egyértelmű, hogy a román szócikk nem ugyanarról a területről szól, mint a magyar, bár kétségkívül jelentős közöttük az átfedés. A Kárpát-medence neve azért nem bukkan fel máshol, mert nem létezik a fogalom.
Gondoljunk bele, azért ritkán fordul elő, hogy egy hegylánc két oldalát két különböző tájegységhez soroljuk, vagy hogy ugyanazon tájegységhez tartozónak tartsunk teljesen eltérő jellegű vidékeket (hegységet és síkságot). A Dunántúlt is Dunántúli-dombságra, Dunántúli-középhegységre és Kisalföldre osztjuk fel, s nem igazán jutna eszünkbe a Dunántúlt két egységre osztani a középhegység fő vonulata mentén.
Bár szeretünk földrajzi egységként gondolni a Kárpát-medencére, valójában a „történelmi” Magyarország „ezeréves” határaira gondolunk. Még akkor is, ha tudjuk, hogy a valódi határok szinte sosem estek egybe ezekkel az idealizált határokkal: az évszázadokig fennmaradt országgyepüt nem tekinthetjük az állam szerves részének, a kiskirályok idején nem beszélhetünk egységes államról, a három részre szakadt Magyarország idején végképp elszakadtunk ettől az ideától, és a kiegyezésig Erdély különálló maradt. Erdély és Magyarország (újra)egyesítése rövidebb ideig tartott, mint amennyi Észak-Erdély utolsó (és véglegesnek tűnő) elvesztése óta eltelt. Földrajzi alapon azt is nehezen tudnánk indokolni, hogy miért tekintjük Pozsonyt a Kárpát-medencében, Bécset viszont azon kívül fekvőnek.
A Kárpát-medence terminus megfelelői gyakori felbukkanásának feltehetően az a fő oka, hogy erről a területről elsősorban magyar szerzők (illetve magyar forrásokat használó külföldiek) írnak, hiszen a magyarok számára a legfontosabb ez a földrazi egység: a többiek ennek (illetve a potenciális konkurens Pannon-síkságnak) perifériáján helyezkednek el (pl. a szlovákok), vagy a területük perifériája lóg át e régióba (osztrákok, ukránok), vagy mindkettő egyszerre igaz (szerbek, románok).
S mivel a fogalom egy kívülálló számára aligha meggyőző (hiszen földrajzilag és etnikailag egyaránt sokszínű területről van szó), a gyakorisága ellenére nem tud gyökeret verni. Persze ez a gyakoriság is viszonylagos, hiszen legfeljebb a szintén ritka Pannon-síkságnál nagyobb gyakoriságról beszélünk, az adott nyelvek átlagos beszélői egyikkel sem találkozhatnak nap mint nap.
Összegzésként tehát kimondhatjuk: egyedül vagyunk a Kárpát-medencében, hiszen gyakorlatilag senki más számára nem létezik.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (29):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@mederi: A Pannon tenger soha nem húzódott vissza és nem is száradt ki, hanem feltöltődött. A Kárpát-medence mint geológiai fogalom (a bécsi medencével együtt értendő!), analóg a "Fekete-tenger medencéje" fogalommal. Egykor a Vaskapu olyan tengerszoros volt, mint most a Boszporusz és a jövőben valamikor a Boszporusz nem tengerszoros lesz, hanem egy hatalmas folyó fog rajta az Égei-tenger irányába hömpölyögni. A kiszáradás azért nem történt, mert az alföldi süllyedékek a feltöltődés utáni képződmények és nem beltó-maradványok.
A Kárpát-medence mint fogalom egy modern geológiai fogalom, ha jól sejtem a XIX. századból. Politikai használata hibás, mivel a Bécsi-medencét nem számítja bele.
A Pannon-síkság fogalommal meg nincs semmi baj. A Kárpát-medence fogalom is problémás lenne, ha a Pannon síkságban feltűnik a nem pannóniai területek túlsúlya, hiszen valójában kárpáto-dinaro-alpi lenne ez a medence, ha akkurátusak lennénk. A Pannon síkságot mint fogalmat amúgy azért nem használjuk a magyar nyelvben, mert már létezik egy Pannon-dombság.
@arafuraferi: "Az Erdélyi -szigethegységet a románok tudatosan Nyugati-Kárpátoknak hívják" micsoda nyelvi változatosság, ezt nem is szegény Fátra bánná, ami sokkal nyugatabbra van, hanem majd a román tájékozodási futók szívják meg egyszer, ha a térképeken elkezdik összevissza jelölni a nyugatot, meg keletet.:)
@arafuraferi: Amúgy helyesen Kárpátok-Alpok-Dinári-medence lenne, de ki tudná ezt mindig ilyen hosszan leírni, praktikus okból a leghosszabb medence-határoló van az elnevezésben.
De ez a Pannon-síkságnál sem következetes, hisz Pannónia is csak a Dunáig tart.
A földrajzban több kifejezést használunk egy területre, amik nem mindig fedik egymást. De erre nincs is szükség, hisz nem közigazgatási határokról beszélünk. Viszont mivel a földrajzot számos tudomány használja segédtudományként, szükség van arra hogy valamikor csak a síksági részeket nevezzük meg, van amikor a medencéket hegygerincig stb.
"hiszen gyakorlatilag senki más számára nem létezik." László, amit tudunk definiálni, az létezik. Az más kérdés, hogy a régi kisantant országai tudatosan kerülik a "Kárpát-medence" kifejezést. Politikai okokból. Ezt Slota jelentett ki legutóbb, hogy nem létezik (akiben az becsülendő, hogy legalább bevallja, hogy utálja a magyarokat). Ha tudná,.hogy ezt magyar nyelvészek is terjesztik, akkor nagyon boldog lenne.
A medence, mint földrajzi kifejezés definiálva van. A földrajzilag definiált medencéhez hozzátartozik mindaz, mint amit a valóságban is medencének neveznénk, azaz amiből nem kifele folyik a víz, hanem benne marad, tehát a hegygerinctől befele minden. Abban viszont nagyon is igazad van, hogy (a wikipédián is helytelenül) nagyjából a történelmi Magyarországra értik ezt. Ez csak háromnegyedrészt igaz, tehát a keleti és északi részek képezik a medence szélét, nyugaton például már el kellene menni majdnem az Alacsony-Tauernig, délen pedig a Dinári hegyek gerincéig, és az a széle (bár ez esetben nehéz, mert az ferde, viszont a magas régiókik mindenképp) na és az a Kárpát-medence. Egyébként a világatlaszok ezt jól ábrázolják, hisz lehatárolás nélkül a Kárpát-medence térképlapra rárakják ezeket a hegyeket is. Tehát abszurd, amit a wikipédia mond, hogy amíg a magas hegyek elkezdődnek, nem hanem legalább az első magashegy gerincéig. (Irredentáknak ez akár egy szép gondolat kiindulópontja lehet.:-)) Viszont az is tény, hogy nem egy teljesen zárt medence (csak 90-95%-ban), ami miatt a Pannon-síkság néhol kikacsingat a medencéből, de nem is ennyire szigorú a földrajzi definíció, hogy 5-10% miatt ne lehessen medencének nevezni.
Azt viszont köztudott, hogy a környező országokban a földrajzi elnevezések is politikailag befolyásoltak (vagy legalábbis voltak befolyásolva, és azokon ma sem szándékoznak változtatni). Az Erdélyi -szigethegységet a románok tudatosan Nyugati-Kárpátoknak hívják, és szigorúan kerülik a szigthegység szót, nem véletlenül. (Pedig a hülyes is észreveszi, hogy szigetszerűen van ott, ha ránéz a térképre). Tehát ezek politikailag definiált földrajzi elnevezés a természeti alapon definiált földrajzi elnevezésekkel szemben, hisz medence van a földrajzban, és ez a földrajzilag definiált medence pedig létezik a Kárpátok-Alpok-Dinári-hegység között.
A valamikori Pannon tenger visszahúzódásának eredménye a "Pannón-síkság", így nyilvánvalóan megfelelő az elnevezés.
Azonban egyrészt: történelmi megközelítés szerint, a rómaiak a Dunánál megtorpantak (nyilvánvalóan erős ellenállásba ütköztek, ezért nem "lakhatták be" a teljes Kárpát-medencét), és "Pannón tartománynak" csupán a dunántúli (nyugati) vidéket nevezhették.
Másrészt:
Vannak olyan források, melyek szerint Attila hun király méd volt, és a médek (talán mi sem véletlenül "med-jünk és "med-j-éink" vannak) hegyi "med-encében", kiszáradt folyó "med-er"-ben szerettek lakni, mivel ezeken a helyeken találtak sok gyógy növényt (med-icinát) a gyógyításhoz.
Ahogyan Magyar(i) ("Med-j-er(i)") országnevünk utal a "mederi" szemléletre, igazából a legjobb elnevezés talán a "Pannón (kiszáradt tengeri) medence" lett volna (mint tudjuk, a medencében általában víz van.)
A "Kárpát-medence" név esetében nem tettük/tesszük hozzá, hogy kiszáradt mederű, mert rengeteg "nádak-erek" borította a területet egészen a Duna és a Tisza szabályozásáig, illetve a mocsarak lecsapolásáig. Nyilván a területre a "medence" kifejezés sokkal találóbb volt szerintünk, mint a síkság (és a helyi terület ismeretét jól tükrözte), amit máig megőriztünk (persze az említett római hódítással kapcsolatos kiegészítés is jogos szerintem) ..:)
@LA: Köszönöm. A tipp nem volt rossz, nem ismertem, ennek alapján utánanéztem a wikiben. A magyar szócikk lényegében ezt írja, ám az angol jóval árnyaltabb. Aszerint a tudósok egyrész így véli, mások fordítva, ismét mások szerint a Karp, Carp törz neve teljesen más eredetû. Mindenesetre, a magyar szócikk csak 3 forrást ad meg, az angol rengeteget.
Késôbb jutott eszembe a wiki angol 'Carpathian Mountains' szócikke, ott a 'name' alatt::thrák görög Καρπάτῆς όρος (Karpatész orosz), jelentése "sziklás hegység".
Ezenkívül Proto Indo-Europai gyökbôl származtatják ( ugyanott )
( en.wikipedia.org/wiki/Carpathian_Mountains#Name )
@nneddudgi: Amennyire tudom a Kárpátok a rómaiak idején itt élt karp törzsről kapta a nevét. A magyar terminológia egyébként nem rossz és nem csak politikai. A Kárpát-medence geológiailag meglepően egységes szerkezet, bár sok részből áll. A Kárpátok felgyűrődése óta ez a süllyedék egy szerkezetként mozog.
@Fejes László (nyest.hu): Tanulságos cikk, köszönöm. Voltaképp a "Kárpát" elnevezés eredetérôl szerettem volna megtudni valamit, de pont errôl nincs a cikkben. Ha véletlenül tud valamit a név eredetérôl és arról, hogy mióta van használatban, megköszönném.
@Fejes László (nyest.hu):
Tisztelt Fejes László!
Ha önnek egy-két kétes példa elég a gyanakváshoz,kérem induljon el,járja be a környéket,gyözödjön meg személyesen mindenröl.Részben azért igaza van:Romániában nem írták át sem a történelmet,sem a régészetet,sem a földrajzot.Ott már eleve úgy tanították,ahogy nekik leginkább megfelelt:meghamisítva.Még az ellenkezöje sem igaz annak amit mondanak,kérem tisztelettel.
@Nước mắm ngon quá!: Ez nagyon szép volt, köszönjük!
Nézegetve a Japán Országgyűlési Könyvtár gyűjteményét, 1 találat volt a Kárpát névre, karupato カルパト formában.
露西亜の戦線より (Az orosz frontról) 1915
Valószínűleg nem került Magyarország az utóbbi évekig a kínaiak érdeklődésének középpontjába.
Budapest:
ngrams.googlelabs.com/graph?content=%E5%B8%83%E8%BE%BE%E4%BD%A9%E6%9
---
Valószínűleg szelektívek a Google adatai, egyes korszakokból kevés anyaggal rendelkezhetnek.
@elhe taifin:
Tipp: az egyszerűsített és hagyományos írásjelek között nem tesz különbséget a Google. Keress pl. a 中國-ra. Kapsz 中國-t (hagy.) és 中国-t (egysz.) is.
@szatka: Lemaradt a 喀爾巴阡盆地 eleje :)
Szerintem elképzelhető, hogy más írásjegyeket használhattak korábban, ezért nem volt találat. Illetve közrejátszhat az írásreform is: az egyszerűsített és a hagyományos írásjegyek.
Egyszerűsített írásjegyekkel （简体字）: 喀尔巴阡盆地
潘诺尼亚平原
Megnéztem én is ezt a Ngram Viewert, és kínaiul sem a 潘諾尼亞平原, sem a 巴阡盆地 kifejezésre nem talált adatot.