Még egyszer az eszperantó frazeológiáról
Az eszperantót gyakran érik olyan kritikák, hogy mesterséges nyelv lévén nincs is saját, a természetes nyelvekkel összevethető, azokhoz hasonlító és hasonlítható frazeológiája. Korábbi cikkeinkben már beszámoltunk arról, hogy Zamenof apja, maga Zamenhof és az eszperantó élő nyelvi közössége hogyan formálja napról napra a nyelv frazeológiáját – az alábbiakban pedig egy monumentális gyűjteményről számolunk be.
Korábban már beszámoltunk arról, Mark Fabianovics Zamenhof (az eszperantó nagyapja) és fia, Lazar Markovics Zamenhof (az eszperantó atyja) a Proverbaro Esperanta révén hogyan fektetik le a mesterséges nyelv frazeológiai alapjait. Láthattuk azt is, hogy ezeken az alapokon az eszperantó élő nyelvi közössége hogyan lép túl és hogyan építi tovább a frazeológiai felépítményt.
Az alábbiakban egy nagyszabású, magyar eszperantistákhoz kötődő vállalkozásról számolunk be, melynek eredeti címe 8000 frazeologiaj esprimoj Esperantaj. Tralaborigita kaj kompletigita eldono de la „Domfabriko” (8000 eszperantó frazeológiai kifejezés. A „Domfabriko” [Házgyár] átdolgozott és kiegészített kiadása). Az eredeti kötet (Domfabriko – melynek alcíme: 6000 szólás és kifejezés eszperantó és magyar nyelven – 6000 frazeologiaj esprimoj hungaraj-Esperantaj) 1975-ben jelent meg, szerzői Kalocsay Kálmán és Csiszár Ada. Az átdolgozott és kiegészített kiadvány (immáron 8000 frazeológiai kifejezéssel) 2003-ban jelent meg Csiszár Ada gondozásában.
A Domfabriko – a Házgyár
A Domfabriko – 6000 szólás és kifejezés eszperantó és magyar nyelven – 6000 frazeologiaj esprimoj hungaraj-Esperantaj eredeti koncepciója szerint kétnyelvű kiadványként, a magyar kifejezések ábécérendje szerint tartalmazott 6000 olyan kifejezést, melyeknek – a szerzők szándéka szerinti – ismeretével a nyelvtanulók és nyelvhasználók magabiztosabban képesek mozogni az eszperantó frazeológia és általános nyelvhasználat területén.
(Forrás: Wikimedia Commons / Ada Csiszár)
Kalocsay Kálmán (1891–1976) infektológus orvos, eszperantó költő, író, műfordító. Fiatal korában az eszperantó mellett idóul is megtanult, bár később ezzel a nyelvvel nem foglalkozott. Első – eszperantó nyelvű – verseskötete Mondo kaj Koro címmel 1921-ben jelentette meg. Kalocsay a Rendszeres eszperantó nyelvtan című, máig alapvető fontosságú kötet szerzője is. Munkássága a nyelv széles spektrumán meghatározó jelentőségű és hatású volt.
A szerzők (Kalocsay Kálmán és Csiszár Ada) felfogása szerint (is) beszédünkben és írásunkban számos állandósult szószerkezet létezik, melyek azonban nem csupán egyszerű szavakból (kvázi „téglákból”) állnak, hanem többszavas kifejezésekből (tulajdonképpen „panelekből”). A szerzők, mivel ebben a kötetben ilyen paneleket kerestek és rögzítettek, egymás közt ezért „házgyárnak” (domfabriko) keresztelték a kötetet. Fontos megállapítása a szerzőknek, hogy a frazeológiai panelek, melyek szó szerinti fordítása adott esetben teljesen értelmetlen, de néha annál viccesebb eredményt adhat, igen bonyolult szerkezetek. Ezen szerkezetek összegyűjtéséhez az alapot a szerzők számára a zamenhofi Proverbaro Esperanta, különböző eszperantó szótárak és saját, eszperantó irodalmi gyűjtésük szolgáltatták.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Csiszár Ada (1930–2007), Kalocsay Kálmán munkatársa és örökségének gondozója, újságíró és könyvtáros.
Az így összegyűjtött anyagot a szerzők – a nemzetközi érthetőség ellenőrzése végett – elküldték más anyanyelvű (angol, bengáli, cseh, francia, spanyol, japán, lett, holland, orosz) eszperantistáknak, akik gondos szűrőmunka után reflektáltak a szerzők által összegyűjtött anyagra. Az így megrostált kifejezések kerültek bele az 1975-ös kiadványba; ebben azonban nem csupán a hétköznapi nyelvhasználat során, hanem az irodalmi szövegek regiszterében használt (éppen ezért talán ritkábban használatos) frazeológiai kifejezések is belekerültek.
8000 frazeológiai kifejezés
Mivel Kalocsay Kálmán 1976-ban elhunyt, a szerzők azon tervének megvalósítása, hogy a kétnyelvű (magyar-eszperantó), 6000 elemet tartalmazó frazeológiai gyűjteményt egynyelvű (eszperantó) verzióban is kiadják, a társszerzőre, Csiszár Adára maradt. Az egynyelvű kiadvány megjelenése azonban egészen 2003-ig váratott magára. A kiadvány ekkor már 8000 elemmel büszkélkedett, alapját pedig továbbra is a Proverbaro Esperanta, az eszperantó irodalmi szövegek és a már korábban megjelent Domfabriko alkotják. Legfőbb részét olyan állandósult (esetleg alkalmi) szószerkezetek jelentik, melyek a hétköznapi eszperantó beszédhelyzetekben is előfordulnak.
Az új, átszerkesztett és bővített kiadványban a 8000 kifejezés mintegy 1100 alapszó köré csoportosul, melyek – lévén a kiadvány egynyelvű – az eszperantó ábécé sorrendjének megfelelően tárgyalják az anyagot. Mivel pedig az eszperantó irodalmában Kalocsay Kálmánnak kiemelt szerepe van, tőle is számos kifejezés található a kötetben.
(Forrás: Wikimedia Commons / G. Nagy Róbert / CC BY-SA 3.0)
Ahogy azt korábban láthattuk, és ahogy arra Csiszár Ada is rávilágít a kötetben, az állandósult szófordulatok, szószerkezetek és frazeológiai panelek nélkül a (mesterséges) nyelv is leginkább csak a sótlan leveshez lenne hasonlatos. Zamenhof a maga idejében ugyanennek az elvnek a maximális figyelembe vétele mellett állította össze (eszperantósította) apja munkássága alapján a Proverbaro Esperanta kötetét – más nyelvekből fordítva. A nyelv megalkotója azonban – lemondva szerzői jogairól, útjára bocsátva teremtményét, az eszperantót – a nyelvet használó közösség gondjára bízta azt, mely – ahogy azt korábban szintén láthattuk – számos más forrásból gazdagította az eszperantó frazeológiát, ad hoc kölcsönzésektől belső nyelvi újításokig.
Az eszperantó frazeológia rétegei
Csiszár Ada egy 1975-ös cikkében, amely a 8000 frazeologiaj esprimoj... című kötetben is szerepel (Frazeologio kaj la Zamenhofa Proverbaro – Frazeológia és a Zamenhofi Közmondásgyűjtemény), az alábbi értelmezését adja az eszperantóban is fellelhető frazeológiai rétegeknek. Első rétegként az egyszerű, állandósult szószerkezeteket nevezi meg, melyek akár szó szerinti fordításakor sem adódik a félreértésre, a félrefordításra alkalmas igazi lehetőség, ok. Ilyenek például ’az igazat megvallva...’– se paroli sincere...; vagy ’a lehető leggyorsabban’ kiel eble plej rapide.
Csiszár Ada csoportosításában a második frazeológiai réteget vagy csoportot a szólások alkotják, melyek olyan állandósult szerkezetek, melyek valamely átvitt értelemmel bírnak, s mint ilyenek, alkalmanként akár egy szóval is kifejezhetőek lennének – használatuk a nyelv színessé tételét, a beszéd élénkítését és fordulatossá tételét szolgálja. Ilyenek például a sidi sur pingloj – ’tűkön ül’ vagy a batis lia horo – ’ütött az órája’. Eszperantiában, akár más nyelvek esetében, ha valakire azt mondják, tűkön ül, nem valószínű, hogy az illető feneke alatt akár egyetlen tű is lenne, az viszont könnyen elképzelhető, hogy az illető nyugtalan. A szólásokon belül Csiszár Ada alcsoportként megemlíti a hasonlatokat (Obstina kiel azeno – ’Makacs, mint a szamár’), melyek – valamely immanens és transzcendens tulajdonságuknál fogva – talán még az egyszerű szólásoknál is könnyebben értelmezhetőek. Ide tartoznak a szlengkifejezések is: (Ĉesu mi petas – ’szűnj meg’), melyek – bár eredetileg bizonyos társadalmi rétegekhez, csoportokhoz köthető kifejezések – gyorsan elterjedhetnek és állandósulhatnak a köznyelvben is.
(Forrás: fotohaz.hu)
A szállóigék (szentenciák, maximák) alkotta csoport a Csiszár Ada által harmadik szintként megnevezett réteget alkotják Ezek általában valamely híres személytől származó, ahhoz visszavezethető kijelentések: La ĵeto estas farita – ’a kocka el van vetve’ (tkp. ’a dobás meg van téve’).
Csiszár Ada értelmezésében a negyedik, s egyben frazeológiai szempontból a legösszetettebb, legnehezebben értelmezhető réteget a közmondások alkotják, melyek valamely általános, népi bölcsességet, a beszélők közösségének konvencióján alapuló valamely általános igazságot, megfigyelést fogalmaznak meg, erősen metaforikus, s ezért szó szerint nehezen értelmezhető, adott esetben értelmezhetetlen formában. Ezeknek a fordítása egyik nyelvről a másikra gyakran nem szó szerinti, hanem sokkal inkább a megfelelő értelmezésű közmondással helyettesíthetők.
Csiszár Ada a közmondások rétegén belül is megkülönbözteti az általános tapasztaláson alapuló közmondásokat: Stomako malsata nur pri pano meditas – Éhes disznó makkal álmodik (tkp. ’üres gyomor csak a kenyérre gondol’). Léteznek értékítéletet megfogalmazó közmondások is: Kion rajtas leono, ne rajtas azeno. – Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek (tkp. ’amit szabad az oroszlánnak, nem szabad a szamárnak’). Harmadik csoportként megemlíti a közmondások azon fajtáját, melyek egyfajta figyelmeztetést, óvást, intést fogalmaznak meg: Fleksu arbon dum ĝia juneco – Addig üsd a vasat, amíg meleg (tkp. ’addig hajlítsd a fát, amíg fiatal’).
Egyet kell értenünk Csiszár Adával akkor (is), amikor arról ír, hogy a frazeológiai szerkezetek megtanulása, használata a beszéd folyamán mindenféleképpen hasznos a beszélő számára, akkor is, ha nem tudja, szólást, közmondást vagy éppen „csak” állandósult szókapcsolatot használ. Az eszperantó esetében is teljesen mindegy, hogy az adott frazeológiai egység melyik nyelvből származik (fordítás révén), esetleg belső keletkezésű eszperantizmus-e, a lényeg a kommunikáció.
Amennyiben az eszperantót azért éri kritika, mert kevés benne a belső keletkezésű frazeológiai egység, gondoljunk csak arra, hogy a frazeológiai egységek szintje alatt, ha például csupán a szavak szintjét vizsgáljuk, bármely nyelvet érhetné ez a kritika. Arról nem is szólva, hogy bármely nyelv frazeológiai szintjeit vizsgálva is bőven találunk olyan elemeket, melyek nem saját gyártásúak.
(Forrás: Wikimedia Commons / nekonata)
Hogy az eszperantót kritizálhassuk, s azt utólag akár elvethessük, előbb célszerű megismerni: csak ekkor tehetünk úgy, mint Kazimierz Bein (1872–1959), aki az eszperantó korai időszakában rendkívül aktív eszperantistaként egyszer csak – minden indoklás nélkül – 1911-ben örökre elhagyta a mozgalmat. Bein aktív eszperantista évei alatt például lengyelről eszperantóra fordította Bolesław Prus A fáraó című művét is. S ha már a belső keletkezésű frazeológiáról beszélünk: Bein eszperantó körökben használatos nevéből (Kabe) származik egyébként az egyik legeszperantósabb frazeológiai kifejezés, a kabei – ’úgy tenni, mint Kabe: aktív évek után egyszer csak elhagyni az eszperantó mozgalmat’.
Felhasznált irodalom
Domfabriko – 6000 szólás és kifejezés eszperantó és magyar nyelven – 6000 frazeologiaj esprimoj hungaraj-Esperantaj. Hungara Esperanto-Asocio, Budapest, 1975.
8000 frazeologiaj esprimoj Esperantaj. Tralaborigita kaj kompletigita eldono de la „Domfabriko”. Budapest, 2003.
@Molnár Cecília: Kutyafáját, tényleg! ):o) Csak a szövegben keresgettem ...
@BRAIN STORMING: Itt az utolsó kép alatt van a „kabeizál” megmagyarázva.
"Az eszperantó mumusa és az eszperantó Szókratész" c. cikkben a "kabeizált" szón keresztül ide lehet jutni, de sem ott, sem itt láttam a szó kifejtését. ... Amit jó lenne egyszer abból a szempontból is tisztázni - a "krokodili" szóval egyetemben !!! - hogy miért keletkeztek, mi hívta életre ezeket a szavakat a mozgalomban.