1961-ben még nem volt ciki hinni az irodalmi nyelv felsőbbrendűségében – ám Bogáti Péter ekkor is inkább viccet csinált a nyelvművelők babonáiból. Egyszer kísérel meg valóban tanácsot adni – az sem jön össze.

A bécsi döntések irodalmi feldolgozásával foglalkozó sorozatunk eddigi részeiben azt vehettük szemügyre, hogy román és magyar igazság között – formai elemeiket tekintve – nincs különbség Doru Munteanu és Wass Albert munkássága közt. A kizárólagos iga...

Ismét nyelvi vonatkozásokat keresünk egy regényben. Betekintést nyerünk abba, amikor a hősök azon vitatkoznak, hogy az író miként adja vissza a szavaikat – ezen a kérdésen a két elbeszélő is összekülönbözik. Elmerengünk azon is, hogy mikor mondhatjuk...

A bécsi döntésekkel foglalkozó sorozatunk előző részében azt láthattuk, milyen elméleti megfontolások indokolják azt, hogy a magyar-román kapcsolatban a „történelmi, isteni és egyedül üdvözítő stb.” igazság keresésével kapcsolatban soha ne feledkezzü...

Cikksorozatunk előző részeiben Illés Béla „Kárpáti rapszódia” című kötetét felhasználva kívántuk érzékeltetni azt a világot, mely az első világháború előtti és alatti Kárpátalját jellemezte, a cseh berendezkedés első éveivel bezárólag. Ekkor a terüle...

1940. augusztus 30-án a második bécsi döntéssel – ha csak átmenetileg is – Magyarországhoz került Észak-Erdély. Az eseménnyel kapcsolatban románok és magyarok máshogy vélekedtek és vélekednek minden bizonnyal ma is. Sorozatunkban azt vizsgáljuk, hogy...

Képzelje el, hogy mindent elfelejt, még a nyelveket is. Megtörténhet ez? Hogyan tanulna meg beszélni? Diego Marani regényének hőse hasonló helyzetbe kerül. De vajon tényleg róla szól a regény? A háttérben felbukkan Elzett, a lakatos szelleme is.

A Magyar Királyság egyik talán legszegényebb, de etnikailag igen gazdag képet mutató régiója volt Kárpátalja. Az első világháborút követően azonban az egyetlen olyan területe volt az országnak, ahol a Károlyi-kormányzatnak sikerült együttműködést elé...

A Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott neve által fémjelzett Nemzeti Könyvtár sorozat a honlap tanúsága szerint „a magyar írott kultúra legjavát gyűjti egységes sorozatba. A válogatás első szempontja az olvasmányosság, a második a sokszínűség, a ha...

Eduardo Mendoza regényében Pomponius Flatus Názáretbe keveredik, ahol többek között a szent család tagjaival is ismeretségbe kerül. A vándorló filozófusnak a regény során ezer baja akad, egyvalami azonban nem okoz neki gondot: szóba elegyedni a terül...

„Van még olyan nyelv a világon, amelyiken meg lehet ezt csinálni?” – kérdezte egyszer egy olvasónk. Nos, igen. Szinte minden nyelven lehet valamilyen különleges játékok játszani, a nyelvek legfeljebb annyiban különböznek, hogy melyik milyen játékra a...

Az északnyugat-kaukázusi nyelvcsaládba tartozó ubih nyelvet beszélő nép a cári orosz terjeszkedés elől eredeti kaukázusi lakhelyét elhagyva 1864-ben Törökországba települ – ahol a nyelv utolsó beszélőjének 1992-es halálával maga az ubih nyelv is kiha...

Lefejezett hullák, ősi titkokat őrző társaságok és egy patikárius, aki kibogozza a rejtélyeket. Mindez a középkori Tallinnban, pajzán vándordalnokok és titkolózó szerzetesek között. Patakokban folyik a vér és a sör...

Mit írnánk meg egy regényben szívesebben: az élet egy nagy kérdését vagy egy pohár vizet? Kosztolányi ezúttal abban igazít el minket, hogy miért érdemes mindenképpen a pohár víz leírását választanunk abban az esetben, ha regényírásra adnánk a fejünke...

Cikksorozatunkban azt vizsgáltuk, hogy két különböző történelmi korszakban hogyan ír Liviu Rebreanu az erdélyi románság és Nyirő József az erdélyi magyarság helyzetéről. Vajon a politika által meglovagolt, egyoldalú és önkényes zászlóbontogatási hull...

Rebreanunál már alkalmunk volt megfigyelni, miként vélekednek a „Ion” című regényben a románok a magyarokról. Az alábbiakban az is kiderül, miként látják a románok a magyarokat, a magyarok a románokat, valamint a románok és a magyarok saját magukat N...

Azt már Rebreanu is megénekelte, hogy a kisebbségi létnél már csak a diaszpórában folytatott kisebbségi lét a nehezebb. Nyirőnél e tételt igazolva látjuk, aki azonban még rávilágít arra is, a legnehezebb a kisebbség kisebbségének: magyarok és cigányo...

Cikksorozatunk előző két részében láttuk, hogy Trianon milyen politikai, gazdasági és erkölcsi földcsuszamlást hozott az erdélyi magyarságnak. A továbbiakban az erdélyi magyar renegátok keserű életének irodalmi reprezentációjával foglalkozunk.

A kisebbségi lét egyik, a megmaradáshoz szükséges és elengedhetetlen minimuma az anyanyelvi oktatás megléte. Rebreanu és Nyirő hasonlóan nyilatkoznak a kérdés nehézségéről: „Hiszen magyar, oláh, szláv bánat mindig egy bánat marad”.

Bevehetetlen erőd – igen, ez a magyar helyesírás, mely szabályozni szeretne bizonyos kérdéseket, ám ezt olyan módon teszi, hogy a nyelvhasználó kénytelen visszavonulót fújni: a szabályok úgy vannak megfogalmazva, hogy a gyakorlatban követhetetlenek.

Válságos időkben mindig is remek politikai trükk a nemzetiségi kártya kijátszása. A szimbolikus politizálás, politikai lózungokkal higított zászlófelvonások helyett azonban lehet más a nemzetiségpolitika? Létezik kölcsönös megértés?

Ha másképp alakul a történelem, másképp alakul a nyelvek sorsa is: egyes nyelvek megmenekülnek a pusztulástól, mások nem virágozhatnak fel. Alternatív nyelvtörténet egy krimi hátterében...

Az ezeréves magyar határ a Kárpátok mentén évszázadokon át kettévágta a román nemzetet. A 20. század erdélyi románságában vélhetőleg felmerült a kérdés: minden bizonnyal van élet Magyarországon kívül, mégha az nem is olyan...

Egy népszerű hazai együttes, a Bëlga már korábban énekelt némi élccel Trianon Tagadó Tibiről – alias három T-ről –, de vajon mindenki egyformán tekint 1920-ra? Elképzelhető, hogy volt, aki örült neki, várta azt? Lehet, hogy ők voltak többen?