Az ember hajlamos azt hinni, hogy diktatúra csak más országokban valósulhat meg, a sajátjában soha. „Ez nálunk lehetetlen” – mondhatják sokan vélt igazuk teljes tudatában. A diktatúra valószerűtlennek tűnik sokak szemében; olyan rossznak, ami csak má...

A flamand-belga író, David Van Reybrouck az ezredforduló után egy plágiumügy kapcsán jut el Dél-Afrikába, ahol az ügy felgöngyölítésén túl bepillantást nyerhetünk az ország múltjába és jelenébe is.

Nőnap alkalmával minden évben idehaza (és külföldön is) számos politikai formáció különböző ígéretekkel áll elő a nők helyzetének javítása érdekében – s ahogy az választások alkalmával amúgy is lenni szokott, a nagy ígéretek vállalása után általában ...

David Van Reybrouck „A járvány” című könyve egy plágiumügy kapcsán vezeti el az olvasót a mai Dél-Afrikába. Amellett azonban, hogy fény derül a plágiumügy részleteire, betekintést nyerhetünk egy távoli és sokszínű ország múltjába és közelmúltjába.

Franz Werfel 1933-ban megjelent regénye, „A Musza Dagh negyven napja” mintegy ötezer örmény hősi ellenállását meséli el, akik a deportálások elől inkább a falvaikkal szomszédos hegyre menekülnek, s védik életüket a török állammal és hadsereggel szemb...

Az alábbiakban David Van Reybrouck „A járvány” című könyve alapján azt láthatjuk, hogy a fiatal belga író elutazik Dél-Afrikába, hogy kiderítse, hogy a 20. század elején egy befutott, Nobel-díjas belga író miért plagizál egy dél-afrikai amatőr termés...

Az első világháború idején az addigi világtörténelemben példátlan méretű etnikai tisztogatásra került sor az Oszmán Birodalom területén: a háború előtti kis-ázsiai örmény népesség 1,2 milliós tömegéből a háború után eltűnt bő egymillió. A deportáláso...

Hogyan lehet lenyomni a karteziánus gondolkodást, a kanti etikát vagy Heidegger egzisztencializmusát a serdülő japán olvasók torkán? Természetesen úgy, ha számukra ismerős alakokba bújtatjuk az európai filozófia legnagyobb alakjait.

Franz Werfel 1933-ban megjelent „A Musza Dagh negyven napja” című kötete néhány örmény falu ellenállását meséli el az I. világháború alatt az örményeket ért nagy katasztrófa idején. De vajon milyen út vezetett oda, hogy Anatólia 1,2 milliós örmény ki...

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1933-ban jelent meg Bécsben Franz Werfel „A Musza Dagh negyven napja” című könyve, mely az 1915-ös örmény katasztrófa egyik hősies ellenállási gócának történetét dolgozza fel. A kötetet megjelenése óta sokan támadják. Mások sz...

A thisisFINLAND Facebook-oldal megkérdezte rajongóit, hogy mik a kedvenc finn könyveik. A listával ünnepeljük a finn függetlenség napját.

Sorozatunk előző részeiben láthattuk, hogyan ábrázolja Jókai „A jövő század regénye” című művében az általa elképzelt 20. század világának és benne Magyarországnak a helyzetét. A regényből azt is megtudhatjuk, hogyan alakult a titokzatos, keletre sza...

Jókai „A jövő század regénye” című kötetének olvasása kapcsán sorozatunk előző részében már láttuk, milyen nyelvi helyzetben van a világ és benne hazánk a szerző által elképzelt 20. század közepén és második felében; az alábbiakban pedig szembesülhet...

Vannak önálló gondolataink? Vagy talán csak mások szócsövei vagyunk? Honnan tudjuk, amit tudunk, és hogyan osztjuk meg másokkal? Ezekkel a kérdésekkel egyre több nyelvész foglalkozik, miközben igyekeznek jobban megérteni a beszéd mint folyamat és min...

Egy olyan kérdéssel találkoztunk, amely elsőre helyesírási problémának látszott. Nem sokkal később azonban kiderült, hogy a legyeken keresztül a Sátánig vezet az út, és hogy egy apró helyesírási hiba milyen értelmezési nehézségeket okozhat.

Albert Camus 100. születésnapjának évfordulója alkalmából a „Közöny” című regény nyelvi érdekességeivel foglalkozunk.

Jókai A jövő század regénye című 1872 és 1874 közt megjelent regényében – számos más érdekesség mellett – a jövő (a 20.) század nyelvi helyzetének is szentel némi figyelmet. E 700 oldalas regény és hihetetlenül sokrétű ötletfolyam hömpölygéséből az a...