Miért A Legyek Ura?
Egy olyan kérdéssel találkoztunk, amely elsőre helyesírási problémának látszott. Nem sokkal később azonban kiderült, hogy a legyeken keresztül a Sátánig vezet az út, és hogy egy apró helyesírási hiba milyen értelmezési nehézségeket okozhat.
Nemrégiben egy Rejtő-regény kapcsán merült fel az a kérdés, hogy milyen problémákat vet fel egy-egy cím helyesírása. A tizennégy karátos autó című Rejtő-szöveggel kapcsolatban csupán helyesírási jellegű probléma adódott. Vannak azonban olyan címek is, amelyeknek a helyesírása messze túlmutat a konvención, a normán, mivel komoly értelmezési kérdésekhez vezet. Ilyen cím A Legyek Ura, ami egyes kiadásokon A legyek ura-ként szerepel...
A kérdést az sem segít eldönteni, hogy sok kiadáson olyan tipográfiai megoldással szerepel, amelyben az egész cím kapitálissal van szedve. Így persze megkerülhető a probléma, mi viszont nem kerülünk közelebb a jó válaszhoz.
Elsőre persze ez is helyesírási kérdésként merült fel egy ismerősünk Facebook-bejegyzésében. Melyik a helyes / eredeti írásmód: a csupa nagy kezdőbetűs vagy a kisbetűs? Erre a kérdésre, ha csak a magyar helyesírási konvenciót vesszük figyelembe, azt gondolhatjuk, könnyű válaszolni. Magyarul a többszavas címek szavainak kezdőbetűje nem nagy, csak a cím első betűje nagy, minthogy az egész cím egyben egy darab tulajdonnév. És voltak szerkesztők, akik így gondolkodtak.
Ha megnézzük a regény eredeti, angol címét, nem csodálkozunk, hogy abban meg minden tartalmas szó nagy betűvel kezdődik – az angolszász hagyománynak megfelelően: Lord of the Flies. (Érdekes, hogy az angol címben nincsen határozott névelő, a magyarban viszont van.)
Ennek alapján feltehető lenne az is, hogy a magyar kiadásokon A Legyek Ura írásmód csupán az angol cím – helytelen – leutánzása. Ez sem lenne példátlan, de nem erről van szó. Ez pedig onnan derül ki, hogy a Legyek Ura kifejezés a regény szövegében is szerepel, és ott is csupa nagy kezdőbetűvel van írva – következetesen, minden előfordulásakor:
„...szemben Simonnal pedig a Legyek Ura hangtalanul vigyorgott a karón.” (8. fejezet)
„Simon teste megmerevedett, megfeszült. A Legyek Ura most úgy beszélt hozzá, mint egy tanító.” (8. fejezet) [kiemelés tőlünk – a szerk.]
(Déry Tibor fordítása)
Ez már érv a nagy kezdőbetűs írásmód mellett! Az azonban továbbra is kérdéses marad, hogy mi indokolja ezt. Ehhez nem árt visszaemlékeznünk arra, hogy mi is a Legyek Ura, amely annyira fontos motívuma William Golding regényének, hogy a címéül is ezt teszi meg. A Legyek Ura egy karóra feltűzött disznófej, amelyet valóban belepnek, körülvesznek a legyek. A szigeten maguk a szerencsétlenül járt gyerekek állítják fel, majd rituális szerepet tölt be. A félelmet keltő és valóban undorító disznófej a regény kulcsfontosságú, démoni főszereplőjévé válik:
Simon feje kissé hátrahajolt, felfelé nézett. Tekintete nem bírt elszakadni a Legyek Urától, amely ott lógott fölötte a levegőben.
– Mi keresnivalód van itt egyes-egyedül? Nem félsz tőlem?
Simon megrázkódott.
– Nincs itt senki, aki segíthetne rajtad. Csak én. S én vagyok az Állat.
Simon szája dolgozni kezdett, érthető szavakat ejtett ki.
– Disznófej egy karón.
– Furcsa dolog elképzelni, hogy az Állat olyasvalami volt,amire vadászni lehetett, s meg lehetett ölni – mondta a fej. Néhány pillanatig az erdő s a többi titkos zug visszhangzott nevetésének gúnyos paródiájától.
– De te tudtad, ugye? Tudtad, hogy én belőled vagyok, egy részed vagyok? A legbensődből való. Én vagyok-e az oka, hogy minden felborul? S hogy minden olyan, amilyen?
Újra felhangzott a nevetés.
– Hát gyerünk, fiacskám! – mondta a Legyek Ura. Eriggy vissza a többiekhez, s felejtsük el az egészet!
(8. fejezet; Déry Tibor fordítása)
A fentiekből már világos lehet az olvasó számára, hogy a Legyek Ura tulajdonnév, ennek a démoni figurának a neve, ezért kell nagy kezdőbetűkkel írni. De honnan jön ez az elnevezés, és mire utalhat? Hogy beszélő névről van szó, az egyértelmű, hiszen a Legyek Urát valóban lepik a legyek.
Érdekes, hogy abban a szövegben, amelyből a kifejezés származik, a Legyek Urát nem lepik a legyek, hanem éppen távol tartja őket. A Bibliában a Királyok 2. könyvében szerepel Ekron istene (baálja), Baal-Zebub, a legyek ura:
1Acháb halála után Moáb elszakadt Izraeltől. 2Achaszja pedig Szamariában a rácson át leesett a tetőről, és betegen feküdt. Ezért követeket küldött ezzel a megbízatással: „Menjetek, kérdezzétek meg Baal-Zebubot, Ekron istenét, vajon felépülök-e bajomból?” 3Az Úr angyala azonban így szólt a tisbei Illéshez: „Indulj, menj eléje Szamaria királya követeinek és kérdezd meg tőlük: Hát nincs Isten Izraelben, hogy Baal-Zebubot, Ekron istenét mentek megkérdezni?
Belzebub néven többször is előfordul az Újszövetségben Máté és Lukács evangéliumában is a Sátán egyik megjelenési formájaként:
24A farizeusok azonban, amikor ezt meghallották, kijelentették: „Ez nem űzheti ki az ördögöket másként, csak Belzebubnak, az ördögök fejedelmének a segítségével.” 25Ő pedig, ismerve gondolataikat, ezt mondta nekik: „Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul, és egyetlen város vagy ház sem maradhat fenn, amely meghasonlik önmagával. 26Ha pedig a Sátán a Sátánt űzi ki, meghasonlott önmagával, és akkor hogyan maradhat fenn az országa? 27És ha én Belzebubbal űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok kivel űzik ki?
(Forrás: Wikimedia Commons / Collin de Plancy)
A Legyek Ura tehát a gonosz megtestesülése, Belzebub bibliai alakja. A regény szövegének ismeretében nem meglepő ez, hiszen a szöveg tele van rejtett és kevésbé rejtett biblikus utalással. (Ezek egy része a magyar fordításból kevésbé feltűnő. Jó példája ennek, hogy a fenti idézetben Déry a the Beast kifejezést az Állat-nak fordítja, és nem Szörny-nek vagy Fenevad-nak.) A Legyek Ura ellenfele, ellenpólusa nem véletlenül Simon (a fenti idézetben szereplő fiú) – ez is egyértelmű utalás az evangéliumra.
A helyesírási kérdésnek látszó probléma tehát igen komoly értelmezési kérdéseket is felvet. Mindezek alapján egyértelmű, hogy a nagy kezdőbetűket használó kiadások a jók, a „magyarosított” A legyek ura változatot használó kiadások pedig hibásak.
Köszönetet mondok Knausz Imrének, aki az eredeti kérdést felvetette, Arató Lászlónak, aki az értelmezést és a helyes írásmód indoklását megadta, és a beszélgetés további résztvevőinek, akik érdekes szempontokkal gazdagították a probléma megtárgyalását.
@szigetva: De van, hülyeséget írtam, elnézést. Úgy gondoltam, hogy nem The Lord of the Flies.
@Fejes László (nyest.hu): Éppenséggel lehet, nem is írtam, hogy nem lehet, de az esetek többségében az ilyen fogalmazást nehézkesnek, körülményesnek érezzük, egy címben pedig egyenesen rossznak tartjuk - gondolom, nemcsak én, de a többség...
Egyébként a felvetett probléma nem egyedülálló, és nem is csak az angol szöveg miatt merülnek fel kétségek. Elsőre az (Attila) az Isten ostora ugrott be, ezt is olvashatjuk mindenféle formában: Attila, az isten ostora; Isten ostora, Isten Ostora...
Pedig itt a cikkben olvasható magyarázat (Legyek Ura: tulajdonnév) is sántítani látszana...
@mondoga: Éppenséggel lehet: a legyeknek az ura.
@nadivereb: igen, ezt kellett volna tenni, de nem így jártak el, ezért kell elé az A.
@szigetva: Ha ketten csinálják ugyanazt, az nem ugyanaz... :-)
Próbáld a magyarban az úr/ura elé tenni a határozott névelőt a "The Lord of the Flies" alakban!
@szigetva: Ha ketten csinálják ugyanazt, az nem ugyanaz... :-)
Próbáld a magyarban az úr/ura elé tenni a határozott névelőt a "The Lord of the Flies" alakban!
@szigetva: Oké, de az angolban lehetne máshol is, a magyarban meg nem. Ezért lehet, hogy inkább el kellett volna hagyni magyarul (Legyek Ura simán), hogy nyilvánvaló legyen, hogy a cím egy tulajdonnév, nem pedig egy birtokos szerkezet. (Én sem vagyok biztos benne, hogy egytértek ezzel a véleménnyel, de legalábbis érteni vélem.)
@nadivereb: Nade az angol címben is, és a magyarban is a "legyek" előtt van a határozott névelő.
@szigetva: ha jól értem a kérdést, akkor azért, mert nem The Lord of the Flies, hanem simán Lord of the Flies.
„Érdekes, hogy az angol címben nincsen határozott névelő, a magyarban viszont van.” Miért nincs?