Spinoza villantott
Hogyan lehet lenyomni a karteziánus gondolkodást, a kanti etikát vagy Heidegger egzisztencializmusát a serdülő japán olvasók torkán? Természetesen úgy, ha számukra ismerős alakokba bújtatjuk az európai filozófia legnagyobb alakjait.
Mindannyian ismerünk olyan könyveket, melyek regényes formában kívánnak bevezetni serdületlen, serdülő vagy felserdült olvasókat a filozófia világába. Ilyen például Jostein Gaarder Sofie világa című regénye, Benjamin Hoff Micimackó és a Tao című műve (vagy ennek malackás folytatása). Tulajdonképpen nem tekinthetőek ezek különös próbálkozásnak, hiszen más tudományterületekről is ismerünk hasonlókat – volt már magyar próbálkozás is a nyelvtudományok területén. Az sem rendkívül különös, ha ilyen művek képregény formájában születnek meg: Larry Gonick és Mark Wheelis Képregén című műve a genetikai alapismeretekbe vezet be bennünket, és mi is beszámoltunk már a Castrén szibériai útját bemutató képregényről.
Ha valaki nem emlékezne Cundere nevű filozófusra, ne ijedjen meg: a cundere a japán képregények egyik archetipikus szereplője: olyan hős, aki kezdetben rideg és ellenséges valakivel szemben, de a történet során kibontakozik pozitívabb, szerető énje is.
A kötet műfaja „könnyű regény”: a könnyű regények fiataloknak, leginkább felső tagozatosoknak és középiskolásoknak szóló kisregények,
A jandere egy másik szereplőtípus: nála a szeretet túlcsordul és betegessé válik, túlságosan is beleéli magát a védelmező szerepébe, agresszívvá, sőt, brutálissá válik a történet folyamán.
A japán Dzsundzsi Hotta 2011-ben megjelent Cundere, Heidegger és én című képes regénye szintén filozófiatörténet. A regény főhőse középiskolás diáklányként születik újjá, és megismerkedik a felvilágosodás utáni európai filozófia jelentős alakjaival. A regény különlegessége, hogy a filozófusok diáklányok képében jelennek meg: Descartes egy beképzelt „királylány”, Nietsche erőszakos és pszichikai problémákkal küzd (jandere), Heidegger pedig a kultúrszakkör hosszú hajú vezetője.
(Forrás: buzzfeed.com)
A kötet a következő fejezeteket tartalmazza:
- Descartes: Isten létének bizonyítása
- Spinoza: az ember számára az ember a legnagyobb
- Berkeley és Hume: létezni nem más, mint tudattal rendelkezni
- Kant: a csillagos ég felettem és az erkölcs bennem
- Hegel: a világ folyamatos fejlődés a bölcsesség felé
- Nietzsche: Isten halott, de semmi sem változott
- Heidegger: a világ nélkül nem létezünk, nélkülünk a világ nem létezik, nem vagyunk egyedül
Sajnos a kötetről kevés derül ki, csak néhány angol nyelvű blogbejegyzés foglalkozik vele, azok is erősen támaszkodnak egymásra. Két olvasói reakciót idéznek, az egyik szerint a kötet jobb olvasmány, mint a középiskolai etikatankönyvek; a másik szerint viszont a történet gyenge, és az európai filozófusok japán iskoláslányokként való ábrázolása túlságosan is elrugaszkodott ötlet. Egyes feministák szerint viszont pozitívum, ha az olvasók azt látják, hogy fiatal lányok foglalkoznak hagyományosan férfiasnak tartott dolgokkal.
A kötet magyar kiadására aligha számíthatunk, különösen, hogy még az angol kiadásról sincs hír.
Források
European Philosophers Become Magical Anime Girls
European Philosophers Depicted as Anime Girls