0:05
Főoldal | Rénhírek

Egy magyar nyelvész, akit a világ jobban ismer, mint saját hazája

Jezsuita pap, aki a rendből kilépett; a Harvardon doktorált filozófiából; a modern jelentéstan úttörője. Magyarországon alig ismert szerző – pedig magyar.

Kiss Angelika | 2014. január 24.

Tíz éve hunyt el az egyik legnagyobb hatású magyar nyelvész és filozófus. Az egykor jezsuita szerzetesnek készülő Vendler Zénó útja Magyarországról Hollandián át az Egyesült Államokba visz, ahol olyan nyelvészekkel találkozik, mint Paul Grice, John Austin és Zellig Harris. Nyelvfilozófiai megfigyeléseit máig fontos támpontként használják a jelentéstannal foglalkozó nyelvészek világszerte, mégsem született róla még egy magyar nyelvű Wikipédia-szócikk sem. Mi most igyekszünk pótolni a hiányt.

Vendler Zénó 1921-ben, Devecseren született; anyanyelveként beszélte a magyart és a németet. Apját, Wendler Zénót kommunista szervezkedés miatt a harmincas években kivégezték. Az ifjú Zénó, aki ekkor még az eredeti Wendler vezetéknevét használta, a jezsuitákhoz járt gimnáziumba, ahonnan a szegedi jezsuita papi szemináriumba jelentkezett. A jezsuiták fiatal papnövendékként 1948-ban Maastrichtba juttatták, az ottani szemináriumba. Itt a teológia mellett filozófiát és nyelvészetet is tanulni szeretett volna, a nyelvfilozófia érdekelte. Tanárai viszont azt akarták, hogy elsősorban metafizikai kérdésekkel foglalkozzon. Eleinte engedett is nekik, de 1951-es pappá szentelése után egyszer csak kilépett a rendből, és Amerikába „menekült”. Nevének írásmódját Amerikában változtatta Vendlerre, valószínűleg azért, hogy az amerikaiak kiejtésében jobban emlékeztessen a magyar változatra.

Maastricht után a Harvard Egyetem diákja lett, ahol tanárai Paul Ziff és Paul Grice voltak, de látogathatta az akkoriban épp a Harvardon tartózkodó John Austin híres William James előadásait is. Grice A társalgás logikája című művével megalapozta a modern pragmatika alapjait, a nyelv használatával, a beszélő és nyelv viszonyával kapcsolatos megfigyeléseiről pedig Austin mellett ő is beszélt az előadássorozaton. Vendler Austin beszédaktus-elméletének talán legelső pártolója és továbbfejlesztője volt, John Searle ma a nyelvészetben standardnak számító saját változata csak később tűnt fel. Vendlert ott tartózkodása idején igen megragadta a hétköznapi nyelv filozófiája (ordinary language philosophy) néven is emlegetett nyelvfilozófiai irányzat, mely szerint egy kifejezés önmagában nem rendelkezik jelentéssel, csakis annak használatából következtethetünk jelentésére.

A jezsuiták címere
A jezsuiták címere
(Forrás: Wikimedia Commons)

1959-ben filozófiából doktorált, majd a philadelphiai egyetemen helyezkedett el, ahol megismerkedhetett az amerikai strukturalizmussal, és ahol kollégája az általa nagyra becsült Zellig Harris volt, akinek többek között diákja volt Noam Chomsky is. Harris révén ismerhette meg a modern nyelvészet módszertanát, ennek köszönhető, hogy munkáira a mai nyelvészet is támaszkodhat.

Egyik fő meglátásának lényege az, hogy az igék osztályozhatók aszerint, hogy milyen időmódosítóval, időhatározóval használhatjuk őket. Julius Moravcsikhoz hasonlóan – aki szintén a Harvardon doktorált – ő is Arisztotelészből merített, az igék osztályozásához arisztotelészi kategóriákat használt. Vendler elképzelésének újszerűsége viszont inkább abban áll, ahogyan eldönti, mi hova tartozik.

Vegyünk egy cselekvésigét, mint a fut, és egy teljesítményigét, mint a megrajzol. Az, hogy Mari öt percig futott, jólformált és értelmes, de az, hogy Mari öt perc alatt futott, már nem. Mondhatjuk, hogy Mari öt perc alatt rajzolta meg a képet, azt viszont már nem, hogy Mari öt percig rajzolta meg a képet. A fut és a megrajzol igék eszerint a teszt szerint más-más kategóriába tartoznak: a cselekvésigék határpont nélküli időmódosítóval fordulnak elő (mint amilyen az öt percig), az eredményigék a teljesítményigék pedig határpontos időmódosítóval (öt perc alatt). Hasonló jellegű tesztekkel különíti el egymástól a többi kategóriát is, az állapot- és az eredményigéket.

Öt percig futott
Öt percig futott
(Forrás: Wikimedia Commons / Cpl. Earnest J. Barnes)

Vendler Zénó művei

Verbs and Times. The Philosophical Review 66/2. (1957)

Linguistics in Philosophy. Ithaca, NY: Cornell University Press. (1967)

Res Cogitans. An Essay in Rational Psychology. Ithaca, NY: Cornell University Press (1972)
The Matter of Minds. Oxford: Clarendon Press. (1984)

Vendler eme fenti igeosztályozása 1957-ben, a The Philosophical Review-ben jelent meg Verbs and Times (Igék és idők) címen; ez az írás a később megjelent Linguistics in Philosophy (Nyelvészet a filozófiában; 1967) művének egy fejezete lett. Igeosztályozása a jelentéstanban az igék lexikális jelentésének, eseményszerkezetének feltérképezésének területén fontos, valamint az aspektus kutatásában. Másik fontos műve az Each and every, any and all, ami a magyar ’minden’, ’mindegyik’, ’összes’ jelentésű kvantorokkal (mennyiségjelölőkkel) foglalkozik. Vendler írásai közül magyarul egy sem jelent meg, a Strukturális magyar nyelvtan 4. kötete azonban érdemben foglalkozik vele a Kiefer Ferenc és Gyuris Beáta által írt, az igék eseményszerkezetével foglalkozó fejezetében.

A prérityúk szobra a Calgary Egyetem kampuszán
A prérityúk szobra a Calgary Egyetem kampuszán
(Forrás: Wikimedia Commons / Andre Engels / CC BY 2.0)

Vendler Zénó több amerikai egyetemen is tanított, köztük a San Diego-i Egyetemen és a Calgary Egyetemen, ahol alapító tagja volt az ottani filozófia tanszéknek. Calgaryban az ő nevét viseli egy nyelvfilozófiai kutatócsoport. Kétszer nősült; híresebbik ex-felesége Helen Vendler irodalomkritikus, akivel két közös gyerekük született. Gyerekei az Egyesült Államokban élnek, ő viszont 1995-ben visszatért Magyarországra, Hetyefőn telepedett le, és hazatértekor ismét magyar állampolgár lett. Ekkor az egyetlen kontinens, ahol még addig nem járt, az Antarktisz volt, így ez idő alatt – mikor már 80 éves volt – elutazott oda is. A Magyar Tudományos Akadémia állítólag épp tagjává akarta választani, ez azonban 2004. január 13-án bekövetkezett halála miatt már nem történhetett meg. Apja mellé temették el Somlószőllősön.

Források

Vendler Zénó, a nyelvész és a filozófus

Obituary: Zeno Vendler

Verbs and Times

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (25):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
5 éve 2014. február 3. 14:09
25 mederi

@angianeten:

Ami viccnek látszik, legfeljebb közvetlen módon nem igazolható. Közvetve azonban igen.

Az -szt/ -d(t) végződésű késztetés-eredmény szókapcsolatok "nyelvi szigete", a felszólító módú igék hosszú "ssz" (és módosult "ss") végződése mely az "-szt"-ből hasonult és a múltidejű igék "-dt" és hasonult "-tt" végződése nyelvünk részei ma is. Nem tudom mikor és hol keletkezett ez a "nyelvi sziget"-e nyelvünknek, de létező..

Az angol (kelta?)/magyar "*fudt" vélelmezése (hasonulás után "*fudd", vagy fúd, ellenkető irányból hasonulva "futt"/ "fút majd fut") nem egyedülálló, és történetileg igazolható, mert a kelta (valamikori) birodalom a mai magyar területeket is érintette..

Hasonló példák:

teszt (tess(él)!)/ tedt (tedd!, tett),

hoszt (hozz(ál)!)/ hog(y?), *hodt (hott, hótt (halott)),

leszt (lessz (jövő idejű), less(él)!/ *ledt (lett, ledyél! (legyél!)..

A "teszt" (PC-s szó," vizsgálat"), a "hoszt" (PC-s szó, "vezérlő számítógép") szavak és még sok fel nem sorolt szó a mai angolban is fellelhető valamilyen formában és visszatért a magyarba, melyeket talán a keltából, vagy esetenként a latinból vettek át..

5 éve 2014. február 3. 11:56
24 Fejes László (nyest.hu)

@angianeten: „Én az eddigi hozzászólásait komolyan vettem..”

Rosszul tetted.

5 éve 2014. február 3. 11:14
23 angianeten

@mederi:

"*fuszt (fsz. mód:fuss! legyen rá "késztetésed")/ *fudt (fud=étel (angol), fut=szalad (magyar) az "eredmény" az, hogy nem válsz étellé, ha üldöznek// vagy lesz ételed, ha elkapsz egy zsákmány állatot).."

Ez valami vicc? Én az eddigi hozzászólásait komolyan vettem..

5 éve 2014. január 31. 10:00
22 Fejes László (nyest.hu)

@misibacsi: www.nyest.hu/tartalom/impresszum

„Lapigazgató-főszerkesztő Kincse Szabolcs Örs”

„E-mail szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu”

A szerzőhöz fordulást helci javasolta, és neki válaszoltam.

Ismét emlékeztetni kívánom, hogy a cikk tartalma felhasználható a Wikipédia-szócikk megírásához. Ettől már csak azért sem zárkózhattam el, mert ha akarnám se tudnám megakadályozni. Az, ha a cikket át kívánja másolni a Wikipédiába, már nem egyszerűen felhasználás. És nem is elsősorban jogi kérdésről van szó, hanem etikairól. Idézőjel nélkül nem használjuk fel más megfogalmazását. Pont.

5 éve 2014. január 31. 09:38
21 szigetva

@misibacsi: „ én pedig NEM őhozzá fordultam” Az ezt kifogásoló komment így kezdődik: „Kedves helci!”

5 éve 2014. január 31. 09:22
20 Molnár Cecília

@misibacsi: Lapigazgató-főszerkesztő: Kincse Szabolcs Örs

5 éve 2014. január 31. 09:01
19 misibacsi

@Fejes László (nyest.hu):

A rend kedvéért megkérdezném, személy szerint ki a "főszerkesztő" itt a nyest.hu-n, mert az Impresszumban nem látok ilyen titulust.

Ott ezt találtam, ami ehhez legközelebb áll:

"Felelős szerkesztők Fejes László

Molnár Cecília Sarolta"

Elnézést, ha tévesen úgy gondoltam ez alapján, hogy ön, Fejes László a főszerkesztő, és önhöz itt fordultam a kérdéseimmel.

A cikk szerzője Kiss Angelika, én pedig NEM őhozzá fordultam, hanem önhöz a cikk felhasználását illetően. Nem tudom, miért állítja, hogy "a szerzőhöz fordultam volna, a nyest.hu--t megkerülve"? (mellesleg Kiss Angelika neve nem szerepel a "Szerzőink" felsorolásban).

A technikai részt illetően: egy Wikipédia cikkhez felhasználható lenne a fenti cikk szövege, de, mint említettem, módosítani kellene rajta a Wikipédia követelményei miatt. Ettől ön mereven elzárkózott, így ebből az anyagból sajnos nem lesz cikk a Wikipédián.

5 éve 2014. január 29. 10:46
18 Fejes László (nyest.hu)

@helci: Kedves helci! Soha nem zárkóztunk el az ilyesféle kérések teljesítése elől. Ha visszaolvassa a kommenteket, láthatja, hogy misibácsit is a felhasználási feltételekhez irányítottam. Ő azonban ennek alapján nem megkereste a főszerkesztőt (e rész felett nem siklott el, hanem idézte is), hanem

a. kritizálni kezdte a felhasználási feltételeket;

b. miután azt állította, hogy úgyis át kell írni a cikket, elkezdte magyarázni, miért abszurd azt elvárni tőle, hogy dolgozzon a szöveggel ahelyett, hogy átmásolná.

Nem tudom, ebben az esetben miért a szerkesztőség hozzáállása érthetetlen. Azt meg etikailag hagy ne minősítsem, hogy a nyestet megkerülve a szerzőhöz kíván fordulni abban a reményben, hogy a szerzővel kötött szerződésünk jogilag biztosan támadható, és esetleges ügyetlenségünk miatt kijátszható.

5 éve 2014. január 29. 10:21
17 helci

@gorilla:

+1

Ha szerkesztőséget nem valami felpuffadt duzzogás vezetné, akkor arra is rájöhetne, hogy az ilyen kérések barátságos teljesítése a portálnak valószínűleg még hasznosabb is lenne, mint a rájuk átruházott - valószínűleg a nyilvános megjelenés pillanatától de facto értéktelen vagyoni jellegű szerzői jog fölötti virtuális őrködés. 2014-et írunk, jó reggelt!

Ebből a cikkből holnapra vagy holnaputánra archívum lesz, márpedig sokkal esélyesebb, hogy valaki a Wikipédiás hivatkozásból nyitja meg, minthogy kifejezetten a nyest archívumában keresi. A legvalószínűbb, hogy guglin át jut el hozzá, amiben a cikk helyzeti előnye időleges, ha lesz Wiki szócikk, nyilván az lesz a leghivatkozottabb, függetlenül attól, hogy miből készül (ha nem a nyestből, akkor legfeljebb lesz fordítás angolból).

Szóval színtisztán érdekalapon is Fejes úr (a nyest, mint vállalkozás képviseletében) bizonyult kockafejűen maradinak. Én a helyében nekifutnék mégegyszer, egy mély lélegzet után.

Másrészről pedig lehet, hogy érdemesebb lenne közvetlenül a szerzőt megkérdezni, mert a nyakamat ráteszem, hogy Felhasználási feltételek ide, Felhasználási feltételek oda, nem került alakilag és tartalmilag megfelelő módon átruházásra a szerzői jog (legalábbis a magar sajtó legnagyobb része ilyen trehány módon működik).

5 éve 2014. január 29. 09:25
16 Fejes László (nyest.hu)

@gorilla: Tényleg nem hiszem, hogy itt lenne ennek a vitának a helye, de

1. Még egy egyetemi szakdolgozatban sem szokás „önálló gondolatok” (de legalábbis eredményeket) elvárni, teljesen korrekt dolgozatok készülhetnek csupán a szakirodalom áttekintésétől. Két teljesen különböző dolog az önálló gondolat, illetve az olvasottak átfogalmazása.

2. Nagyon helyes, hogy a Wikipédián tilos az „önálló gondolatok” publikálása. Viszont attól még, hogy valaki átfogalmazza a leírtakat, nem lesznek új gondolatai. Tehát szabad a pálya.

3. Azt, hogy a Pallasból, egy teljesen elavult kiadványból szinte szó szerint vesznek át szócikkeket, inkább nem minősíteném.

4. Misibácsi maga írja, hogy „a neten található legtöbb szöveg nem a Wikipédia kívánalmai szerint íródott, tehát általában ki kell hagyni belőle mondatokat, vagy át kell fogalmazni őket. Tehát "változatlan utánközlés"-ről általában nem lehet szó, a szöveget átfogalmazni, részekre bontani szükséges.” Ha úgyis át kell dolgoznia a szöveget, akkor miért nem teszi? Később már azt írja, hogy „ Az idézőjel csak pár mondatos idézet esetén szokás, itt pedig többről lenne szó”. Tehát egész blokkokat akar szó szerint átvenni, anélkül, hogy idézné. Ilyesmiről szó sem lehet. Erre a Wikipédiát még az sem hatalmazza fel, hogy enciklopédia.

5. Misibácsi maga is idézi, hogy "Teljes anyagok utánközlésére egységesen érvényes az a szabály, hogy az csak a főszerkesztő írásos hozzájárulása alapján lehetséges". Ő azonban nem a főszerkesztőt keresi meg kérésével, hanem a cikk alatt offol arról, hogy szerinte a felhasználási feltételek ellentmondásosak. Még ha ebben talán igaza is van, ezt nem itt kellene megvitatni. Úgyhogy én a témával kapcsolatban többet nem is reagálok.

5 éve 2014. január 29. 01:28
15 gorilla

@Fejes László (nyest.hu): Bocsánat, hogy közbeszólok, de irritáló ez a direkt értetlenkedő hozzáállás. Misibacsi megkérdezte, hogy nem-e lehetne-e ezen cikk szövegét Creative Commons licensz alá helyezni, ezáltal elősegítve az ugyanebben a cikkben megfogalmazott igény megvalósulását, mégpedig az említett tudós Wikipédia cikkének létrejöttét.

A Wikipédia és egy iskolai dolgozat között óriási különbségek vannak. Egy iskolai dolgozatban/esszében önálló gondolatokat várunk a diáktól, ezért a másoktól összekopipésztelt szöveget üldözik az illetékesek. Megkövetelik, hogy a diák legalább kicsit máshogy fogalmazza meg, amit átvesz (persze valójában ez csak epszilonnal több munkával jár, mint a szó szerinti másolás).

Ezzel szemben a Wikipédián kifejezetten tilos a szerkeszőknek önálló ötletekkel, saját kutatási eredményekkel előállni, ott az a fontos, hogy az olvasó számára minden ellenőrizhető, visszakereshető legyen. Emiatt a Wikipédián igenis általános eljárás, hogy megfelelő licensszel ellátott szövegeket majdhogynem egy az egyben átveszik, például a Pallas nagy lexikonából (aminek lejárt a védettsége) is számos cikk származik, csak a szükséges helyeken változtatva.

Tehát egyáltalán nem szokatlan kérést fogalmazott meg Misibacsi, a Wikipédián elterjedt gyakorlat a megfelelően licenszelt cikkek átemelése a minimálisan szükséges módosítással, hiszen az egy enciklopédia, nem pedig új tudományos cikk vagy dolgozat.

Azt mindenki tiszteletben tartja, ha az Önök hírportálja az ilyen megoldásokat nem támogatja, azaz nem bocsátja ilyen licensz alá ezt a szöveget, anyagi vagy egyéb megfontolásból. De legalább ne játszaná az értetlent, mert ez nagyon bosszantó tud lenni. (Ha valóban ennyire nem tudja, hogy miről van szó, akkor bocsánat.)

5 éve 2014. január 28. 20:42
14 Fejes László (nyest.hu)

@misibacsi: Nem értem, ezt miért rajtam kéri számon. Ugyanezek a szokások érvényesek bárhol, ha más által írt szövegeket akar felhasználni. Egy iskolai dolgozatot nem (lenne) szabad úgy elfogadni, ha idézőjelek nélkül, de szó szerinti idézetet tartalmaz.

Különben ezer lehetőség van, pl. mennyiben fontos, hogy az apja mellé temették? Miért nem lehet pl. azt írni, hogy „A somlószőllősi temetőben nyugszik” – ha nagyon fontos, akkor hozzá lehet tenni, hogy „apjával közös sírban”.

Szerkesztett már Wikipédia-szócikket? Akkor is szó szerint másolt be szövegeket máshonnan?

5 éve 2014. január 28. 17:37
13 misibacsi

@Fejes László (nyest.hu):

Ez túl merev hozzáállás. Eszerint ilyen mondatokat is idézőjelek közé kellene tenni: "Apja mellé temették el Somlószőllősön." Ez nonszensz. Nem szépirodalmi szövegről van szó.

Hogyan lehet ezt másképpen megfogalmazni?? A szavak sorrendjét fel lehetne cserélni, de tényleg szükséges ez?

Ebből nem lesz a Wikipédián szócikk, hacsak Ön nem írja át és írja be a saját (módosított) szövegét.

5 éve 2014. január 28. 08:27
12 Fejes László (nyest.hu)

@misibacsi: Természetesen egy fél mondatot sem lehet változtatás nélkül úgy átvenni, hogy nem idézőjelek közé kerül. Ezt nem mi írjuk elő, nem is a Wikipédia, hanem ez a tisztességes hivatkozási módszer.

Szó szerint akkor szokás átvenni valamit, ha a megfogalmazást annyira találónak véljük, hogy nem szeretnénk változtatni rajta. Ha viszont ilyen szöveggel találkozunk, akkor a forrás megérdemli, hogy jelölve legyen, hogy ez az ő megfogalmazása.

5 éve 2014. január 27. 20:57
11 misibacsi

@Fejes László (nyest.hu):

Akkor úgy kérdezem, hogy SOK mondatot változatlanul át lehet-e venni, és idézőjelek nélkül közölni? Az idézőjel csak pár mondatos idézet esetén szokás, itt pedig többről lenne szó.

A forrás a szócikk végén lenne megadva, nem az egyes mondatok után.