0:05
Főoldal | Rénhírek

A jiddis virágkora

Ha másképp alakul a történelem, másképp alakul a nyelvek sorsa is: egyes nyelvek megmenekülnek a pusztulástól, mások nem virágozhatnak fel. Alternatív nyelvtörténet egy krimi hátterében...

Fejes László | 2013. április 29.

Hitler elfoglalta Moszkvát, ám 1946-ban ledobták Berlinre az atombombát, így Németország elvesztette a második világháborút is. Két évre rá az arabok elkergetik a zsidó telepeseket Palesztínából: a zsidó menekülteket szerte a világból az Egyesült Államok fogadja be, kijelölve számukra egy területet Alaszka nyugati partjainál... Ez az alternatív történelmi háttere Michael Chabbon Jiddis rendőrök szövetsége című krimijének. Amiért számunkra a könyv érdekes, az a benne ábrázolt nyelvi helyzet. A Sitkát és környékét magába foglaló terület ugyanis többnyelvű: beszélnek itt jiddisül, „amerikaiul”, tlingitül, de még a héber, az orosz és az eszperantó is felbukkan.

A magyar kiadás címlapja
A magyar kiadás címlapja

A jiddis jelentése eredetileg ’zsidó’, ám a jiddisen kívül ma csupán a nyelv elnevezésére szokás használni – ezért is hangzik kissé furcsán a regény címe.

A jiddis (a szefárd mellett) az európai zsidóság beszélt nyelve volt. A némettel közeli rokonságban álló nyelvet a 20. század közepéig még 11 millióan beszélték Kelet-Európában, a II. világháború népirtásai, illetve az azt követű kivándorlás vezetett a beszélőközösségek felbomlásához. Izraelben az ivrit, a modern héber vált a zsidóság nyelvévé – ha azonban Izrael nem jön létre, és a zsidó közösség valahol máshol viszonylag egységes marad, a jiddis is válhatott volna az új államalakulat nyelvévé. Így történt ez a regénybeli Sitkai Körzetben is.

A jiddis nyelv jelenlétét a regény angol szövege, illetve annak magyar fordítása úgy érzékelteti, hogy folyamatosan jiddis szavakba ütközünk a szövegben. (Ezek jelentős részét megtaláljuk a könyv szószedetében – sajnos nem mindet.) A sitkai zsidók többsége, úgy tűnik, jiddis anyanyelvű, és a jiddist használja a mindennapi társalgásban, jiddis nyelvű újságok jelennek meg stb.

Emellett nagy szerephez jut az „amerikai” nyelv – itt nyilván az angol amerikai változatáról van szó. A regényben a feliratok többsége kétnyelvű: jiddis és amerikai. A szereplők is időnként amerikai mondatokat, kifejezéseket szőnek beszédükbe. Mivel a regénye eleve angolul íródott, a szerző minden ilyen alkalommal kénytelen megjegyezni, hogy a mondat amerikaiul hangzott el. A fordító választhatta volna azt a megoldást is, hogy ezeket a mondatokat meghagyja angolnak, és legfeljebb lábjegyzetben közli a fordítást – ehelyett ezeket is lefordította.

A Sitkai Körzet a regényben az Egyesült Államok része, mely bizonyos autonómiát élvez: az Államok többi részétől kissé el van szigetelve, hiszen lakói nem utazhatnak teljesen szabadon. Ugyanakkor az Egyesült Államok nyelvi hatása folyamatosan érvényesül: nyilvánvaló, hogy az USA az alternatív valóságban is vezető világhatalom – talán még inkább, mint a mi világunkban, hiszen nagy riválisa, a Szovjetunió már a második világháborúban megsemmisült.Az amerikai nyelv választása egyben identitásválasztás is: „Egy olyan zsidónak, mint Spiro, az amerikai nyelv azt jelenti, hogy makacsul a való világban akar élni, és elszánta magát, hogy visszatér oda.”

A Sitkai Körzet őslakói a tlingitek. Az őslakók és a zsidók között egyfelől éles a konfliktus, másfelől bizonyos kapcsolatok mégis kiépültek: vannak vegyesházasságok is. A tlingit nyelvet a regényben inkább csak a tlingit származásúak használják, kivételként azok a zsidók említhetők meg, akik házasságuk vagy munkájuk révén kapcsolatba kerültek tlingitekkel. Az egyik szereplő például a tlingit földek megszerzésén fáradozott: „Megtanult tlingitül, élvezettel ejtve ki a szörcsögő magánhangzókat és a rágós mássalhangzókat.” (A tlingit mássalhangzórendszer valóban bonyolult, ám a magánhangzók szörcsögésére való utalás nem igazán érthető.)

Viszonylag kis szerep jut a hébernek: cionista zsidók beszélik, akik még mindig Jeruzsálem környékén szeretnék létrehozni saját államukat: „Azok a kemény, sivatagi zsidók nagyon igyekeztek megőrizni nyelvüket a száműzetésben, de akárcsak a német zsidók nyelvét előttük, végül az övéket is magába olvasztotta a jiddis zsibongó tumultusa, amihez az is hozzájárult, hogy az eredeti nyelvük összekapcsolódott a nem sokkal azelőtt átélt kudarccal és katasztrófával.” A héber nyelv használata azonban a többi zsidó számára inkább csak furcsa hóbortnak tűnik. Rendszeresen felbukkannak azonban héber vallási terminusok.

Bár az orosz bűnözői köröket a regényben többször is említik, az orosz nyelvi elemek nem ennek köszönhetően tűnnek fel. Alaszka korábban Oroszországhoz tartozott, az Egyesült Államok 1867-ben vásárolta meg a területet. (A történelemben kevésbé járatos olvasóink figyelmét szeretnénk felhívni arra, hogy ez a valóságban történt így, nem a regény fiktív világában!) Ennek következtében jópár földrajzi név (a tlingit elnevezések mellett, természetesen) orosz eredetű. És mivel a bevándorló zsidók jelentős része is Oroszországból érkezett, az ő családneveik, illetve magukkal hozott földrajzi neveik is orosz eredetűek.

Felbukkan a regényben az eszperantó is: a főhős szállása a Zamenhof szállóban van, ahol eszperantó nyelvűek a feliratok. Az egyetlen konkrét eszperantó szó, ami a regényben megjelenik, az elevatoro ’lift’. Nehéz lenne meghatározni, mi az eszperantó nyelvű szálloda szerepe a regényben: leginkább arra tudunk gondolni, hogy arra utal: a Sitkai Körzet korai éveiben még bizonytalan volt, mely nyelv válik uralkodóvá, és kísérlet történt az eszperantó bevezetésére.

A regényben az írásrendszerek nem kapnak különösebb szerepet, de egy alkalommal kiderül, hogy a jiddist héber, és nem latin betűkkel írják: a szövegben ugyanis az áll, hogy a jiddis felirat alatt „római betűkkel” szerepelt a szöveg. A „római betűk” feltehetően a Roman letters, esetleg Roman script fordítása, természetesen a latin betűkről van szó.

Könyvekről olvasna?

További könyvismertetések a nyesten!

Bár a nyelvek a regényben nem játszanak fontos szerepet, a nyelvi háttér meglehetősen kidolgozott. Az idézett mondatok arra utalnak, hogy Chabon alaposan beleolvasott a szociolingvisztikai szakirodalomba, hogy foglalkozott a többnyelvűség, a nyelvváltás és a kódváltás problémáival.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (13):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
6 éve 2013. május 5. 21:19
13 pistike65

Màs:

"Az egyetlen konkrét ezperantó szó, ami a regényben megjelenik, az elevatoro ’lift’. "

Ez is helytelenül, hiszen eszperantóul (is) "lifto".

6 éve 2013. május 5. 21:18
12 pistike65

"Az idézett mondatok arra utalnak, hogy Chabon alaposan beleolvasott a szociolingvisztikai szakirodalomba, hogy foglalkozott a többnyelvűség, a nyelvváltás és a kódváltás problémáival."

Cf. Wikipedia :

Chabon began working on the novel in February 2002, inspired by an essay he had published in Harper's in October 1997. Entitled "Guidebook to a Land of Ghosts", the essay discussed a travel book Chabon had found, Say It in Yiddish, and the dearth of Yiddish-speaking countries in which the book would be useful. While researching hypothetical Yiddish-speaking countries, Chabon learned of "this proposal once that Jewish refugees be allowed to settle in Alaska during World War II... I made a passing reference to it in the essay, but the idea stuck."

Üdv

Ertl Istvàn

6 éve 2013. május 2. 07:08
11 Krizsa

Kelta és germán? A mondáikat mindenhol együtt emlegetik, de azt hogy kicsodák voltak, az eredetüket nem találom. Vagy legalább a különbséget köztük. Szóval a kelták "járták körül" Európát. S a keleti gótok? Azok is ugyanoda jutottak: Anatóliáig...Ha valaki többet tud...

Szóval lentebb azt akartam mondani, hogy a németországi ónémet, felnémet, stb. - a germán "hangváltozások" (a jiddis már csak egy késői epizód) nem jöhettek létre "csak úgy", hogy máshol kezdjük képezni a hangokcskákat, kicsit hátrébb, jé, mostantól zöngésedni van kedvünk, stb... Mitől? Mert felhősebb lett az égbolt?

Szerintem az ilyesminek mindig VALÓDI oka volt.

A magyar tájnyelvek sem " csak úgy" jöttek létre. Vas és Zalában a vend nyelv volt az eredeti. Attól lett a különlegesen jellegzetes vasi tájszólás. A vend az szláv? Igen. De szerintem a magyar is olyasmi:-). Arra gondolok, hogy az írott történelem előtti nyelvek sok helyen még többé-kevésbé érthető (gyöknyelvek) voltak egymás számára. A környéki szláv nyelvek és a magyar - biztosan.

Az avar (amit szintén előmagyar nyelvnek tartok) és a sémi nyelvek között ugyanilyen, részbeni érthetőség állhatott fenn. Semmi mással nem tudom magyarázni a magyar és a héber közötti ömlesztett hasonlóságot. A szláv "középtájról" való, de az avar kifejezetten délről. S amikor az ilyenek közös területre kerülve nyelvileg összeolvadtak, akkor szerintem egy-egy magyar (ó-, al-, felnémet, holland stb.) tájnyelv jött létre.

6 éve 2013. május 1. 11:25
10 Krizsa

Jiddis nyelv? Hát az német, bekevert héber szavakkal! Tehát egy német nyelvjárásról van szó. Ha német, akkor a keltáról. Az meg biztosan ott volt a görög és Anatólia térségben (is). Köröskörben Európában is ott volt: le-föl.

Nem biztos ugyan, de lehetséges, hogy Mezopotámiában is és akkor a kelta az kaldeus:-).

6 éve 2013. május 1. 10:37
9 szigetva

@Varmer: A szakkönyvek szerint arts → ars, vanitats → vanitatis, tehát msh-csoport egyszerűsödik, a -s ezekben nem a -t-, hanem a nominativus ragja.

@Krizsa: Az nem zavar, hogy az ógörög változás kb. 2000 évvel korábbi, mint a jiddis nyelv maga?

6 éve 2013. május 1. 07:00
8 Krizsa

@szigetva: Az a lehetőség a legvalószínűbb, hogy egy helyen történt a T - S/Sz változás és onnan terjedt szét bárhova.

Emelett szóló érvek: az S/Sz hangpáros sok nyelvben máig nem vált szét - vagy nem teljesen. A finnben nem vált szét. A csángó, a görög szejpít, a jiddis T-Sz változásra jutott - de nem ám minden T-re!

Az európai nyelvekben az írás utal arra, hogy régebben még nem volt egyértelmű, melyikről van szó. A héberben a régebbi közös S/Sz betű megléte is ebbe az irányba mutat, amely eredetileg S volt, később ingadozó használatú. S a hébernek van egy újabb, határozott Sz betűje is.

A cikkel ellentétben a jiddis szó eredete nem 'zsidó', hanem j'did = jóbarát. A zsidó szó eredete (csak a 'zs'-s kiejtés jöhet a szlávból): jáhád = egyesül, együtt, j'hudi = zsidó és jihud = elkülönül. Mert ha egyesül egy csoport, akkor ezzel el is különül a többitől.

Ebből megint az a tanulság, hogy a dupla mássalhangzók legtöbbször megduplázott gyököt jelentenek, nemcsak egyszerűen hosszúak.

Bizonyítás: a magyar orr - a héber oror (felfigyel, ellenkezik), áll - álal (fel-rá, pl. a lábára), olló - olelá (kivágott, kiragadott), toll - tulál (feltöltött), stb. héber szavakkal rokonítható.

6 éve 2013. május 1. 00:04
7 Varmer

@szigetva: Szerintem összekevertem a dolgot.

Egyébként arra gondoltam, hogy például az 'ars' művészet szó ragozási töve art-, de valószínűleg ez egy másik jelenség lehet. (Bár örülnék, ha tudnám, mi is ez.)

6 éve 2013. április 30. 20:39
6 szigetva

@Varmer: Az nem jutott hirtelen eszembe. (De pontosan mire is gondolsz?)

6 éve 2013. április 30. 17:13
5 Varmer

@szigetva: Latin?

6 éve 2013. április 30. 16:58
4 szigetva

@Krizsa: [t] → [sz] történt még az ógörögben, modern észak-angliai nyelvjárásokban, a felnémetben, csak ami most hirtelen eszembe jut.

6 éve 2013. április 30. 16:43
3 Rako

Simon Peres kijelentésére: MEgvesszük Magyarországot.." gondolva felmerülhet az az érzés, hogy ez a sitkai körzet a Kárpát-medencében van.

6 éve 2013. április 30. 13:34
2 Krizsa

Hozzátenném, hogy a jiddis annyira német-alapú nyelv (de 1/4-ed 1/3-ad részben héber szavakkal kevert), hogy én gyakran egész mondatokat megértek belőle.

PEDIG jiddisul soha nem tanultam, s a környezetemben sem beszélte senki - németül meg csak gyermekkoromban tanultam:-).

S amióta tudom, hogy a T-ről Sz-re való hangváltozás a jiddis sajátja - tehát szerintem e hangváltozás korát és helyszínét is beazonosítja - azóta még jobban értem:-).

6 éve 2013. április 30. 11:00
1 Mártonfi Attila

„A jiddis (a szefárd mellett) az európai zsidóság beszélt nyelve volt.”

Ez a mondat azt sugallja, hogy a szefárd nyelv. De nem, a szefárdokat az askenázikkal szokás leginkább szembeállítani, és durva közelítéssel a mediterráneumban élő zsidókat nevezik így. Legjellemzőbb nyelvük a ladino, azaz a zsidó-spanyol.

Két adalék még a cikkhez:

1. Volt olyan terület a történelem során, ahol a jiddis nyelvnek volt némiképp hivatalos státusza: a Szovjetunióban a birobidzsani Zsidó Autonóm Terület – hu.wikipedia.org/wiki/Zsid%C3%B3_auton%C3%B3m_ter%C3%BClet

Ennek a különféle politikai céljait e helyt nem fejteném ki.

2. Az eszperantó említése azért is érdekes, mert kitalálója, Zamenhof orosz–jiddis kettős anyanyelvű lengyelországi litván zsidó származású volt, és egyfelől ez a soknyelvű közeg, másfelől a korabeli asszimilációs törekvések minden bizonnyal erősen hozzájárultak ahhoz, hogy megalkossa az eszperantó nyelvet.