Magyar nyelv
Honnan jön a takony?
Fejes László | 2016.08.26.
A takonnyal kezdjük, de nem megyünk el szó nélkül a polc mellett sem. Előkerül Krisztus töviskoszorúja, a paraszt, és fikázással fejezzük be.
Ál- és Tudomány
Fejes László | 2016.08.19.
Elképesztő zagyvaságok jelentek meg egy jobb sorsra érdemes ismeretterjesztő folyóirat hasábjain. Valakinek nagyon elgurult a szere...
Mitől finn a dingi?
Fejes László | 2016.08.16.
Berecz Zsombor sikerei a finn dingire irányították az olimpiai játékokat követők figyelmét. De mitől finn a „dingi”? Még csak nem is hangzik finnesen!
Ruszlik, haza?
Fejes László | 2016.07.29.
Van-e közük a ruszkiknak a ruszlihoz? Csak a hangzásra építeni naivitás lenne, de szólnak a feltételezés mellett más érvek is. De lehetünk bármilyen okosak, az adatok nélkül nem találhatjuk ki a valóságot.
Miért szabálytalan a Jánosné?
Fejes László | 2016.07.26.
Már a cikk címe is beugratós kérdés. Kiderül, hogy a jelenségek leírása néha nagyon könnyű, ám a magyarázatuk már nem olyan egyszerű. Már ha egyáltalán van.
A képaképben-probléma
Fejes László | 2016.07.21.
A helyesírás szabályozói sem gondolhatnak szabályírás közben mindenre. De azért vannak évtizedes problémák, amikre azért felfigyelhettek volna.
Hóvár vagy légvár?
Fejes László | 2016.07.04.
Nem csak Stockholm vagy Koppenhága neve tűnhet egy kis fantáziával magyarnak, találunk hasonló példákat közelebb is. A hasonlóság azonban nem mindig árulkodik magyar eredetről – van, amikor inkább magyar akaratról van szó.
Uzsgyi, de honnan?
Fejes László | 2016.07.01.
Az érthető, ha egy valószínűtlen magyarázatot nem említünk. Az kevésbé, ha más magyarázataink is valószínűtlenek, és azok mellett sem említjük meg.
Halálos bogyók
Wenszky Nóra | 2016.06.21.
Tavasszal nagy örömmel szemléljük a gyöngyvirág bókoló virágait. Nyár elejére a virágokból zöld bogyók lesznek. Eszünkbe ne jusson bekapni egyet-kettőt!
Mamlaszok, korhelyek és suhancok
Marosz Diána | 2016.06.17.
Északi szomszédainknál lépten-nyomon összefuthatunk mamlaszokkal, betyárokkal, zsiványokkal, boszorkákkal, szamarakkal vagy éppen korhelyekkel. Bevezetés a közös magyar-szlovák szókincs szövevényes birodalmába.
Gyilkos fürdőruha
Wenszky Nóra | 2016.06.13.
Önök elítélnének gyilkosságért egy kabátot vagy egy fürdőruhát? Manapság ilyesmi is megeshet. Vagy mi tévedünk?
Mi az ábra?
Fejes László | 2016.06.06.
A szavak egyik nyelvből a másikba vándorlása, az ennek során bekövetkező változások gyakran jól leírhatóak, szabályosak, mint egy röppálya. De mi van, ha gellert kap a golyó?
„A mi falunkban sosem fog a magyar anyanyelv lenni”
Szűcs Gábor | 2016.06.01.
Lejárató kisfilm és bizalmatlan lakosság. A csángók szerveivel kereskedő, s a gyerekeket rabszolgának eladó magyar tanítók. Avagy „meg vannak számolva a csángós évek Diószegen is”.
Ocsú és ocsúdik
Fejes László | 2016.05.30.
Egy hónap múlva itt az aratás – ideje ráébrednünk bizonyos összefüggésekre. Vagy éppen hiányukra.
Akinek a szemei szépek
nyest | 2016.05.30.
„Szemei”, „lábai” vagy „szeme”, „lába”, melyik jobb magyarul és miért? kérdezi olvasónk. A válaszokhoz irányítjuk.
Magyarfaluban magyarul
Szűcs Gábor | 2016.05.18.
Hogy kerül két erdélyi fiatal Moldvába? Milyen körülmények között kell ott megszervezni a magyar tannyelvű oktatást? Hány gyerek tanulhat magyarul? És mi hogyan segíthetjük a csángókat?
Csajom kerüli a névelőt
nyest | 2016.05.17.
Mintha határozatlanabbá vált volna a magyarban a határozott névelő használata – veti fel olvasónk. Valójában csak változik a nyelv.
A gyilkos szépasszony
Wenszky Nóra | 2016.05.05.
A tél végén mindenki ki van éhezve már a friss zöldségekre, vitaminokra. Eszünkbe ne jusson azonban az első szép zöld leveleket elfogyasztani az erdőben. Ha nem ismerjük jól a növényeket, nagy bajba kerülhetünk. Boszorkányok, ördögök, szépasszonyok é...
Kutyagyümölcsök, kutyazöldségek
Wenszky Nóra | 2016.04.28.
Sok oka lehet annak, ha egy növényt a kutyákról neveznek el, nem csak az, ha a kutyák szeretik az adott gyümölcsöt. Körképünk bemutat ehető és mérgező növényeket, s utunk során még Kínába is ellátogatunk.
Alumnuszok az alma materből
Szigetvári Péter | 2016.04.11.
Diák, miniszter, magiszter, alumnusz: ezek mind iskolai kifejezések is voltak. Szavak történetével ismerkedünk megint.
„Izé”, „micsoda”, „hogyishívják” – avagy mivel és miért töltjük meg a beszédünket?
Schirm Anita | 2016.03.30.
Önt izélgették már az „izé” használata miatt? Netán Ön bosszankodott mások „izé”-it hallgatván? Ne izéljen többet az „izé” miatt, inkább ízlelgesse velünk a tölteléknek tartott szavakat, s tudja meg, hogy az „izé”, a „micsoda”, a „hogyishívják” és tá...
Gaz kutyák
Wenszky Nóra | 2016.03.25.
Nem is gondolnánk, mennyi kutya fér el egy mezőn. Kiderül, mi az a kutyatalp, a kutyanyelv és a kutyatej mibenlétéről is fellebbentjük a fátylat.
Elvisz a drótostót!
Marosz Diána | 2016.03.11.
„Ha rossz leszel, elvisz a drótostót!” Nagyanyáink idejében ezzel ijesztgették a szülők engedetlen csemetéiket az Alföldtől egészen Zemplénig. De ki is volt az a drótostót? Tényleg az volt a fő szórakozása, hogy magyar gyerekeket rabolt?
Kutyafülű kutyafejűek
Wenszky Nóra | 2016.03.10.
A kutyák testrészei nagyon sok mindenre jók. Megtudjuk, hol tartják a tatárok a szemüket, és hány van nekik. Egy kutyafejű szenttel is megismerkedünk. Majd pedig nemesi oklevelek nyomába eredünk.
Miért ez a csend?
Fejes László | 2016.02.29.
Vegyünk példát a tudományos szótárakról: amiről nem tudunk, arról inkább hallgassunk, és bölcsek maradunk. Egy kis csitítgatás következik.
Többen is szökésben!
Wenszky Nóra | 2016.02.29.
Miért szökik az év és a kút? A februári szökőnap nyomán szökdelünk, szökdécselünk, míg ki nem szökünk az űrbe.
Maradjunk még a vasárnapnál!
Fejes László | 2016.02.28.
Mégis ők lennének a rokonaink? Vagy tőlük vettük volna át ezeket a szavakat? Esetleg ők vették át tőlünk? De vajon mikor?
Az ly fogságában
Fejes László | 2016.02.24.
El tudja képzelni, hogy megszereti azt, aki vagy ami rengeteg keserűséget okoz önnek? A pszichológiai ismeri a jelenséget. Sőt, többet mondunk: nagy valószínűséggel a magyarok többségével együtt ön is áldozata ennek a különös helyzetnek. De miért nem...
Hogy miket (nem) mondunk?!
Kálmán László | 2016.02.23.
Ha addig várok a buszra, míg meg nem érkezik, akkor a várakozásom időtartama negatív módon van meghatározva, azzal a körülménnyel, hogy a busz még nincs ott. Ugyanakkor az időtartam meghatározásának ezt a negatív módját már önmagában a kötőszónak is ...
Az igenyelv és az igetalpas
Wenszky Nóra | 2016.02.19.
Nagy élmény nyelvtanleckét írni. Nem csak a gyereknek, a szülőnek is. Egészen új szavakat, fogalmakat tanulhatunk. Az, hogy mi sem értjük a feladatot, már csak hab a tortán.