Magyar nyelv
Fakutya vagy vaskutya, az egykutya?
Wenszky Nóra | 2016.02.18.
Egészen elképesztő tárgyakat nevezhetünk kutyának. Olyanokat is, amik csak nagyon távolról emlékeztetnek kedvelt háziállatainkra. Új sorozatunkban ezekkel ismerkedünk meg.
Kemény verseny Észak-Magyarországon
Fejes László | 2016.02.12.
Ahány intézmény, annyiféleképpen szerepel a nevében az „észak-magyarországi” jelző... Találunk csúnya hibát is, de a tökéletes megoldást a helyesírási szabályzatban sem könnyű megtalálni.
Macskamondások
Wenszky Nóra | 2016.02.10.
A szólások és közmondások nagy kedvencek a magyar írásbeli középiskolai felvételin. Sőt, a február második felétől esedékes szóbelin is előfordulhat, hogy szóba kerül egy-egy mondás. Macskás szólásaink és közmondásaink közül válogatunk.
Hány betű az sz?
Szigetvári Péter | 2016.02.04.
Nem csak a keresztrejtvényfejtőknek számít, hány betű az sz. Bemutatjuk, hogy a kettősbetűket nem kezelik egységesen a helyesírási szokások.
Magas ősetimon-százalék a magyarban?
nyest.hu | 2016.01.28.
A statisztikák sokszor magukért beszélnek. Persze ehhez az kell, hogy legalább azzal tisztában legyünk, hogy mit mutatnak a számok. És az sem árt, ha valós dolgokat mutatnak.
Macskamondókák
Wenszky Nóra | 2016.01.26.
A macskák ragadozók. De mi minden mást is megesznek a húson kívül! A gyerekmondókák lerántják a leplet a macskák étkezési szokásairól. Sőt, Egyiptomba is elkalauzolnak.
Macskajáték
Wenszky Nóra | 2016.01.15.
„A játék. Az különös. Gömbölyű és gyönyörű, csodaszép és csodajó, nyitható és csukható” – írja Kosztolányi. Lányoknak és fiúknak, kicsiknek és nagyoknak való, macskás játékokat mutatunk be.
A macskanyomtól a macskaragig
Wenszky Nóra | 2016.01.12.
A macskák sáros tappancsa sok mindenen nyomot hagyhat. Változatos mintákat mutatunk be, majd felhágunk a tetőre. Az is kiderül, hogyan lehet elbújni egy rag mögé.
És mégis...
Fejes László | 2016.01.12.
Ha legalább a keményvonalas nyelvművelők szavait visszhangozná! Bár igaza akkor sem lenne... De legalább értenénk, miért olyan biztos magában. Ám még ezt sem mondhatjuk el a védelmében.
Hóhér és bakó
Fejes László | 2016.01.11.
Vajon mi a különbség a hóhér és a bakó között? Olvasónknak határozott véleménye van erről, de mi derül ki a szakirodalomból? És ha valami más, akkor nincs is igaza?
Rendezzük szavainkat!
Kálmán László | 2016.01.08.
Bár folyamatosan próbáljuk kitalálni, hogy mit fogunk hallani, azért a hallottak feldolgozásával megvárjuk a következő nagyobb szerkezet (tipikusan a tagmondat) végét, mert tudjuk, hogy addigra gyűlik össze elég információ az alapos megértéshez.
Eredeti, fonetikus vagy hibrid?
Fejes László | 2016.01.07.
Nem csak a követendő módszerről nehéz dönteni, a bevett formákat sem mindig könnyű besorolni.
Akkor most magyarok vagy Magyarok?
Fejes László | 2016.01.05.
A helyesírási szabályzat egyértelműen kimondja – a szabályhoz fűzött magyarázatok azonban nem egészen meggyőzőek.
Mikor kövessük a helyesírási szabályzatot?
Fejes László | 2016.01.05.
A helyesírási szabályzatot akkor érdemes követni, ha segít a különböző jelentések elkülönítésében. Egyébként a szabályok megszegése a célszerű.
Mije áll feljebb?
Kálmán László | 2016.01.05.
Miért van az, hogy a szólásgyűjtemények nem is foglalkoznak egy-egy szólás eredetével? Talán nem ismerik a választ? Vagy éppen kézenfekvőnek gondolják? Házi szakértőnk találgatásokba fog...
Magyarázatot szeretnénk!
nyest.hu | 2015.12.23.
Tényleg egészen új dolgokat tapasztalunk Pesten, sőt Újpesten! (Persze nem az útburkolatról van szó.)
Milyen kalácsot süssünk karácsonyra?
Molnár Cecília Sarolta | 2015.12.23.
Mézes, mákos, diós, fonott, kürtős, térd, bába – mi az? Hát persze, hogy a kalács! De hogy jön mindez össze? Ön bejglit vagy kalácsot szokott sütni karácsonyra? És honnan tudja, hogy melyiket? Cikkünkből kikerekedik a kalács, és mindaz, ami mögötte v...
Már az „igen” és a „nem” sem a régi!
Molnár Cecília Sarolta | 2015.12.17.
Borzalmas időket élünk! Nemigen kétséges, hogy minden mindennel összekeveredik! Már azt sem tudjuk, hogy fiúk vagyunk-e vagy lányok, és hogy az „igen” tényleg ’igen’-t jelent-e, vagy éppen az ellenkezőjét. Olvasóink arra készülhetnek, hogy az utolsó ...
Országot cserélnék lóra
Nádasdy Ádám | 2015.12.17.
Súlyos félreértésekhez, de legalábbis bizonytalansághoz vezethet, ha elhagyjuk mondatainkból az igéket. Olvasónk szerint Richárd nem is akart lovat, csupán lovát hibáztatta.
Nyelv és tudomány, 1817–1841
Horváth Krisztián | 2015.12.16.
„Hírek a nyelvek és a tudomány világából, a történettudománytól a nyelvészeten, a statisztikán és filozófián át a néprajzig” – írhatta volna magáról az először 1817 januárjában megjelent Tudományos Gyűjtemény című első hazai tudományos folyóirat. Ezt...
Rendet vágunk
Fejes László | 2015.12.15.
Mindennek megvan a maga rendje: vegyünk mindent szépen sorjában! De hogy kerül a lepény az asztalra?
Iskolai többnyelvűség
Kálmán László | 2015.12.14.
A magyar gyerekeknek tehát még viszonylag könnyű dolguk van sok más embertársukhoz képest. Az más kérdés, hogy az iskola képes-e ellátni azt a feladatát, hogy segítsen nekik.
Összetesszük, amink van
Szigetvári Péter | 2015.12.11.
Behatolunk a beszédhangokba. Felfedezzük, hogy vannak hangok, amelyeket más hangok összetételeként képzelhetünk el. Kiderül, hogy a magánhangzó-illeszkedés és a hasonulás ugyanaz a folyamat.
Karácsonyi húzogatás, avagy a titkos télapó
nyest.hu | 2015.12.10.
Itt a lehetőség, hogy olvasóink is megajándékozzák egymást – legalább egy-egy jó szóval!
A medvemacskától a macskamedvéig
Wenszky Nóra | 2015.12.07.
A macskák előszeretettel fogyasztanak nyers halat. Nem jól teszik. Hamarosan megtudjuk, miért. Cikkünkben emellett szó lesz egészen apró és hatalmas állatokról, és egy népszerű böngészőprogramról is. Az is kiderül, miért érdemes tudományos eredményei...
A lovakat kilövik, ugye?
Fejes László | 2015.12.07.
Olvasónk meglepődik egy számára szokatlan jelentésben használt formán. Meg kell nyugtatnunk: a lovakat valószínűleg a jövőben is inkább le fogják lőni.
Aki sosem használ múlt időt
MTI | 2015.12.06.
A legtöbben indián szerző angolul ír. Soha nem beszélnek egyes szám első személyben. Sokan nyugdíj után kezdik újra tanulni őseik nyelvét.
A csajok a verdában dumálnak
Baló András Márton | 2015.12.04.
Sokan tudják, hogy vannak cigány eredetű szavak a magyarban. Azt viszont, hogy pontosan honnan jönnek ezek, már nagyobb homály és tévhitek övezik. És akik már tettek nyelvvizsgát lováriból, talán még kevésbé értik, hogy miért mondják ezekre a szavakr...
Macskák a víz alatt
Wenszky Nóra | 2015.12.03.
Miben hasonlít egy cápa, egy gém, egy tengeri csillag és jó néhány majom? Hamarosan kiderül. Olvashatunk fluoreszkáló tengeri állatokról és a meleg vidékeken hibernálódó majmokról is.
Mint a pinty?
nyest.hu | 2015.12.03.
Ha a világ rigó lenne, be se férne kötényembe, de a pinty is honnan volna, ha egész világ rigó volna?