Macskamondókák

A macskák ragadozók. De mi minden mást is megesznek a húson kívül! A gyerekmondókák lerántják a leplet a macskák étkezési szokásairól. Sőt, Egyiptomba is elkalauzolnak.

Sorozatunk korábbi darabjai:

1. A zsákbamacskától a futómacskáig

2. Macskakő macskanadrággal

3. Szemtől szemben a macskánkkal

4. Macskakörömpörkölt

5. Macska ellen macskafű

6. Macskák a víz alatt

7. A medvemacskától a macskamedvéig

8. A macskanyomtól a macskaragig

9. Macskajáték

Macskás összetett szavakkal foglalkozó sorozatunk záródarabjához érkeztünk. Ebben csekélyebb szerep jut majd az összetételeknek, viszont megismerkedünk sok macskás mondókával. A mondókák, mesék nagyon jól jönnek akkor, ha egy kisgyerek van a közelünkben – akire az Új magyar tájszótár (ÚMTSz.)szerintSzékelyföldön néha kedveskedve vagy lekicsinylően azt mondják: macskabéka.

Az alábbiakban a forrásjegyzékben feltüntetett mondókagyűjteményekből idézünk. ahol a forrás megadja a gyűjtés helyét, mi is közöljük zárójelben.

Az állatos gyerekmondókák között gyakoriak a hangutánzó szövegek. Az alábbi, macskanyávogást utánzó szövegek közül az utolsóban érdemes megfigyelni a köznyelvi Gyere hozzánk kifejezés megfelelőjét. Ezekkel a területi változatokkal egy korábbi cikkünk már részletesen foglalkozott.

Hány párnád van?
Három
Mikor mész férhez?
A nyáron. (Hosszúfalu)

—

Miáu, Mihály úr! (Nagyszalonta)

—

Mihály, gyere nálunk.
Mit csinálunk?
Létrán járunk,
Kolbászt rágunk. (Érmihályfalva)

Ám nem csak a macskák hangját utánozzák a mondókák. Egészen rövid drámáktól a bonyolultabb történetekig mindenfélével találkozunk. A legrövidebbek tán a macskákat elzavaró mondások és a névcsúfolók.

Sicc, kácc, te macska.
Fene beléd, nem laska. (Csokaly)

–

Feri, Feri, fecseri,
Macska farkát tekeri.

Mi is az a fenti mondókában szereplő laska? Egyrészt egy termesztett étkezési gomba. Ám ebben a mondókában nem gombáról, hanem valamilyen tésztaételről van szó. A laska elnevezést ugyanis országszerte használják vízben kifőzött metélt tésztára, illetve kemencében sütött lepényekre. Sőt, Moldvában egy rizses-húsos egytálételt neveztek így. A gyűjtés helye alapján itt a vízben főtt tésztára vonatkozik a szó.

Egészen érdekes képzettársításokat találunk a következő hintáztatóban. A macska itt sült krumplit fogyaszt, szerencsére. Ugyanis a nyers krumpli mérgező a macskák számára, akárcsak megzöldült krumpli az emberek számára.

Hinta-palinta,
Mit eszik a kismacska?
Sült krumpli.
Egyet üt a láda,
Kettőt, hármat, négyet, ötöt, hatot, hetet, nyolcat, kilencet,
Tízet üt a láda.
lé, lé, lé,
Ecetes, savanyó borsólé,
A hintáról lefelé!

Hogy mit meg nem esznek a macskák a sült krumpli és az ecetes borsólé mellett! Például klasszikus ellenségük elfogyasztásától sem riadnak vissza.

Harangoznak délre,
Kutyapecsenyére,
Nincs itthon a gazda,
Megeszi a macska.

A ködös Albionban

Nem csak hazánkban népszerűek a macskás mondókák. Az angolban is számos ilyet találunk. Sarah Hartwell tanulmánya arra is kitér, milyen jelentéseket tulajdonítottak az egyes, nehezen érthető mondókáknak. Most csak a legismertebb versikék egyikét mutatjuk be. A magyar változat Tótfalusi István fordítása.

Hey diddle diddle, the cat and the fiddle,
The cow jumped over the moon.
The little dog laughed to see such fun
And the dish ran away with the spoon!

Hej, haj dü-dü-dű, a macska és a hegedű,
a tehénke a holdba száll;
a kiskutya nevet:
ki hallott már ilyet?
és uccu –  fut a tál s a kanál!

A fent említett tanulmány egy sor értelmezést közöl az először 1765-ben publikált vershez. Az egyik szerint az egésznek semmi értelme, egyszerűen egy halandzsaszövegről van szó.

Esetleg a the cat and the fiddle 'a macska és a hegedű' valójában a catus fideles 'hűséges macska' latin szókapcsolat elferdítése. Hogy ezt a feltételezést mire alapozzák, és miért jut kitüntetett szerep a hűséges macskáknak, nem derült ki. Egy másik értelmezés szerint a vers azokat az ingóságokat sorolja fel, ami egy szegény ember háztartásában megtalálható.

Egy harmadik, meglehetősen komplikált elképzelés szerint a vers az egyiptomi mitológiához kapcsolódik. Eszerint nem is hegedűről, hanem szisztrumról, egy egyiptomi csörgő hangszerről van szó. A macska Básztet, a kutya Anubisz, a tehén pedig Hathor egyiptomi istent jelképezi.

Básztet macskaistennő gyakran szerepel szisztrummal a kezében az ábrázolásokon, míg Hathor istennőt, az Égi Tehenet sokszor egy napkoronggal a szarvai között jelenítették meg. Azt feltételezik, hogy a versike írói a szisztrumot összekeverték a hegedűvel, és a napot a holddal. A vers eredetijében a tehén átugorja a holdat, nem a szarva közt viseli – összességében ez az egyiptomi magyarázat meglehetősen sántít...

Macskás sorozatunkat nem ezzel a délibábos magyarázattal zárjuk. Visszatérünk a magyar néphagyományba, és egy varázslatos macskát veszünk elő, akinek a neve is macskás összetett szó. A macskáktól és olvasóinktól a Macskacicó című magyar népmesével búcsúzunk.

Források

Új magyar tájszótár (ÚMTSz.)

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.)

Seres András: Barcasági magyar népköltészet és népszokások

Borsai Ilona – Kovács Ágnes: Cinege, cinege, kismadár...

Gágyor József: Szól a rigó  kiskorában

Gágyor József: Játékos állatkert

Faragó József – Fábián Imre: Bihari gyermekmondókák

Tótfalusi István: Lúdanyó meséi

Kapcsolódó tartalmak:

• Nem harapnak a területi változatok!
• Macskajáték
• Az értelmetlenség gyönyörködtet
  – halandzsamondókák a gyerekkorból
• Állatkínzásra biztat a mondóka?
• Etnikai előítéletek már az óvodában?

Hasonló tartalmak:

• A macskanyomtól a macskaragig
• Fakutya vagy vaskutya, az egykutya?
• Macskamondások
• A medvemacskától a macskamedvéig
• Az apám feleségének a fia nekem kicsodám?

Hozzászólások (3):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)