A helyesírás senkire nézve nem kötelező, magánjellegű kommunikációban pláne nem. Vannak helyzetek, amikor a jobb megértés érdekében célszerű is megszegni őket. Máskor viszont éppen a megértés érdekében érdemes a „helyes” használat mellett megmaradni.

A magyar helyesírás olyan régóta problematikus példái, mint a „zsíros kenyér” ’zsírral megkent kenyérszelet’, is egyetlen szónak bizonyulnak, ugyanis nincsen „zsírosabb kenyér” vagy „nagyon zsíros kenyér”, csak egy másik, itt nem releváns értelemben ...

Olvasónk a magyar helyesírással küzködik – nem véletlenül. Vannak esetek, amikor a helyesnek kikiáltott írásmód nyelvtörténeti ismereteket követel ott, ahol az átlagos nyelvhasználónál aligha lehetnek meg – máshol viszont ott is figyelmen kívül hagyj...

Az egybeírás-különírás mai szabályozása nem azért olyan rossz, mert az előző szabályozás(ok) óta megváltozott a magyar nyelv, hanem mert a szabályozók kezdettől fogva nagyon nem találták el, milyen elvek szerint is kelljen szavakat egybeírni.

A sorbaállás társadalmi „intézményre”, módszerre utal, aminek az a lényege, hogy az dönti el, ki mikor kerül sorra, hogy mikor érkezett a sorbaállás helyszínére, és ennek következtében hányadik a sorban – még csak nem is kell állni ahhoz, hogy az emb...

A helyesírás hol a kiejtés után megy, hol elemzésre kényszerít minket – időnként olyan szerkezeteket kell kielemeznünk, melyek valójában nem is részei nyelvünknek. Pont az ilyen esetek felelősek azért, ha időnként teljesen indokolatlannak tűnő helyes...

Azt, hogy mi legyen egy szó, és mi kettő, nem a nyelvész kellene rendeleti úton meghatározza, hiszen ő azt nem tudhatja. Azt sem, hogy az ő szabálya találni fog-e az azzal, ami az emberek fejében van, hanem azt a magyaroktól kellene megtudni. Erre ma...

Mi történik sok iskolában a gyerekekkel helyesírás-tanítás címén? Összeállítanak egy tesztet a legképtelenebb dolgokból, amiket egyszer a nyelvészek rosszul szabályoztak. Ha a gyermek nem úgy írja, ahogy kell, hanem ahogy kellene, ha jó lenne a szabá...

Szigorúan nyelvészeti bizonyítékok alapján a szavak és a toldalékok között van egy további, nem teljes önállóságú, de a toldalékoknál mégis függetlenebb elemosztály: a félszók.

Az „ésszerű” elég hülyén néz ki, de ez biztosan nem a magyarokon múlott, és nem ők hibásak azért, hogy a nyelvészek 1954-ben elrontottak valamit, ami addig jó volt. Ha tehát ezt a hibát helyre szeretnénk hozni, akkor ennek az árát nem a magyarokkal k...

A piacnak persze az az érdeke, hogy mindenki dobja el a már nem érvényes szótárát, és vegyen helyette újat, de emberekkel ilyet nem szabad csinálni.

A kiszivárgott információk szerint változni fog a magyar helyesírás – az azonban nem világos, mennyire lesz észszerű, sem az, hogy mikor is lép életbe.